A kötelező jármű-felelősségbiztosításról (I.)

A gyakorlatban manapság már ritka azon háztartások száma, ahol nincs legalább egy gépjármű, ezért a kötelező jármű-felelősségbiztosítások (RCA) jelentősége nagyon megnőtt. Ennek ellenére a köztudatban sokszor egyáltalán nem világos, hogy ezek a biztosítások hogyan is működnek, mi a különbség a fent hivatkozott kötelező biztosítás, illetve a fakultatív járműbiztosítás, az úgynevezett CASCO között. 

Ugyanakkor az olcsó és alultőkésített biztosítótársaságok esetében nagyon sok esetben a fizetési hajlandóság enyhén szólva akadozik, a kifogások véget nem érő sorával kell sokszor szembenéznie annak, aki például egy baleset után kártérítési igényét szeretné érvényesíteni a biztosítónál. A helyzetet csak bonyolítja, amikor egy esetleges közlekedési balesettel kapcsolatosan büntetőjogi eljárást indítanak, amely szintén megzavarhatja a kártérítési folyamatot. Fontos megjegyezni, hogy kötelező felelősségbiztosítás nemcsak a járművek esetében létezik, hanem például bizonyos szolgáltatásokkal kapcsolatosan is kötelező felelősségbiztosítást kötni (pl. ügyvédek, közjegyzők, orvosok, részvénytársaság ügyvezetői stb.). A gyakorlati jelentőség miatt csak a járművekkel kapcsolatos biztosítások ismertetésére szorítkozunk.

Romániában a kötelező járműbiztosítási jogszabályrendszert nemrég módosították. Múlt év szeptemberétől egészen folyó év júliusáig a 2016/54 sürgősségi kormányrendelet (ordonanţa de urgenţă a guvernului) szabályozta. Ezt váltotta fel a 2017. július 12-én életbe lépő 2017. évi 132. sz. törvény (lege).

A jogszabály szerint a Románia területén bejegyzett vagy beíratott (înregistrat/înmatriculat) gépjárműveknek kötelezően felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Ez a biztosítás fedezi a biztosított autó által okozott harmadik személynek vagy annak tulajdonában levő dologi javaknak okozott személyi vagy tárgyi károkat.

Első aláhúzandó dolog ezzel a meghatározással kapcsolatosan, hogy a biztosítás objektívan működik, nem az autót vezető személyre, a tulajdonosra vagy a biztosítási kötvényben szereplő személyre vonatkozik, hanem attól független, és a gépjárműhöz kötődik. Ennek értelmében a biztosítás attól függetlenül működik, hogy ki okozta a kárt, vagy ki vezette a gépjárművet, a fontos, hogy érvényes biztosítással rendelkezzen a gépjármű az esemény pillanatában.

A második alapvető megállapítás, hogy a kötelező biztosítás mindig egy harmadik személynek okozott kárt téríti meg, sohasem az okozó személyt ért kárt. Amennyiben valaki a saját autóját szeretné biztosítani arra az esetre, amikor harmadik személynek kárt okoz, úgynevezett CASCO típusú biztosítást kell kössön. Ebben az esetben az autó rendelkezni fog egy kötelező biztosítással (RCA), valamint egy fakultatív biztosítással (CASCO). Egy közlekedési baleset esetén – például elsőbbségadási kötelezettség elmulasztásakor – az RCA annak a személynek téríti meg a kárát, aki az elsőbbségadási kötelezettség miatt kárt szenvedett – pl. akinek az autójának egy útkereszteződésben az előbbi sofőr nekiment – a CASCO pedig annak a sofőrnek a kárát, aki a balesetet okozta.

Habár nem annyira ismert, fontos információ, hogy az interneten nyilvános adatbázisban le lehet ellenőrizni, hogy egy gépkocsinak van-e vagy nincs kötelező biztosítása. Ezt pusztán a gépjármű forgalmi rendszámának megadásával bárki leellenőrizheti. Az erre szolgáló hivatalos internetes oldal a https://asfromania.ro/consumatori/baza-de-date-cedam/interogare-polite-rca címen található.

Ezzel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy mivel ez az oldal teljesen nyilvános és hivatalos is, a közlekedési rendőrök azon eljárása, amelynek alapján megbüntetik azt a sofőrt, akinél éppen nincs ott a kötelező biztosítás megkötését igazoló szelvény, fölöttébb aggályos. Újabban éppen erre alapozva egyre ritkább ezért a kihágásért kiszabott büntetés, ugyanakkor nemrég a Szilágy megyei Szilágycsehi Bíróság (Judecătoria Şimleu Silvaniei) és fellebbezésben a Szilágy Megyei Törvényszék (Tribunalul Sălaj) a 35/309/2016. sz. dossziéban jogerős döntéssel azt mondta ki, hogy a gépjárművezetőknek nem kötelességük bemutatni a kötelező biztosítást.

A döntés, habár jogerős, nem jelenti azt, hogy más bíróságoknak is kötelezően ez lesz a véleményük, ugyanis a román jogrendszerben az esetjog és a precedensjog nem jogforrás (ellentétben az angolszász jogrendszerekkel), viszont a bíróság érvelése véleményünk szerint meggyőző volt, és egy jogértelmezési tendenciát mutat. Amennyiben ezzel kapcsolatosan a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék is jogegységi döntést fog hozni, ez általánosan kötelező érvényű lesz.

Mielőtt az újdonságok elemzésére térnénk, el kell mondani, hogy a biztosítások terén az olcsó egyáltalán nem jobb. Amennyiben egy biztosítótársaság a piaci árhoz képes szokatlanul olcsón értékesíti biztosítási kötvényeit, tőkésítési problémái lehetnek, ami azt jelenti, hogy nem tud elég anyagi tartalékot felhalmozni ahhoz, hogy szükség esetén majd megtérítse a kárt. A kártérítési ügyek felhalmozódnak, és ez egy ördögi kört indít el, amelynek végén általában a biztosító fizetésképtelensége (insolvenţă), majd anyagi csődje (faliment) áll be. A legjobb példa erre az ASTRA biztosító, amely Kelet-Európa egyik legjobban menő biztosítótársasága volt, viszont a fent nevezett alultőkésítés miatt csődbe került, maga után hagyva több ezer ki nem fizetett kárigényt. Ugyanez a helyzet a nemrég jogerősen csődbe ment Carpatica Asig biztosítóval.

Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a tönkrement biztosítótársaságok adósságait és kötelezettségei a Biztosító Alap (FGA – Fondul de Garantare a Asiguraţilor) veszi át, amely 450.000 lej értékig vállalja át a csődbe ment biztosítók kötelezettségeit. Visszatérve a kötelező biztosításokra, az új törvény több fontos újítást is hoz. Az első ilyen újítás az úgynevezett jelentős kockázatú biztosított személy (asigurat cu risc ridicat), amelyről a következő részben fogunk írni.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

(office@gogolak.ro)

(folytatjuk)