Vlad Caba: „Kiszámíthatatlan lesz az idei bajnokság”

– Pár nap múlva kezdődik a bajnokság. Milyen gondolatok vannak ilyenkor az edző fejében?

– Gondolataink ismét egy olyan teljesítményről szólnak, amely csapatunkat a bajnokság első együttesei közé sorolja majd. Szeretnénk éremmel zárni, vagy legalább egy európai kupaszereplést érő helyen, ahogy történt ez az elmúlt 5–6 évben, amikor az SZKC rendszeresen az első csapatok között volt. Az idei kissé másabb év lesz, mivel a bajnokságban található együttesek masszív átalakuláson mentek át. Továbbá ott van a Konstancai HCM, amely hiába uralta az elmúlt tíz évben a bajnokságot, nem lehet tudni, milyen sorsa lesz. A többi csapat, mint Nagybánya, a Dinamo, Tg. Jiu, Temesvár stb., nagy befektetéseket hajtott végre, és teljesen megváltoztatta keretét. Többen elmentek tőlük, de nagyon sok új játékos érkezett. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen játékerőt fognak képviselni ezek a csapatok. Eddig függetlenül attól, hogy mit változtattak, azért be lehetett lőni, hogy kik fognak harcolni az első helyekért, idén ez teljesen lehetetlen. Az, hogy teljesen lecseréled a keretet, és sok pénzt beleölsz, nem feltétlenül jelent sikert, ez amúgy minden sportban így van, ezt mi is megtapasztaltuk. Van hozzánk hasonló csapat, mint például Torda, ahol ugyancsak nagyon keveset változtattak. Mi csak egy új kapust, Shotát, és egy új mezőnyjátékost, Sztojlovot hoztuk, a többi érkező már megfordult nálunk. Ez volt az alapötletünk is, hogy költségvetésünkhöz mérten a lehető legjobb csapatot alkossuk meg, megkerestük a legjobb ár/érték arányt. Figyelembe kell venni azt is, hogy a többi csapat sokkal több pénzt fektetett be, mint mi. Ők mind közpénzt költöttek, míg nálunk nagyjából tíz éve magánpénzről van szó. Még van a Dinamo, ahol komoly összeget kapnak támogatóktól, de a belügyminisztériumtól is.

– Másképp fog kinézni a tavalyi csapathoz képest az SZKC?

– Úgy gondolom, Rusia visszajövetelével a csapat játéka pluszt kap. Ismerjük Rusiát, tudjuk képességeit, és azt is, amit a produkciónkhoz hozzá tud tenni. Az ő jelenléte a pályán megváltoztatja a játékunkat, személyével pedig betöltünk egy olyan fontos pozíciót a pályán, ami tavaly üres volt. Én szeretném, hogy játékunk továbbra is közösségi legyen, mivel csak így tudunk hosszú távon sikereket elérni. Ne függjünk egy-egy játékos pillanatnyi formájától. Egy csapat nem tudja teljesen leváltani játékát egyik szezonról a másikra, így remélem, a mienk konstansabb és magabiztosabb lesz, ami a közönségnek tetszeni fog, mi pedig sikeresek leszünk vele. Egy éve építjük ezt a csapatot, olyan játékosokkal a keretben, akik jól ismerik már egymást, így érett gondolkodásban reménykedem. Nagyjából tíz játékos fogja vinni a nehezét, de a többieknek is igazolniuk kell azt, hogy miért tagjai keretünknek, nekik is a lehető legjobbjukat kell majd nyújtaniuk, bebizonyítaniuk, hogy egy komoly, célratörő csapat tagjai akarnak lenni. Minden játékos hozzájárulásához szükség van, annak ellenére, hogy van egy belső magunk. Nagyon sok mérkőzésünk lesz, így minden játékos egészségére oda kell figyelnünk. Tavaly már megéreztük, mit jelent egy alapjátékosunk, mint például Kuzmanoszki kiesése a bajnokság hajrájában.

– A felkészüléssel meg van elégedve?

– Szerintem ott vagyunk, ahol lennünk kell, azaz a normális úton. Tavaly más erőnléti edzőnk volt, Eduard, aki idén jött, ugyanúgy készítette fel a fiúkat. A fizikai felkészülés eredményei szerintem ugyanolyanok lesznek, mint tavaly. Technikailag nem nulláról kellett kezdenünk, megismételtük, felidéztük a korábban tanultakat, újakat is bevezettünk. Most a fizikai felkészülésen van a hangsúly. Az első bajnoki mérkőzéseken pedig nem a legszebb kézilabdánkat fogjuk mutatni, a pontvadászat folyamán egyre jobban és magabiztosabban kell játszanunk. Ostobaságnak tartom, hogy tizenhárom csapatos bajnokságot rendeznek, mi a második fordulóban máris állunk. Továbbá nem tudjuk, mi lesz Konstancával, lehet, hogy tizenketten maradunk, de azt kell elfogadnunk, ami előttünk áll majd.

A felkészülésre visszatérve, barátságos tornáink közül kiemelkedett a fehéroroszországi, az nagyon hasznos volt számunkra. Az, hogy meghívtak egy nemzetközi tornára, Bajnokok Ligájában játszó csapatok közé, azt mutatja, hogy ismernek már minket Európában, és mi is megmutattuk, hogy tudunk magas szinten játszani. Nagyon fontos volt, hogy ilyen csapatokkal játszhattunk, így komoly tapasztalatokat szereztünk. A Challenge Kupában nem fogunk a Bresztben megismert színvonalat képviselő csapatokkal találkozni, ám így is van 5–6 nagyon erős ellenfél a mezőnyben. Három meccset elveszítettünk, de nem szabad elfeledni, hogy kiktől. Mert szervezhettük volna mondjuk egy Nyári Kupát Udvarhelyen, meghívjuk Fogarast, Pitești-et és Szentegyházát, mindhármat legyőzzük, de az senkinek sem hozott volna jót. A legjobbakkal akartunk felkészülni, akárcsak az elmúlt években Hamburgban, Szegeden, Selestatban, Veszprémben. A tordai turné is jó volt, annak ellenére, hogy voltak kisebb kellemetlenségeink. Játékosaink már jól ismerik egymást, nem kell húsz felkészülési mérkőzést játszani ahhoz, hogy összerázódjanak. Reményeim szerint igazi formánk a szezon második felében fog kicsúcsosodni.

– A két kupáról pár szót?

– A Román Kupáról nem tudok információt, kikkel, hol, hogyan fogunk játszani. Ahogy lesz, úgy lesz. Reméljük, hogy nem fogja megzavarni programunkat, mint az előző évben. A Challenge Kupában szeretnénk minél tovább jutni, messzebb, mint tavaly. Továbbá legyen szerencsénk a sorsolásnál is, ahogy volt az első körben is. Mindenkinek azt üzenem, hogy legyenek valós elvárásaink. Jó a csapatunk, amelynek határai is vannak, hogy milyen játékosokkal tudunk erősíteni, milyen eredményeket tudunk elérni. Még egyszer kiemelném, hogy itt magánpénzről van szó, szponzorunk, Verestóy Attiláéról, és nem olyan összegekről, amelyek az állam pénzeszsákjából érkeznek. Továbbá az európai sztárok nem jönnek a szerény román bajnokságba. Sokat kerestük, de olyan szintről nincs hogyan idehoznunk játékosokat. Idén bármi megtörténhet a bajnokságban. Konstanca lehetséges elsüllyedése – ahol az elmúlt években felsorakoztatták az egész román válogatottat, erős légiósokkal megtűzdelve – is megváltoztathatja az erőviszonyokat. Mondhatnám azt is, hogy ott leszünk az elsők között, azonban nem tudván, hogy a többi csapat milyen játékerőt képvisel, akár hátrább is végezhetünk. Mi azt szeretnénk, hogy minél jobban játsszunk és minél jobbak legyünk.

Az első fél év arról fog szólni, hogy tanulmányozzuk az ellenfeleket, mert nem lehet tudni, milyen lesz a Dinamo, Nagybánya és a többi csapat. Ha a most hozott légiós hadtest hamar összeszokik náluk és jól fog játszani, akkor legyőzésük sokkal nehezebb lesz az ellenfeleknek, beleértve minket is. Ha időre lesz szükségük, nekünk azt kell kihasználnunk. Az elmúlt években jóban-rosszban folyamatosan mentünk előre, és tartottuk a lépést az élen lévő csapatokkal. Nálunk sok minden nem változott, ugyanazok vagyunk, és csak jobbak szeretnénk lenni. Néha nagyon jól tudunk játszani, néha kicsit megomlunk, ezek vagyunk, az edzőtől az utolsó játékosig. Egy kisvárosból származó csapatunk van, meg kell elégednünk azzal, amink van.

– Csatlakozott a kerethez két játékos az utánpótlásból is.

– Ez nagyon fontos. A csapatban mindig is megpróbáltuk megtartani a helyi jelleget. Jelenleg tíz magyar, udvarhelyi kötődésű játékosunk van, öt légiósunk, és két, úgymond románunk, közülük Mihalcea már félig udvarhelyinek számít. Ez nagyon sokat számít a szurkolók szívében. Ha megnézzük Európát, akkor minden csapat multinacionális, ahhoz, hogy komoly eredményeket érj el minél magasabb szinten, elsődleges faktor a sportolói érték kell legyen, aminek ki kell egészülnie a helyi, nemzeti jelleggel. De nem szeretnénk egyik felé sem elmozdulni. A két fiatal játékos most ismerkedik meg a felsőbb szintű kézilabdával, jelenleg ők még nincsenek felkészülve arra, hogy komolyan harcba szálljanak. De mindent megteszünk azért, hogy fejlődjenek, részei voltak a felkészülésünknek, megfigyelés alatt tartjuk őket. A következő generációk előtt is nyitott az út, ha be tudják bizonyítani, hogy a csapat jövőjének részesei tudnak lenni, és tehetségük van ahhoz, hogy kimagasló eredményeket is elérjenek. Mert nem minden ifjúsági játékosból lesz nemzeti ligás, mivel itt már van egy minőségi rosta.

– Vaslui ellen mire számíthatunk?

– Első meccsünk, ami nagyon nehéz lesz. Vaslui nem egy szupercsapat, de nem is szabad félvállról venni. Újoncságuk megtévesztő lehet, mivel keretükben olyan játékosok vannak, akik éveket húztak le a Nemzeti Ligában, ez sokat jelenthet. Nagyon sokat dolgozó csapat, amely sosem hagyja, hogy aludj, csökkenjen a koncentrációd, mivel nagyon gyorsan kihasználja a hibáidat. Ezt a mérkőzést érettséggel és minőségi keretünkkel kell megnyernünk. Az ott megszerzett pontok sokat számítanak a bajnokság első felében, mivel véleményem szerint nem sokan fognak ott nyerni. Nagyon sok mérkőzésünk van, mindig meg kell tartanunk nyugalmunkat, és hosszú távra kell terveznünk. Olyan terveket kell csinálnunk, hogy a végén ott végezzünk, ahova el szeretnénk jutni. Konstansul kell játszanunk, nem szabad elbíznunk magunkat egy komolyabb győzelem esetén, de nem is szabad eldramatizálnunk a nehezebb helyzeteket. Idén is lesznek hullámaink, ezt mindenkinek meg kellene értenie. Ha végig pozitív lenne, az lenne a legjobb.