A műhús jelenti a jövőt?

A húsfogyasztás mértéke rendkívüli mértékben emelkedik, aminek legfőbb oka a világ népességének növekedése. Ezt a fokozódó igényt a jövőben nem lehet kiszolgálni a magas környezeti terhelés miatt – fogalmazott a hirado.hu-nak Meleg Sándor dietetikus.

Egy kiló marhahús előállításához, óvatos becslések szerint is, 15 ezer liter vízre van szükség, beleértve a takarmány öntözését és az állat által elfogyasztott ivóvizet. Egy kilogramm zöldség és gyümölcs vízigénye ezzel szemben mindössze 300, illetve 900 liter. Egy kilogramm marhahús előállításakor 27,1 kilogramm szén-dioxid kerül a légkörbe, de a sajt előállítása is előkelő helyet foglal el ezen a negatív skálán, a kilónkénti 13,5 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással – ismertette az adatokat a szakértő.

A világ két leggyorsabban növekvő és egyben legnépesebb országában Indiában és Kínában rohamtempóban növekszik a húsfogyasztás a középosztály felemelkedésével. Erre válaszul születtek alternatív megoldások, hogy azok igényét is kielégítsék, akik nem akarnak lemondani a húsfogyasztásról.

Amikor az úgynevezett műhúsokról beszélünk, akkor kétfajta termékkategóriára gondolunk. Az egyik esetben állati sejtekből állítanak elő nagy mennyiségben húst laboratóriumi körülmények között. A média sokszor műhúsként hivatkozik erre, ám ezek a termékek állati sejtekből készített valódi hústermékek, és teljes értékű húsélményt adnak – fogalmazott a dietetikus.

A másik lehetőség, hogy a húst növényi tápanyagokkal helyettesítik. Ez rendszerint szója vagy gabona, de az egyik népszerű amerikai gyártó termékének fő összetevője a zöldborsófehérje. Ebben az esetben a húsíz élményéért felelős fehérjét genetikailag módosított élesztővel állítják elő, majd ezt keverik bele a növényi alapanyagba és egy húsízű növényi fehérjekészítményt nyernek ki belőle.

A fogyasztási szokások határozzak meg, hogy melyik milyen ütemben terjed majd el – mondta Meleg Sándor.

Mindkét termékcsoport esetén igaz, hogy környezet terhelése töredéke a hagyományos állattartás során előállított húsénak.

A laboratóriumban előállított, biotechnológiai eljárással, valamint növényi gabonából készült hús víz- és energiaigénye 70-90 százalékkal kisebb a jelenleginél. A tömeggyártással az árak is csökkenhetnek.

A dietetikus elmondta, hogy a fogyasztók szempontjából fontos, hogy az élvezeti érték megegyezzen a húséval, és mindkét termékkategória képes ezt biztosítani.

Az állati szövetből kitenyésztett húsnak természetes hús íze van, de a növényalapúaknak is, mert géntechnológiával pont azt a fehérjét állítják elő, ami a hús ízéért felelős.

Az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában tucatnyi gyártó óriási pénzeket ölt a technológia kifejlesztésébe, amely alapvetően megváltoztathatja fogyasztási szokásinkat a jövőben.

Az Egyesült Államokban az éves fejenkénti húsfogyasztás eléri a 120 kilót, és ennek nagy része vörös hús, így kézenfekvő, hogy a cégek ennek kiváltása mellett tették le a voksukat.

A műhúspiac legnagyobb szereplője a Beyond Meat 9 milliárd dolláros piaci értékével. A céget a tavaszi tőzsdei kibocsátási ár négyszeresén jegyzik. A felfokozott érdeklődést jól jelzi, hogy pár hónapja egy csőd szélén tátongó ételfutár cég árfolyama 50 százalékot ugrott arra a hírre, hogy kínálatába beemeli a Beyond Meat termékeit, amelyek tisztán növényi alapúak. A termék fő összetevője izolált borsófehérje, de kókuszolajat, valamint a véres hatás eléréséhez céklát is tartalmaz.

A nagy rivális Impossible Foods műhúsainak alapja a szójából származó leghemoglobin nevű fehérjét kódoló gén, amely minden szempontból hasonlít az emlősökben található myoglobinra. A vegetáriánus hamburger népszerűsége töretlen az Egyesült Államokban, és a hírek szerint az egyik nagy étteremlánc összes amerikai éttermében forgalmazzák majd.

Az állati hústermékek laborban géntechnológiával történő tenyésztésének úttörője a San Franciscó-i székhelyű Memphis Meats. A világ leggazdagabb emberei közül sokan fektettek a cégbe, köztük Bill Gates is. Célkitűzésük, hogy csökkentsék a hústenyésztéssel járó környezeti terheket.

A szakértő szerint egyik technológiának sincs egészségre káros hatása a jelenlegi ismereteink szerint.

A növényi alapú termékek esetében a szója vagy a gabona természetes alapanyagok, és ezek megtalálhatók a vegán étrendben is. Az erre allergiás személyeknél pedig ez sem jöhet szóba. A szintetikus állati húsok esetében ezek a problémák nem merülnek fel.

Az engedélyezési eljárásokat mindkét technológiai esetén a gyártók sikerrel végigvitték, és nem mutattak ki rövid távon egészségre káros hatásokat.

A technológia nagy előnye, hogy a pépkészítmények tetszőlegesen dúsíthatók vitaminokkal és ásványi anyagokkal, elemekkel. Ez elsősorban a növényi alapú húshelyettesítő termékekre áll, de a hússzövetekből készült termékekre is igaz.

A nagy választóvonal, hogy valaki azt mondja, hogy képes teljesen növényi alapon az élelmiszer fogyasztását összeállítani, vagy ragaszkodik az állati eredetű termékekhez, és ezért nem lesz vegetáriánus.

A műhúsok nagy előnye, hogy pont azt a célcsoportot szolgálja ki, amelyik szeretne környezettudatosan élni, de nem akar lemondani a húsfogyasztásról – mondta a dietetikus.

A szakértő szerint a géntechnológia alkalmazása teljesen biztonságos és forradalmi lehetőséget jelenthet az élelmiszeriparban. Példaként az inzulint hozta fel, amit szintén géntechnológiával állítanak elő, és számos gyógyszernek az előállítását is génmódosított mikroorganizmusokkal végzik.

Van egyfajta rémhírkeltés a genetikai technológiákkal szemben, ez komoly probléma, és fontos lenne az ismeretterjesztés, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, mit jelent a genetikai módosítás a gyakorlatban – fejtette ki Meleg Sándor.

A technológiát lehet jó és rossz célra használni, de az élelmiszer-termelés átállítása pozitív felhasználást jelent – fogalmazott.

Fenntartható módon már rövid távon sem lehet biztosítani azt a húsmennyiséget, amit az emberiség elvár az élelmiszeripartól. Tízmilliárd embert nem lehet úgy etetni, mint egymilliárdot – mondta.

A szakértő szerint akár egy-két évtizeden belül a géntechnológia dominánssá válhat a fejlett országokban, és a tömegtermelés lenyomhatja az árakat.

(hirado.hu)