A kongresszusok éve

2021 a román kormányerőt alkotó pártok kongresszusainak az ideje: tisztújító kongresszust tart a nemzeti-liberálisok helyi és országos pártapparatúrája, akárcsak a nemzeti jelzőt már hanyagoló, ám szintén liberál-kosztümös politikai létesítmény, az USR–PLUS, illetve az erdélyi magyar választók kedvenc választópártja, az RMDSZ is politikai szimpóziumra készülődik (annyi, de lényeges különbséggel, hogy idén ott csak egy tisztújítás nélküli tanácskozásra kerül sor).

A hatalom természetéből fakadóan még az erőszakmentes és civilizált keretek közt zajló elit- és vezetőcsere, a demokratikus politikai verseny sem szabadulhat meg teljes mértékben a hatalmi harcokra általában jellemző intrikáktól, vádaskodásoktól, leleplezésektől, morális próbatételektől és egyéb fekete praktikáktól. A harc vitává szelídül, a gyilkosság karaktergyilkossággá, de a hatalomért folyó küzdelmek rendje és módja szerint a politikai elit leképezi a békés háborúskodás különböző forgatókönyveit: a tisztújító szezon beköszöntével a nyilvánosság meg is telt ellentmondásos tényekkel, figurákkal és eseményekkel.

A nemzeti-liberálisoknál ez olyan különlegesre sikerült, hogy 2021 nemcsak a tisztújítás, hanem egyszersmind a szabadelvű szabadesés évévé is vált – már a népszerűség-mutatók tanúsága szerint. S valami hasonlóan harcias és drámai forgatókönyv látszik kibontakozni az USR–PLUS nyakkendős egyenlőség-kommandójának körében is: némi alapvető túlélési intelligenciáról téve bizonyosságot, ők egymást kevésbé, annál inkább a kormányzati szerepvállalást magát és koalíciós partnereiket támadják, de a hatalmi pozícióval együtt járó népszerűségvesztés – mint egy átok – őket sem kíméli.

Pedig a politikai kommunikáció felől közelítve akár a tisztújító pártkongresszusoknak kijáró médiafigyelem pozitív hozadékairól is értekezhetnénk, hiszen a kormánypártok belső harcai és vívódásai gyakorlatilag leuralták a belpolitikai eseménynaptárt és nyilvánosságot, ki- és háttérbe szorítva belőle az ellenzéket. Hogy nem ez jött be, arra többféle magyarázat lehetséges, például az, hogy a választók a szociáldemokraták ellen vívott többéves háborúskodás után végre felelős kormányzást és nem újabb politikai cirkuszt vártak 2021-re.

Pozsony János Csaba