A nagyváradi építész, aki megmászta a gyilkos hegyet

Elhangzott, a Nanga Parbat a Himalája-hegylánc legnyugatibb csúcsa, először 1953-ban sikerült megmásznia Hermann Buhl osztrák hegymászónak, akkoriban még oxigénpalack használatával. A dél-tiroli Reinhold Messner volt az első, aki 1970-ben pótlólagos oxigén nélkül hódította meg a csúcsot, ezáltal új standardot beállítva a szakmában.

1999-ben Erőss Zsolt volt az első magyar, aki elérte a Nanga Parbat csúcsát, amely a csíkszeredai hegymászó első nyolcezrese volt. Oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül teljesítette a kihívást, de mivel nem rendelkezett csúcsengedéllyel, eredménye nem hivatalosan elismert. 2013-ban egy román expedíció keretében az aradi Török Zsoltnak is sikerült megmásznia a hegyet, azonban 2023-ban Varga Csaba volt az első, aki magyar állampolgárként ért fel a 8126 méteres magasságba.

Az egyhónapos expedícióra június 6-án indult el Budapestről, és másnapra meg is érkezett Iszlámábádba. Pakisztán fővárosából 12 órát buszoztak társaival az alaptárborhoz legközelebb fekvő településig, majd további 4-5 órát utaztak terepjáróval, végül két napnyi járást követően érték el az alaptábort. „Nagyon közel van a civilizáció. Az Everest, a K2, vagy egyéb nyolcezresek esetében körülbelül egy hét túrázás vár az emberre, míg eléri az alaptábort, míg itt másfél nap is elegendő. Emiatt 2013-ban egy terrortámadás is történt: muszlim szélsőségesek felmentek az alaptáborba és ott 11 hegymászót lőttek le” – hívta fel a figyelmet Varga Csaba.

Az alaptáborba való megérkezés után elkezdte az akklimatizációt, vagyis a szervezet hozzászoktatását az oxigénhiányos környezethez. „Az ember felmegy különböző magasságokba, ott alszik egy éjszakát, vagy csak ott hagy kisebb dolgokat, majd lemegy az alaptáborba pihenni. Ennek célja, hogy a szervezet több vörösvérsejtet kezdjen termelni, ezáltal pedig az oxigént hatékonyabban eljuttassa az izmokhoz” – hangsúlyozta.

Hozzátéve, a csúcson a levegő oxigéntartalma 70-75 százalékkal alacsonyabb a tengerszinthez képest, emiatt az emberi szervezet sokkal jobban fárad, minden lépés sokkal nehezebb, mint normál környezetben, ezért is jelent különleges kihívást az oxigénpalack nélküli mászás. „Ez adja hozzá az igazi sportértéket egy magas hegy megmászásához. Amikor az ember oxigénpalackot használ, olyan, mintha egy buborékban lenne, ezáltal pár ezer méterrel »lecsökkenti« a hegy magasságát. A szervezet így is öt-hatezer métert észlel, viszont arra sokkal könnyebb akklimatizálódni, sokkal könnyebb mászni. Az igazi kihívást egy nyolcezresben az oxigénpalack nélküli feljutás jelenti” – húzta alá az előadó.

Elmondta, ő maga két akklimatizációs kört tett meg, majd visszatért az alaptáborba és várta az úgynevezett jóidő-ablakot, hogy megkezdhesse a csúcstámadást. Végül június 29-én indult útnak az alaptáborból, és a kettes, illetve a hármas tábor érintésével július 1-jén kezdte meg az utolsó mászást a Nanga Parbat csúcsa felé. „Az elején minden rendben volt, szépen haladtam. Induláskor nagyon hideg volt, de erre fel voltam készülve, a szél se volt annyira erős. Aztán ahogy egyre feljebb értem, egyre melegebb lett, viszont a szél is egyre jobban fújt. Nagyon kimerítő volt, de végül július 2-án, délután negyed négy körül elértem a csúcsot” – idézte fel Varga Csaba.

A hegy tetején nagyon erős szél tombolt, ezért a hideg és a fáradtság miatt alig várta, hogy visszatérhessen a hármas táborba, ahol a sátra és a hálózsákja volt. Mivel lámpája elemei lemerültek, a csillagok és hold fényénél érte el úticélját. „Több mint 30 órás hosszú, kimerítő csúcstámadás volt a hármas táborból a csúcsig és vissza” – mondta.

Másnap, már az alaptábor felé tartva értesült róla, hogy egy lengyel hegymászó, akivel egyszerre érték el a csúcsot, a lefelé tartó úton a kimerültség miatt rosszul lett és elhunyt. „Habár feljött a csúcsra és akkor úgy tűnt, hogy rendben van, úgy látszik mégis olyan szinten elfáradt, hogy a szervezete nem tudta ezt feldolgozni” – vélekedett.

Varga Csaba felidézte, Suhajda Szilárd tragédiája után nagy média-érdeklődés övezte az ő expedícióját is, sikere pár órán át vezető hír volt. „Amikor leértem a városba és elküldtem a Hazajáró Facebook-oldalnak a csúcsvideókat, az állítólag nagyobb hír volt, mint Szoboszlai Dominiknak a Liverpool-ba való átigazolása, amit szintén akkor jelentetek be. Külön öröm számomra, hogy legalább ennyiben sikerült megelőzni őt” – jegyezte meg viccesen.

Az előadást követően Varga Csaba levetítette az expedícióról készült kisfilmet, amelyben megörökítette az extrém kaland legfontosabb mozzanatait, végül pedig a közönség kérdéseire válaszolt.

Varga Csaba nagyváradi építész, aki magyarként, a nagyváradi magyar kisebbség képviselőjeként kezdett el hegyeket mászni. Az első expedíciókba egyedül vágott bele, a mászásokat szinte kizárólag az építész szakmájából félretett pénzéből finanszírozta. Kisegítő oxigén és serpák segítsége nélkül mászik. 2023-ig összesen hat, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs tetején állt – valamennyin kisegítő oxigén használata nélkül. Ezzel jelenleg ő a legtöbb nyolcezres csúcs megmászását magáénak tudó, élő magyar hegymászó.