A kötelező jármű-felelősségbiztosításról (II.)

Amint az előző részben már jeleztük, 2017. július 12-től Romániában a kötelező járműbiztosítási jogszabályrendszert módosították. Múlt év szeptemberétől egészen folyó év júliusáig a 2016/54. sürgősségi kormányrendelet (ordonanţa de urgenţă a guvernului) szabályozta a kötelező biztosításokat. Ezt váltotta fel a 2017. július 12-én életbe lépő 132. sz. 2017. évi törvény (lege).

A törvény több fontos újítást is hoz, ezeket kezdtük el tárgyalni az előző részben, és kitérünk majd általános, a témához kapcsolódó jogi kérdésekre is. Az első újítás az úgynevezett jelentős kockázatú biztosított személy (asigurat cu risc ridicat) fogalmának megjelenése. Ennek alapján jelentős kockázatú személynek minősül az, aki kötelező felelősségbiztosítást szándékozik kötni, és minimum három olyan biztosítási ajánlatot kap, amelynek értéke a törvény által megállapított referenciaárat többször meghaladja. Ez annak tulajdonítható, hogy valamilyen szempontból az illető személy jelentős kockázati tényezőt jelent, ezért nő a biztosítás is.

Tulajdonképpen a törvény nem a „többször” kifejezést használja, hanem egy bizonyos „n” koefficienst (együtthatót), amelynek meghatározását a következendőkben részletezett új állami biztosítóiroda határozza meg. A referenciaárat szemeszterenként egy külső szakértőcég állapítja meg.

A törvény szerint ezt a személyt pusztán a magas biztosítási ár miatt nem lehet biztosítás nélkül hagyni, ezért külön erre a célra a törvény létrehoz egy irodát (Biroul Asigurătorilor de Autovehicule din România – Gépjárműbiztosítók Romániai Irodája, BAAR), amelyhez a magas kockázatú személy fordulhat.

Ez az iroda egy jobb és elfogadhatóbb, méltányos ajánlatot tesz az illető személynek, majd a biztosítás megkötése érdekében egy bizonyos biztosítóhoz irányítja. Az ajánlott biztosítási ár semmiképpen sem lehet a referenciaár alatt, viszont annak többszöröse (n-szerese) sem lehet.

A biztosító a számára az iroda által „kiutalt” személlyel kötelező módon biztosítást kell kössön, ezt nem utasíthatja vissza. Amennyiben a biztosító mégis ezt teszi, és nem hajlandó megkötni a biztosítást az illető személlyel, ez szabálysértésnek minősül, amelyet 50.000 lejtől 500.000 lejig terjedő pénzbüntetéssel szankcionálnak.

Azt, hogy ki a magas kockázati tényezővel rendelkező személy, mindegyik társaság maga dönti el, de általában a múltban okozott balesetek száma (az úgynevezett bonus malus rendszer) vagy az illető személy életkora és vezetési tapasztalata befolyásolja ennek a kockázati tényezőnek a mértékét.

Természetesen Romániában egy jogszabály semmit sem ér az alkalmazási jogszabályok nélkül (norme metodologice). A biztosítási törvény alkalmazási jogszabályát a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete (Autoritatea de Supraveghere Financiară – ASF) kell elkészítse 2017. augusztus 11-ig. Jelenleg ennek az alkalmazási jogszabálynak a tervezete elkészült nem végleges formában, és közvitára került, szövege pedig megtalálható a PSZF weboldalán. Már két közvitát is tartottak ezzel kapcsolatosan, a másodikat idén július 17-én, tehát remélhetőleg a törvényes határidőt betartva elkészül ez a jogszabály is.

Újdonság az új törvényben, hogy amennyiben a kötelező biztosítás érvényességének felfüggesztését kérik (ha a gépjármű forgalmi jogát felfüggesztették vagy azt zárolták), ennek eredményeképpen a biztosított a gépkocsi rendszámtábláját is az azt kibocsátó hatósághoz le kell tegye.

Az eddigi szabályozáshoz képest fontos újítás a kártérítési kérvények megoldásának ideje. Ennek eredményeképpen a biztosítótársaságok a kártérítési kérvények iktatásától számított 30 napon belül választ kell adjanak. Eddig a módosításig a törvény szerint a válaszadási határidő 30 nap volt, de legtöbb 3 hónap a káresemény bejelentésétől számítva. Ezt a határidőt a biztosítótársaságok általában indokolt vagy indokolatlan esetben is kivárták. A kártérítési igényekről később még részletesen fogunk beszélni, hiszen ez az a téma, ami tulajdonképpen mindenkit érdekel.

Az új szabályozás értelmében a biztosítótársaságok kötelesek a biztosítottakat a biztosítás érvényességnek lejárta előtt minimum 30 nappal értesíteni erről a tényről, valamint az új biztosítás megkötésének lehetőségéről. Az új törvény bűncselekménynek (infracţiune) minősíti a hamis vagy hamisított biztosítások kiadását vagy az ezekkel való kereskedelmet, és bűncselekménynek minősíti a szervizek által hamisított alkatrészek használatát is. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a biztosító kötelezően fel kell ajánlja az úgynevezett közvetlen kártérítés (decontare directă, az előző jogszabály szerint compensare directă) lehetőségét is a biztosítás megkötésekor. Ez eddig fakultatív volt, ugyanakkor ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele nem kötelező. Ezt konkrétan az alkalmazási jogszabályokban fogják szabályozni.

A közvetlen kártérítés azt jelenti, hogy a károsult személy nem a károkozó személy kötelező biztosítója által kerül kártérítésre, hanem ezt kérheti a saját kötelező biztosítást kiállító biztosítójától (tehát nem a CASCO-tól), amely ezt nem tagadhatja meg. A kártérítési összeget a károsult személy kötelező biztosítója a maga során a kárt okozó személy biztosítójától kéri vissza. Tehát végső soron – ahogy azt alapelvként az előző cikkünk elején is elmondtuk – a károkozó személy biztosítója felel, viszont az adminisztrációs teher kisebb lesz, hiszen a károsult a saját biztosítójához tud fordulni, és nem egy idegen személy ugyancsak idegen biztosítójához.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

(office@gogolak.ro)

(folytatjuk)