Kiállítás Teleki Domokos tudósról, utazóról

A sáromberki születésű Teleki Domokos utazónak, útirajzírónak (1773–1798) köszönhető az első magyar nyelvű, magyar tájakat bemutató útleírás, amelyet 1796-ban, pontosan 120 évvel ezelőtt adtak ki. A Teleki–Bolyai Könyvtár ideiglenes kiállítótermében őszig látogatható tárlat kurátora Petelei Klára, a könyvtár munkatársa úgy szerkesztette össze a kiállított anyagot, hogy a néző fogalmat alkothasson arról a fiatal tudósról, kutatóról, nagy utazóról, aki rövid élete alatt több tudományágban is képes volt elmélyülni, egyedit alkotni. Mivel Utazásai című művének kéziratai megőrződtek, azokat most könyvének első, magyar, illetve második, német nyelvű kiadásának kíséretében láthatják az érdeklődők. Ezek mellett néhány olyan könyv is látható a tárlókban, amelyeket a szerző megemlít, vagy amely a saját könyvtárából származik, ahogyan az az útleírás is megtekinthető, amely a híres angol utazó, Robert Townson tollából született.

A pannókon látható összeállítás Teleki Domokos négy jelentősebb útját szemlélteti: az első „egy erdélyi nemes ifjú hazafinak Magyarország felső résziben tett utazásának leírása”, amelyben a homoródi borvízről, illetve a veresvágási opállelőhelyről ír. A második utazása a „magyar nemes ifjúnak” Marosvásárhelyről tett megfigyeléseit emeli ki, ahogyan fogalmaz: „nem lehet szép városnak mondhatni, azonban sok nagy és derék épülettel bír”, megemlíti a református kollégiumot, amely „érdemes tudós tanítókkal dicsekedhetik”, illetve annak „bibliotékáját”, és azt is, hogy 1616-tól Marosvásárhely szabad királyi város.

A harmadik utazásában Kecskemétről és az ott 1794-ben bekövetkezett nagy tűzvészről ír, a negyedikben pedig „Magyarország, a Dunán fekvő alsó részén, Horvátországban, a Magyar Litorálén és Trieszt városán keresztül” tett útját meséli el 1795-ből.

Teleki Domokos – a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Bethlen Zsuzsanna fia – Sáromberkén született 1773. szeptember 5-én, Marosvásárhelyen hunyt el 1798. szeptember 18-án. Életrajza Deé Nagy Anikó kutatásainak köszönhetően vált ismertté – hangsúlyozta Petelei Klára a megnyitón, rámutatva arra, hogy a kiállítás anyaga a Teleki Sámuel által összegyűjtött és a Tékában elhelyezett hagyaték egy részéből áll. A korán elhunyt tudós bécsi egyetemi tanulmányai után az udvar szolgálatába állt, majd Pesten, a Királyi Kúriánál jurátusként dolgozott, közben egészsége helyreállítása céljából utazni kezdett – ismertette a hamar véget ért életutat a kiállítás kurátora. 1795-ben a jénai Természetvizsgálók Társasága tagjává választotta, 1797-ben kinevezték a marosvásárhelyi Királyi Tábla számfeletti bírájának, következő évben a jénai Ásványtani Társaság elnökének választották. Július 19-én eljegyezte Teleki Anikót, de a házasság nem köttetett meg, Domokos szeptemberben bekövetkezett halála miatt.