Rédai Attila

Rédai Attila

Médialincselésekről, korrupcióról s újra a bizalomról

2013. május 15., 15:472013. május 15., 15:47

2013. május 23., 18:062013. május 23., 18:06

Jó volna, ha tovább tudnánk lépni a saját árnyékunkon.

Borboly Csabát és másokat meggyanúsítottak, őrizetbe vettek, ez a tény. Innentől kezdve az ügy egy normális jogállamban kizárólag szakmai, jogi keretek között kellene haladjon a mihamarabbi végkifejlet felé. Hogy ki mennyit tett a közért, a jóért, hogy mennyire elhivatott a székelység, a magyarság ügye iránt, hogy mennyire pártolta a székely jelképeket, termékeket és így tovább – ezek a szempon­tok már nem kellene szerepet játsszanak. Egy igazi jogállamban egy ilyen ügy esetében az sem számít, hogy a vádlott mennyire karizmatikus, mennyire jó vezető. Jó ember is hibázhat. Itt most egyetlen, de nagyon fontos kérdésre kell választ adjanak a jogállam intézményei: korrupt-e Borboly Csaba, Sófalvi László és a többiek? Vagy legalább: rájuk lehet-e bizonyítani a korrupciót?

A háborgó közvélemény most ezekben a napokban meghozza a saját ítéletét. Van, aki oktalanul ünnepel, van, aki felháborodik és lázad. Romániában, mint tudjuk, nagy hagyománya van a „médialincselésnek”, nagyságrendekkel több volt a korrupciós botrány, mint ahány elmarasztaló ítélet végül megszületett. Olyannyira, hogy ez szinte teljesen aláásta a korrupcióellenes hatóságok tekintélyét. De ha a hatóságok ügyetlensége nem lett volna elég, manapság maguk a hatalom gyakorlói, a kormányban ülő magas rangú hivatalnokok, politikusok tesznek meg mindent azért, hogy diszkreditálják ezen intézményeket és az egész korrupcióellenes küzdelmet.

Akik a korrupcióellenes hatóságokat támadják, azt hiszik, hogy az országban minden annak a politikai harcnak van alárendelve, amiben ők oly nagy hévvel vesznek részt immár évek óta. Ezek az emberek képesek voltak az alkotmánybíróságot is beáldozni ezen harc érdekében, s nem értették, hogy Európa nyugati felében miért kezdtek el nemkívánatos vendégek lenni. Hát ezért: minden politikai harc, ádáz háborúskodás közepette Európában van néhány érték, ami szent: például az, hogy a bírói hatalom független, s ezen belül pedig az Alkotmánybíróság érinthetetlen.
Mindazok, akik már a tárgyalás előtt kijelentik a vádlottról, hogy bűnös, vétenek az ártatlanság vélelmének alapelve ellen. De azok, akik egy vádlottról felelős politikusként, közszereplőként még a tárgyalás megkezdése előtt kijelentik, hogy ártatlan, a bírói hatalom függetlensége ellen vétenek.
Romániában is, mint szerte e világban, bizalmi válság van. Nem bízunk az államban, a kormányban, nem bízunk a hatóságokban és a bíróságokban sem.

Egy dologban azért bízhatunk: Romániában az Európai Unió tagjaként azért mégsem lehet olyan ítéletet hozni a törvényszékeken, ami nem alapszik megdönthetetlen bizonyítékokon, ellenkező esetben ezeket az ítéleteket Strasbourgban könnyen szétszedik. Ha a Borboly Csaba elleni bizonyítékok nem állják meg helyüket a törvényszéken, akkor a megyei tanács elnökének és az ő pártfogóinak, szimpatizánsainak nincs okuk aggodalomra. De ha valóban hibáztak a vádlottak, s korrupciós cselekményeket követtek el, akkor mindannyiunk érdeke, hogy minél hamarabb megkapják megérdemelt büntetésüket.

Hagyni kell viszont, hogy erről a szakavatott intézmények a jól körülírt szabályrendszerükben meghozzák döntésüket. S még valami: a székelyzászlós ügy, a helyi termékek vására, a régiósítás tematikája, az alkotmány első cikkelyének megváltoztatására tett RMDSZ-es javaslat vagy bármi más hasonló ügy nem szerepel a vádpontok között. Mert lehet ugyan találgatni, hogy milyen aktuálpolitikai kötélhúzogatások, érdekek állhatnak az ügy háttere mögött, de hatékony védelmet építeni ezekre a szempontokra úgysem lehetséges. S igen: vádolni könnyű ma Romániában, de a hatósági vádemelést ne keverjük össze a médialincseléssel. Közösségünknek, nemzetünknek is jó, ha megtudjuk, kik közöttünk a korruptak, a bűnözők, sőt: társadalmunk megtisztulása kiemelt érdekünk. Mert balgaság volna azt hinni, hogy közöttünk nincsenek korruptak, tolvajok, gazemberek. Csak valamiért eddig mindig megúszták.

Szóval: ideje volna elkezdeni bízni, hinni a jogállamban, az intézményrendszerben. Miért ne éppen most?

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Kozán István

Kozán István

Ünneprontás

Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.

Szüszer Róbert

Szüszer Róbert

Helló, ez már az új világ!

Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!

Kozán István

Kozán István

A megyei tanács jogászai már nem teljesítenek jól?

Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.

Kozán István

Kozán István

Ideje

Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.

Kozán István

Kozán István

Nyilván ezért is a média a hibás

Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.

Vendégszerző

Vendégszerző

Nyomtatott magyar szó, vaj, útlevél

Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.

Kozán István

Kozán István

Tapossák ki a mintát a szőnyegből!

Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.