„Ha nem győzzük le riválisainkat, nem érdemeljük meg a döntőt”

– A nyári célkitűzésekből mit sikerült elérni és mit nem az alapszakasz felénél? Biztosan akadnak pozitívumok és negatívumok is.

– Kezdeném a legelején, hiszen nem kis időbe és munkába telt, hogy eldőljön, a Sportklub nem indul a bajnokságban. A régi futsalcsapat vezetőségével hosszas tárgyalások folytak annak kapcsán, hogy mi fog történni az FK-val, hiszen tudtuk, hogy játékosállományunkat volt SK-játékosok fogják képezni. Klubunk jó működéséhez sok fontos dolog kell, erős játékosállomány és stabil anyagi háttér, a többi pedig már adott Székelyudvarhelyen, azaz van sportlétesítmény és lelkes közönség is. Bizonyos szempontból könnyű a dolgunk, hiszen sikerekben gazdag tíz év van a teremlabdarúgás mögött, mindenki tudja, mi a dolga.

– Mi a véleménye a csapat játékosairól?

– Játékosállományunk rövid idő alatt jól összeállt, sikerült egy ütőképes csapatot összeraknunk. Azok a játékosok alkotják a keretet, akiket meg akartunk szerezni, azok is minket választottak, akiknek volt ajánlatuk máshonnan is. Sepsiszentgyörgyről velem együtt visszaigazolt Mihály Zoltán és Mánya Szabolcs, továbbá Miklós Tamás fél év futsalozás után került hozzánk. Ő nagy nyeresége a csapatnak, vele hosszú távon gondolkodunk. Szécsi Barna is visszatért, úgy tűnt, hogy nagy erősítés lesz, de sajnos hamar megsérült. Egyedüli fájó dolog Csoma Ferenc helyzete, akivel szóban megegyeztünk, de anyagilag jobb ajánlatot kapott Vásárhelyről, és őket választotta, de ezt is meg tudom érteni. Ha itt marad a csapatnál, és Szécsi nem sérül meg, szerintem eredményesebbek tudtunk volna lenni. Klein is kapott ajánlatot a City’us-tól, de ő határozottan kijelentette, hogy vagy Udvarhelyt választja, vagy semmit.

– Az őszi szezon elején a dobogón való helyezés volt kitűzve, jelenleg úgy tűnik, elérhető a harmadik hely, kérdéses még a bajnoki döntő.

– A szezon elején csak nagyjából ismertük a mezőnyt. Tudtuk, hogy Marosvásárhely meggyengült, pár játékosa átment Dévára, a galaciak mindig stabil harmadik-negyedikek szoktak lenni, Sepsiszentgyörgy pedig gyengült. Célkitűzésünk nyáron és most is ugyanaz, hogy szeretnénk a dobogón végezni, az első háromban lenni. Az is terveink között szerepel, hogy döntőt játsszunk a Román Kupában és a bajnokságban. Fél év eltelt, a bajnoki címben csak akkor lehet gondolkodni, ha igazolunk két-három erős játékost és a szerencse is mellénk áll. Idén megoszlottak az erőviszonyok, kiegyensúlyozottabb, szebb bajnokságunk van, 13 forduló után úgy tűnik, ez a három csapat hazai pályán és idegenben is egyaránt dominálja a pontvadászatot. De egymás között már sokkal szorosabb, színvonalasabb meccsek vannak.

– Az FK nagyszerűen menetelt a pontvadászatban, ám az őszi szezon végén két rangadót is elbukott.

– Edzőként és a klub elnökeként is elmondhatom, hogy az utolsó két hazai vereség fájó nyomokat hagyott bennünk, főleg hogy utólag zárt kapus mérkőzést és pénzbüntetést is kaptunk, ez körülbelül 3500–4000 lejes kiesés a klub kasszájából. Amikor nem a két direkt ellenféllel játszottuk, akkor maximális komolysággal léptünk pályára, igyekeztünk mindenkinek annyi gólt rúgni, amennyit tudunk, hiszen közönségünk is ezt várja el tőlünk. Sajnos a két rangadóból pontot sem sikerült szereznünk, ha az egyik meccset megnyertük volna, akkor mindent figyelembe véve száz százalékig elégedett lennék. Ha a dévai meccsen teljes keretünk lett volna, szerintem nem vesztesként hagytuk volna el a pályát, hiszen így is voltak lehetőségeink, rúgtunk kapufákat. Az őszi idényben a játékvezetési tévedések a dévai csapatot segítették, a dévai–vásárhelyi meccsen három kiállítás maradt el, szabálytalan gólok estek. Ha ezek a szabályzat szerint történnek, akkor Déva elvesztette volna mindkét mérkőzését, hiszen több alapjátékosát is nélkülöznie kellett volna ellenünk. Az Udvarhely–Marosvásárhely meccsen nem láttam a helyzetet, de mindenki szerint túl szigorú döntés volt a kiállítás, ezzel a játékvezető teljesen belenyúlt a mérkőzésbe. A tévedések részei a játéknak, de bízom benne, hogy nem csak egy csapatot sújtanak vele. Ha más megfontolásból történnek ezek, akkor nagyon nehéz kivédekezni.

– Mi várható a folytatásban?

– Tavasszal sok nehéz kiszállásunk lesz, húzós a programunk, de ha ott akarunk lenni a végelszámolásnál, akkor ezeket a meccseket meg kell nyernünk. Most úgy tűnik, hogy az alapszakasz végére a harmadik helynél rosszabb már nem tud lenni, ha ennyire eredményesek leszünk, mint ősszel, akkor garantált. A rájátszást idén a gyengébben helyezett csapat otthonában kezdik, két győzelemig tart. Tehát ha bejutunk az elődöntőbe, a második mérkőzésre úgy kell elutaznunk, hogy megnyertük az elsőt. Ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor azt jelenti, hogy nem érdemeljük meg a döntőt, tovább kell dolgoznunk, jobban meg kell erősítenünk a keretet.

– Erősítések várhatók a télen?

– A jelenlegi keret mindenkinek tetszik, helyi kötődésű, udvarhelyi nevelésű játékosokból áll. Most az országból nehéz olyan játékost igazolni, akire szükségünk van, függetlenül attól, milyen nemzetiségű. Két játékost most is tudnék mondani, akit szívesen látnék a csapatban, bele is illenének a képbe, de nagyon nehéz idehozni őket. Egyikük Gál István, aki 2003-ban 16 évesen szerepelt a bajnokcsapatban, jelenleg Berettyóújfalu csapatának és a magyar válogatottnak tagja. Ő biztosan sokat tudna erősíteni játékunkon, de vannak olyan dolgok, amik nem kivitelezhetők, hiszen ha elhozzuk Magyarországról, akkor nagy valószínűséggel kiesne a válogatottból, feleségét pedig munkahelye odaköti. Most próbálunk fiatalokat keresni, mivel utánpótlás nélkül nem lehet hosszú távra tervezni. Jelenleg úgy látom, Székelyudvarhely nem tud akkora pénzt elkülöníteni, hogy egy utánpótláscsapatot létrehozzunk, ezen majd a nyáron még egyszer elgondolkodunk. Szerintem az udvarhelyi játékosállomány megéri a dévait, de ezt még nem tudtuk bebizonyítani. Az alapszakasz lejárta előtt hat fordulóig lehet játékost igazolni, de ez a klub éves költségvetésétől is függ, hogy mennyi támogatást kapunk 2014-re.

– Többen is számon kérték Öntől, hogy a második, illetve harmadik sor kevesebb lehetőséget kap.

– A nehéz meccseken az 5–6 alapjátékosunk volt legtöbbet a pályán, Szécsi kiesésével ez a szám tovább csökkent. Tavasszal már lesznek olyan meccsek, hogy a kiegészítő játékosok is több lehetőséget kapnak. Sokan nem értették, hogy 5–0-nál miért nem játszik a második sor. Akkor még nem tudtuk az erőviszonyokat, és arra hajtottunk, hogy minél több gólt szerezzünk. Ezentúl kicsivel taktikusabbak leszünk, mint például a dévaiak, akik a kötelező győzelmeket, a pontok begyűjtését választották.

– Évek óta nem volt telt ház teremlabdarúgó-mérkőzésen, az idei bajnokságban ezt kétszer is elérték.

– Igen, voltak olyan emberek, akik 2008 óta nem voltak futsalmeccsen, de a Déva ellenin ott voltak. Arra a találkozóra 1081 jegy kelt el, továbbá a támogatói kártyák, bérletek tulajdonosai is ott ültek a lelátón, szerintem több mint ezerötszáz ember volt a városi sportcsarnokban. Amúgy a Sportklubtól érkező játékosokon látszott, hogy évek óta nem játszottak tétmeccseket, nem volt rajtuk eredménykényszer, közülük csak páran játszottak több mint ezer ember előtt. Az elmúlt évek úgy teltek el, hogy ha nyerünk jó, ha kikapunk, az sem akkora baj.

– A klub működése mennyire volt gördülékeny?

– Hosszas folyamat volt az SK-nak a 2013-as évre megítélt támogatást átcsoportosítani az új klubhoz, továbbá a labdarúgó-szövetséghez bejegyeztetni sem volt egyszerű. Sikerült elérnünk, hogy első ligába sorolják csapatunkat, segített az, hogy Târgoviște és Déva is az első osztályban akart játszani. A határidők előtt mindent sikerült befejezni, a klub papírjai teljesen rendben vannak, így részt vehetünk a március 5-ei választásokon is. Költségvetésünk nagyjából 100 ezer eurós, ebből bajnokcsapatot nem lehet építeni. A klub bevételét a jegyek, bérletek és támogatói kártyák értékesítése mellett a szövetség félévi támogatása teszi ki. Most húsz olyan cég van, amely havi rendszerességgel készpénzzel járul hozzá a klub működéséhez, továbbá van harmincnégy olyan cég, akik különböző szolgáltatásokkal – például étkeztetés, játékvezetők szállása, üzemanyag, stb. – alkalmi támogatók. Külön köszönet jár két kiemelt támogatónknak, a polgármesteri hivatalnak és a Norada Rt-nek, a mezünkön is csak a klub címere, a város neve és a Seroussi áll.