Bomba, de milyen!?

Tanúi vagyunk annak a médiamanipulációnak, ami Romániában, magyarkérdésben zajlik. Valahányszor szükséges elterelni vagy ráterelni a figyelmet, működésbe hozzák a bombát, a hírbombát. Nehéz azonosítani a gyártóműhelyt, és költői kérdés marad, vajon maguk a sajtóorgánumok/újságírók együttműködnek-e a gyártásban vagy csak eszközök a szenzációhajszában? Ha csak székelyföldi házunktáján mozgunk, láthatjuk, hogy soha nem derül ki, ki is az a HR-KV-MS megyei Románok Fóruma, csak azt látjuk a román hírügynökségi információkban, hogy tiltakoznak a székelyföldi magyar akarat ellen.

Vagy itt vannak a bírósági ügyek zászlókérdésben, korrupciós botrányokban, amelyek sorozatosan kiszivárognak a román sajtóba, eltorzítva, felnagyítva, célirányosan időzítve. A (hír)bomba robbanása után aztán csend van, elfelejtik.

A bukaresti klubtragédia utáni tüntetők egy listát terjesztettek a kormány elé, Románia korruptjainak lemondását és a politika színteréről való távozását követelték. Közöttük volt Csíkszereda polgármestere is, akinek ügye ma is ott szerepel a román közvélemény botránylistáján, mert az nem volt hír, hogy becsületből lemondott, miközben a bombasztikus korrupció azóta átvedlett egy hatósági eljárássá, jelesül, hogy maradjon vagy ne felügyelet alatt a volt polgármester. A vád tartalmáról, magáról a korrupcióról (?) pedig mintha szó sem esne.

A magyar sajtó pedig – valljuk be – lenyeli a békát. Román hírügynökségi forrásra támaszkodva adja tovább a magyarellenes híreket. A kézdivásárhelyi terrorizmusügy jól megmutatta a kommunikációs bomba működését. Egy nappal a nemzeti ünnep előtt tartottak házkutatást, nyilván másnap munkaszüneti nap(!). Robbantani viszont a hírbombát ünnepnapon kellett. Mit tettek? Elterelték a sajtó figyelmét, a sepsiszentgyörgyi zászlóüggyel és új-jobboldali mozgolódással. Reggel kiröppent a román hírügynökségek híre: Sepsiszentgyörgyön a román katona szobra melletti román zászlót lecserélték székely zászlóra. Már akkor is sántított a dolog, mert nemcsak kamerák őrizték, hanem egy egész csendőrkülönítmény, de arra elég volt, hogy ne a kézdivásárhelyi házkutatásokkal foglalkozzon a sajtó. Azt ugyanis estére időzítették. És robbant, nemzeti ünnepükön főhírként 15 percig erről beszéltek a híradások, nem az ünnepről, hanem a magyarok által tervezett terrorcselekményről. Tények, bizonyíték, a gyanú alapja és a vád tartalma nem szerepel a román híradásokban, a kommunikációs bomba pedig megtette a hatását.

Történt mindez közvetlen a költségvetés elfogadása (legnagyobb mértékben a belügy- és hadügy költségvetése emelkedett) és az éves titkosszolgálati jelentés előtt.