
A transzilvanizmustól túlfűtött erdélyi – de nemcsak – magyar irodalmi életet felrázó Transzközép-kiáltvány 25. évfordulójára emlékezett meg a mozgalom két atyja, Orbán János Dénes és Sántha Attila költők Tusványoson. Az utóbbi a kiáltvány megfogalmazójaként próbálta megmagyarázni a heccnek szánt elméletet, amelyet sokan annyira komolyan vettek az akkori időkben, hogy tanulmányokat írtak róla.
2018. augusztus 07., 00:012018. augusztus 07., 00:01
A transzilvanizmustól túlfűtött erdélyi – de nemcsak – magyar irodalmi életet felrázó Transzközép-kiáltvány 25. évfordulójára emlékezett meg a mozgalom két atyja, Orbán János Dénes és Sántha Attila költők Tusványoson. Az utóbbi a kiáltvány megfogalmazójaként próbálta megmagyarázni a heccnek szánt elméletet, amelyet sokan annyira komolyan vettek az akkori időkben, hogy tanulmányokat írtak róla.
A beszélgetést Orbán János Dénes költő indította, megmagyarázva a transzközép jogosultságának előzményeit: miszerint a rendszerváltás után Erdélyben irodalmi káosz uralkodott, és mindenki azt várta, hogy az erdélyi írók elővegyék azokat a műveket, amiket addig rejtegetniük kellett, de kiderült, ilyenek nem léteznek. Az akkori állapotok lefestéséhez Szőcs Géza költőt idézte, aki azt mondta: „az erdélyi értelmiségi előtt két út van: egyik az alkoholizmus, a másik meg járhatatlan.” A nemcsak a politikára jellemző zűrzavaron túllépve lassan kapott erőre az irodalmi élet, a néhai Bréda Ferencnek köszönhetően újjáalakult a Gaál Gábor Irodalmi Kör, a mostani Bretter György Irodalmi Kör, melynek köszönhetően egy új irodalmi társaság kezdte kinőni magát.
Az átütés 1993 júniusában történt, mikor megjelent a Nagy Transzközép szám a kolozsvári Echinox lapban Sántha Attila és Bréda Ferenc szerkesztésében. Ennek eredményeként Szilágyi István, a Helikon akkori főszerkesztője egy fióklapot (a Serény Múmia) ajánlotta fel ennek a művészeti irányzatnak, amelynek szerkesztője a kézdivásárhelyi Fekete Vince lett.
De mi is a Transzközép? – erre a kérdésre az előadás hallgatói is kereshettek választ (kisebb nagyobb sikerrel) a Kozma Attila színművész által felolvasott kiáltványból, amelyet elmondása szerint ő is csak a vége felé kezdett megérteni. Nem is csoda, hiszen olyan meghatározásokat tartalmaz, miszerint „a Transzközép egyszerre állít és tagad, egyszerre nem állít és nem tagad, hanem ott lebeg e fogalmak fölött, és középen áll. Középen, mert nem tud fehéren és feketén gondolkodni, hanem mindkettőben és egyikben sem. Nem tagadja a nyugati fejlődést, mint ahogyan nem igenli a keletit sem. Ezzel szemben ott áll valahol kelet és nyugat, de észak és dél között is.” A felolvasást követően Orbán János Dénes kifejtette, hogy ezt akár komolyan is lehetne venni, értelmezni is lehetne ezerféleképpen, de elsősorban egy paródiája akart lenni az akkori helyzetnek. Sántha Attila költő inkább a paródia paródiájának nevezte elméletét, ami talán így már komolynak is vehető, és úgy gondolja, valószínű ezért foglalkoztak annyian vele.
Tény, hogy a mozgalom elérte célját, az erdélyi magyar irodalmi élet felpezsdülni látszott, 1998-tól egy aranykorszak következett. Bár voltak klikkek, kisebb csoportosulások, de egy viszonylag konfliktusmentes időszak következett. Ebben a periódusban nagyon sok fiatal szerző indult el a pályáján, akiknek nagy része máig is jelen van és képviselteti magát. Orbán János Dénes úgy gondolja, „alá kell nyúlni a fiataloknak, vadászni kell rájuk.” Ezt tette sok évig a Bretter György Irodalmi Kör is. Ha hallott egy fiatal diákról, aki verseket írt, felkereste, megvitatta műveit, és segített az elindulásban.
Pilbáth Kincső
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!