A jegybank emelte az idei és a jövő évi inflációs prognózisát

A román központi bank csütörtökön tette közzé legújabb inflációs jelentését, amelyben közölte, hogy decemberben 7,5 százalék fogyasztói árindexre számít az augusztusban közölt 5,6 százalékhoz képest. Rámutattak, hogy a szeptemberi gyors emelkedést követően az energiaárak ideiglenes hatósági rögzítésének köszönhetően az infláció lassulni fog, ezért számítanak év végére 7,5 százalékos növekedésre.

Áprilisban, amikor az árrögzítések hatályukat vesztik, arra számítanak, hogy az infláció átmenetileg ismét növekedni fog, és 2022 második negyedévében eléri a 8,6 százalékot, ami várhatóan a csúcsot jelenti. Ezt követően a jövő év végéig 5,9 százalékra fog mérséklődni, majd a prognózis szerint 2023 második negyedévében 3,5 százalékra, a harmadik negyedévében 3,3 százalékra fog lassulni, visszakerülve a jegybank által megállapított 1,5-3,5 százalékos célsávba.

Októberben 7,94 százalékra gyorsult a román éves infláció a szeptemberi 6,3 százalékról. A magas inflációt főleg a villamosenergia 24,65 százalékos, a gáz 46 százalékos és az üzemanyag 23 százalékos drágulása okozta. A román jegybank kedden 25 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte az alapkamatot, miután októberben is ugyanolyan mértékben 1,50 százalékra növelte.

A júliusi 7,4 százalékról 7 százalékra módosította csütörtökön közzétett prognózisában a román gazdaság GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését az Európai Bizottság (EB).

Az első félévben jegyzett jelentős bővülés hatására a román GDP várhatóan még az év vége előtt meghaladja majd a járvány előtti szintet; a növekedés a jövőben is erőteljes marad, fő hajtóereje a belső fogyasztás, illetve az európai helyreállítási alapból támogatott beruházások lesznek - derül ki az EB prognózisából. E szerint 2022-ben 5,1 százalékkal, 2023-ban 5,2 százalékkal bővül a román gazdaság.

Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta idén 5 százalék lesz, jövőre 4,8 százalékra, 2023-ra pedig 4,5 százalékra mérséklődik.

Az államháztartási hiány az EB várakozásai szerint a GDP 8 százalékát teszi ki idén, 2022-ben GDP-arányosan 6,9 százalékra, 2023-ra pedig 6,3 százalékra csökken.

Az államadósság ebben az évben várhatóan a GDP 49,3 százalékát teszi ki, jövőre 51,8 százalékát, 2023-ra pedig 53,2 százalékát.

Az EB szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2021-ben eléri a GDP 6,5 százalékát, jövőre 6,3 százalékra, majd 2023-ra 6,1 százalékra mérséklődik.

Az Európai Bizottság idén és jövőre is 4 százalékos inflációra számít, 2023-ra pedig 2,8 százalékos fogyasztóiár-növekedést prognosztizál.

(MTI/Agerpres)