Szakács István Péter Csempészáru című könyvét mutatták be kedden este a Művelődési Ház koncerttermében. A szerző apokrif írásoknak nevezi a kötet szövegeit, és tiltott gyümölcsként ajánlja a beavatottaknak.
2016. december 15., 13:232016. december 15., 13:23
A könyvbemutató házigazdája Lőrincz György író volt, az eseményre eljött továbbá Hajdú Áron, a Bookart tulajdonosa és vezetője is. Lőrincz György büszkén osztotta meg a jelenlevőkkel, hogy Szakács István az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) felfedezettje, első szövege az ő pályázatukon nyert. A Csempészáru a szerző nyolcadik kötete, illusztrált könyv.
„Azt tapasztaltam, hogy ez a Csempészáru színes, az álom és valóság, a lét és a nemlét határán lebegő történetek tárháza” – mondta Lőrincz György. Történeteiben kérdéseket fogalmaz meg az élet értelméről, döntéshelyzeteket, választási lehetőségek következményeit ábrázolja. Például hogy mivel járna az életfogytiglan tartó boldogság, a mindentudás, vagy ha tényleg betérne hozzánk a Megváltó, vagy hogy mit tesz a hatalom az emberrel. Bevezetésként A boldogság elixírje című szövegből olvasott fel Lőrincz, majd a könyv műfajáról faggatta a szerzőt.
„Sokat gondolkoztam azon, hogy mi legyen az, ami műfajilag összefogja a kötet szövegeit. Apokrifok, ez szerepel a könyv belső borítóján is, ez egy görög szó, ami annyit jelent, hogy titkos vagy tilos” – mesélte Szakács István. Ha titkos, akkor a beavatottaknak szól, és mindenki lehet beavatott, mert ezek a történetek olyanok, amiről valamilyen formában mindenki hallott – tette hozzá. Ha pedig tiltott, akkor azért lehet érdekes, mert a „tiltott gyümölcs jobb, mint amit az üzletben génmódosítva lehet találni”.
Meseváltozatokkal, bibliai és Szindbád-történetekkel találkozhat az olvasó, azonosíthatunk benne helyszíneket, de ismerősek lehetnek a cselekmények is. Az is kiderült, hogy a szerző kedvenc témája az utazás, de ezek huszonegyedik századi mesék, melyekben az ezeregyéjszaka világa mellett Krúdy Gyuláé is tetten érhető.
A szövegek logikai láncra épülnek, amit többszöri olvasással lehet felfejteni – állapította meg Lőrincz. Majd a szerzőt faggatta az elbeszélői hangokról és a szövegek témaválasztásáról. Az epika előnye, hogy több elbeszélője is lehet, több szereplő, állapot, világnézet. Az egyes szám első személyű elbeszélő a legravaszabb, hiszen annak ellenére, hogy fikció, mégis a leghitelesebbé válik azáltal, hogy az olvasó különböző szerepekbe helyezkedhet.
A szerzőnek nagyon fontos volt, hogy párbeszéd alakuljon ki, hiszen több történetet már ismerhettek a jelenlévők. Azon a kérdésen mégis megdöbbent, hogy miért is ír, megállapítva, hogy ez egy valóban bonyolult kérdés. Röviden csak annyit válaszolt: „mert szerintem szeretek írni”.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!