Csúfot űztek önmagukból

Szurkolói és sportszakemberi körökben hangoztatott rosszmájú vélemény szerint a női sportban bármi lehetséges. E sorok írója pedig kénytelen elnézést kérni amiatt, hogy holmi hímsoviniszta megnyilvánulásnak tekintette ezt, s biztosra harangozta be a marosvásárhelyi továbbjutást, tekintve a fölényt, amellyel a marosvásárhelyiek idegenben megnyerték a meccset. A valóság azonban alaposan rácáfolt...

Pedig az első játszmában ezúttal is sima házigazda siker született, s többen már arra fogadtak a lelátón, hogy egy óra a meccs, s mehetnek sörözni. Nem mehettek, mert a találkozó két és fél órán át elhúzódott, s a rendes öt játszma után még egy aranyszettet is végig kellett szenvedniük a hazai szurkolóknak, s a szenvedést szót most értsük ad litteram. Míg ugyanis a hollandok a parkettet is hajlandók voltak lenyelni keresztben a sikerért, s olyan küzdeniakarásról tettek tanúbizonyságot, amelyet tanítani kellene, a házigazdák a második játszma közepétől ímmel-ámmal lézengtek a pályán, a leütésekben nem volt erő, a sánc kelletlenül emelkedett, a védelemnek pedig alig volt reakciója a holland támadásokra.

Pedig a negyedik játszmában úgy tűnt, hogy két elszórakozott szett után mégiscsak a képzettebb csapat nyer (ahhoz ugyanis nem fér kétség, hogy ez a CSU Medicina), ám hiába nyert a két menet összesítésében a marosvásárhelyi csapat 29 labdamennettel és egy játszmával többet, a hollandok jutottak tovább.

Marosvásárhelyi CSU Medicina – Peelpush Meijel 2:3 (17, -19, -21, 8, -12)
Aranyszettben: 9-15
Vezették: Konsztantinosz Kudurisz (görög), Alekszandr Rjabcov (orosz)
CSU Medicina: Salaoru, Iancu, Trică, Grigorova, Pintea, Cvetanova. Liberó: Foca. Cserék: Paşca, Poborniuc, Ivanciu, Mateaş.
Peelpush: van Eenenhaam, Gerhardt, Monsewije, Berden, Sonnemans, Vermeulen. Liberók: Mennen, Louise Cramer. Cserék: Esther Cramer, Bock, Gommans, Janshen.