Róth Miksa életművét állították ki

A gazdag, színes kiállítás Róth Miksa munkásságát mutatja be, a tárlatlátogató azonban nem csupán a látvánnyal gazdagodik, hanem megtekintheti a kétszer 50 perces filmet is, amely a neves üvegfestő életművét, a számos városban látható alkotásait ismerteti. A marosvásárhelyieknek külön élményt jelenthet megtekinteni a város jellegzetes szecessziós épületeinek rajzait, a véglegesített terveket, vázlatokat, amelyek még érthetőbbé és emberközelebbivé teszik a Kultúrpalotát, annak sajátos üvegablakait, a Bernády építtette városházát, de olyan részleteket is felfedezhet, amelyekre eddig nem figyelt. Marosvásárhely a világ egyik leggazdagabb városa az üvegfestészet szempontjából, és szorosan kötődik Róth Miksa nevéhez, hiszen valamennyi festett üvegnek ő volt a kivitelezője. A legszebbeket a Kultúrpalota őrzi és a városháza, de Róth Miksa műhelyében készültek az egykori Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskola (ma Petru Maior Egyetem) és a Csiszár-villa (ma Közegészségügyi Igazgatóság) épületét díszítő festett üvegablakok is.

Róth Miksa a 19-20. század fordulóján megújuló üvegablak- és mozaikművészet legismertebb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója és vezetője volt. Apja, Róth Zsigmond műhelyében kezdte tanulni a mesterséget, de Angliában, Franciaországban, Németországban is tanulmányozta a középkori üvegfestményeket. Az 1885-ben alapított műhelye a kiegyezés (1867) utáni nagy építkezéseknek köszönhetően számos megrendelést kapott. Gazdasági és közigazgatás funkciót betöltő épületek, templomok, zsinagógák, kiállítási termek, fürdők, kávéházak, magánházak és bérpaloták díszítése készült műhelyében. Az 1890-es évek végétől az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként és egyéni módon alkalmazta a L. C. Tiffany által felfedezett új üvegfajtát, meghonosította a mozaikkészítést is. Kiemelkedő munkái közé tartozik többek közt az Országház, a királyi palota Szent Jobb kápolnája, a Zeneakadémia, az egykori Gresham Biztosító székháza, a lipótmezei kápolna, a marosvásárhelyi Kultúrpalota. A kor legjelentősebb építészeivel és festőivel dolgozott együtt. Külföldi megrendeléseket is teljesített: műhelyében készült például a mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete (1910).  A sikerekben, elismerésekben gazdag életpálya a második világháború kitörésével tragikus fordulatot vett: az 1939-es zsidótörvény megjelenése után bezárta műhelyét. 1944-ben otthonában halt meg.