Nosztalgiázva ünnepelték az udvarhelyi labdarúgást

Tekintse meg képgalériánkat!

Az iskolás bajnokságok döntőinek lejárta után benépesedett a sétatéri stadion, közel 150 ember gyűlt össze, hogy a helyszínről tekintse végig a legendák találkozóját. Az öregfiúk alaposan bemelegítettek, azonban így sem tudták kisebb sérülések, húzódások nélkül megúszni a találkozót. A nagyon barátságos és jó hangulatú mérkőzésre csak a hideg időjárás és a kissé nedves talaj csúszóssága nyomta rá bélyegét. A pályán az idős labdarúgók minden tehetségüket bemutatták, szép keresztlabdával játszották meg egymást, a kényszerítőzések, az egyből passzok is szépen mentek, csupán a sebességük nem volt már a régi. A kétszer 30 perces találkozót id. Vajda Antal vezette, a széleken Ilyés László és Balog Vencel voltak segítői.

A találkozó első gólját pár udvarhelyi helyzet után Fodor szerezte fejjel, majd Bodoni növelte kettőre az előnyt. Térfélcsere után Borbáth 3–0-ra módosította az eredményt, majd Kiss révén belőtték első góljukat a vendégek. A találkozó hajrájában a vendégek szépítésén fáradozott mindkét csapat, a második székelykeresztúri gól csak az utolsó másodpercekben született.

A pálya széléről a télikabátokba burkolózó nézők jól szórakoztak, és ezúttal sem maradtak el az élces beszólások.

A mérkőzés után díszvacsorára voltak hivatalosak a korábbi játékosok, amelyen minden résztvevő névre szóló emléklapot vehetett át. A vacsorán a szervezők részéről Bálint Attila köszöntötte az egybegyűlteket, majd Ladányi László, Hargita megye prefektusa vette át a szót. A prefektus a 80-as évek frenetikus hangulatát elevenítette fel, amikor az udvarhelyi csapat mérkőzéseire több ezren látogattak ki minden fordulóban. Szerinte jár a nagypályás labdarúgás Székelyudvarhelynek, és egy megfelelő stadion is. Összefogásra szólította fel az résztvevőket, hiszen csak így lesz Hargita megyének egy jó labdarúgócsapata.

Csíki András, a Hargita Megyei Sport- és Ifjúsági Hatóság részéről egy emlékplakettet adott át a szervezőknek. A felszólaló korábbi labdarúgók sorát Miklós Vilmos nyitotta, aki az 50-es évek emlékeit elevenítette fel, mint mondta, ő generációja utolsó mohikánja. Utána Széll Károly, azaz Pötyi bácsi – aki korábban éveken át csapatkapitánya volt az udvarhelyi együttesnek – szólalt fel, majd két Marosvásárhelyről érkező meghívott, Hajnal Gyula és Fodor János mondott rövid beszédet. A beszédeket Péter József, az udvarhelyi csapat korábbi edzője, Mihály Imre, a Roseal Sport Egyesület elnöke és Lőrincz Géza, a városi sportcsarnok korábbi igazgatója zárta. A beszédek során mindenki kiemelte, hogy nagyon szép múlttal rendelkezik a székelyudvarhelyi labdarúgás, azonban nincs jelenje, a felnőttek között csak a megyei bajnokságban van csapata a városnak. Reméljük, hogy az esemény nyomán hamarosan megszületik a sokat emlegetett összefogás, és sikerül feltámasztani a városban a labdarúgást.

A mérkőzésen pályára léptek:
Székelyudvarhely: Mihály Mircea, Bokor György, Lőrincz István, Borbély Albert, Fodor József, Könczei Elemér, Vajna Csaba, Hajnal Gyula, Fodor János, Jánosi László, Magyarosi István, Mihály Imre, Borbáth István, Laczkovics Károly, Dénes Jenő, Man Ervin, Borsos Kálmán, Rózsa Árpád, Kovács Imre, id. Bálint Ferenc, Bözödi Árpád, Ilyés Ferenc, Dusinszky Sándor, Bodoni Sándor, Bobric Ion.
Székelykeresztúr: Gagyi Endre, Demeter Sándor, Imre Árpád, Nagy Lajos, Szakács Domokos, Gábor Árpád, Kovács Ákos, Ütő László, Fazakas László, Pap Sándor, Rezi Sándor, Fazakas Dénes, Pálfy Sándor, Kobori Dénes, Farkas Károly, Simó Dénes, Kiss József, Kiss István, Fodor Csaba, Dajka Lajos, Horvát János

Székelyudvarhely–Székelykeresztúr 3–2 (2–0)
Gólszerzők: Fodor József, Bodoni Sándor és Borbáth István, illetve Kiss István és Simó Dénes