A hit Isten ajándéka

Nemzetközi kihatású kezdeményezésre adott igenlő választ február 20-án a Magyar Országgyűlés, kimondva, hogy január 13-a legyen ezentúl a vallásszabadság napja. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a testvéregyházak terjesztették elő a javaslatot a nemzet parlamentje elé, mely példás összefogásra buzdította annak pártjait. Miben áll ennek fő világnézeti és politikai tartalma, milyen közösségi mozgatórúgók állnak mögötte? – kérdeztük az előterjesztés egyik fő kezdeményezőjétől, Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkésztől, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatójától.

– Miért a Magyar Országgyűléshez fordultak ezzel az javaslattal?

– Az erdélyi országgyűlés jogutódjaként ez a legillőbb hely arra, hogy a Tordán 450 éve megalkotott törvényt illően méltassa. Tudatában voltunk annak, hogy hagyományunk e gyémántkincsét ismételten felszínre kell hoznunk. A kör tágult, mások is rádöbbentek arra, hogy bár e jogszabály az unitárius Dávid Ferenc kezdeményezésére született, egyben az összerdélyi protestantizmusnak is kincse, mert magának a reformációnak a folytatása, ebben gyakorlatilag az erdélyi társadalom egésze benne van. A törvény 1568-ban a prédikátorválasztás gyülekezetek általi választásának jogát szentesítette, s ebben a katolicizmus mellett ott voltak az összes kikristályosodó új felekezetek, melyek még nem voltak bevett vallások, később váltak azzá, de ehhez az utat pontosan akkor egyengették. Megértettük, hogy a januári évfordulót az erdélyi református és evangálikus egyházakkal együtt kell megünnepelnünk, ebből született e közös előterjesztés. Egyrészt kimondtuk, hogy a világon először a vallásszabadsághoz való jogot itt fogalmazták és iktatták törvénybe, méghozzá olyan korban, melyben másutt a cuius regio, eius religio elvét, tehát az erőszakét vallották, itt, Erdélyben a lelkiismereti szabadság jogi normáját alkották meg. Erdély a vallásbéke földje lett, menedéket nyújtott az üldözötteknek is. Abban a korban a vallási volt az identitás legfontosabb összetevője, a nemzeti később szilárdult meg, ezért egyértelmű, hogy e törvényben a keresztény Európa fundamentuma, a demokrácia alapelve is megfogalmazódott.

– A szabadságeszme egyszerre európai és erdélyi, vallási és közéleti formája volt.

– Úgy van. Ezért kértük, tekintse az Országgyűlés kiemelt nemzeti értéknek. A vallásszabadság törvénye a gyülekezetek szabad prédikátorválasztásának jogát bibliai alapvetésre vezeti vissza, kimondja, hogy a hit Isten ajándéka, ezzel a középkori tekintélyelvűség uralmának vet véget, és kimondja, hogy a superintendensnek, a püspöknek sincs joga a gyülekezetre kényszeríteni olyan prédikátort, akit az nem kíván magának. Közösségi jogot iktat törvénybe. Nem kell hangsúlyoznom, hogy ez mekkora szerepet játszott a nemzetek, azok irodalmi nyelve kialakításában! Megmentette Erdélyt a vallási kizárólagosság uralmától, s ennek hasznát látta az ortodox vallásgyakorlás is. Ezért benyújtottuk előterjesztésünket a bukaresti és a brüsszeli parlamenteknek is, remélhetőleg ott is kedvező visszhangra talál.

– Hogyan zajlott az ünnepi tett Budapesten?

– Február 20-án a díszpáholyból hallgathattuk végig, ahogy valamennyi politikai frakció csodálatos konszenzusban méltatta és fogadta el a jogszabályt, ilyen időkben, amikor a viták különben tetőfokukra hágtak. Ki kell emelnem Kövér László házelnök úr nyitottságát, aki vállalta, maga terjeszti be a törvénykezdeményezést. Még annyit: brüsszeli látogatásunkkor kiállítást is szerveztünk az Unió székházában, és a parlament alelnöke megígérte, foglalkoznak a javaslattal. Sógor Csaba, Winkler Gyula és Tőkés László képviselők mellénk álltak, számítunk a román törvényhozás támogatására is.

A magyar unitárius egyház 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította abból az apropóból, hogy 450 évvel ezelőtt, 1568-ban Tordán az erdélyi országgyűlés – korszakalkotó módon – kimondta, hogy minden közösség olyan vallási felfogást követhet, amely lelkiismeretével megegyezik. A jeles évforduló alkalmából az unitárius egyház számos rendezvényt, programot és emlékjelhagyást szervez Erdélyben, Magyarországon, valamint a világ számos más pontján. Holnap Budapesten tartják a jubileumi év kiemelt fontosságú rendezvényeit: az Országházban zajló ünnepi konferenciát, valamint az azt követő gálaestet a Pesti Vigadóban.