Betekintés – Bács Béla egyéni fotótárlata

Bent és kint

„Összesen tizenhat fotót állítok ki, ezek több év munkáját tükrözik. Egyrészt itt készültek, Gyimesben, Kommandón, másrészt külföldön, Prágában, Strasbourgban, tulajdonképpen, amerre jártam. A kiállítás törzsanyagát azok a fotók képezik, amelyek két évvel ezelőtt Németországban, Rostockban és Drezdában már ki voltak állítva. Ezeket egészítettem ki újonnan készült képekkel” – foglalta össze Bács Béla János. Mint megjegyezte, ugyan a rostocki kiállításmegnyitón nem volt jelen, de azt a visszajelzést kapta, hogy ott az első este már száz érdeklődő látta a felvételeket. Érthető tehát, ha abban reménykedik, itthon is lesz érdeklődés a bemutatott fotók iránt.

Bács Béla János képzőművészeti munkáival csoportos tárlaton már találkozhattunk, viszont ez az első alkalom, amikor egyéni fotókiállításra invitál. „A csoportos kiállításokkor is izgulunk kicsit, de amikor egyéni kiállítása van az embernek, akkor ez az izgalom fokozódik. Ez a kiállítás egy hosszabb távot mutat be, az értő szemek látják, hogy az elmúlt időszakban volt-e fejlődés vagy sem. Városunkban és környékén nagyon sokan értenek a fotográfiához, sokan profi szinten fotóznak, ezek a kritikus szemek majd remélem, el is mondják véleményüket” – jegyezte meg Bács. Mint mondta, kedvenc felvételét is láthatjuk majd a tárlaton, „az Ars poetika, bár a legkisebb, de az a kedvenc”. A fotótárlatnak két megnyitója lesz: fél hatkor és fél kilenckor.

„Találkoztam egy vidékre költözött ismerősömmel, aki megjegyezte, hogy korai a fél hatos megnyitó, hiszen mire az esti teendőket befejezik, már lejárt. Innen jött az ötlet, hogy tartsunk este fél kilenckor is egyet. Persze, feltevődik a kérdés, hogy miért nem tartjuk csak a fél kilences megnyitót, de akkor viszont más ismerőseimnél zajlik a mesemondás, sokan már abban az órában a hokimeccsre figyelnek. Jónak tartom e két időpontot, és mivel a galéria is kisebb, nem árt, ha megoszlik a közönség” – véli a fotós.

A jelenleg szabadfoglalkozású fordítóként tevékenykedő Bács Béla János – bevallása szerint – hatodikos korában vásárolta meg az első orosz kis gépet. „Egy olyan hobbi, ami olykor erősebben hatalmába kerít, máskor hetekig nem fotózok. Általában két dolog fog meg, vagy a mindennapi életből egy-egy villanás, vagy olyan vonalak, formák, ritmusok, amelyek hirtelen felvillannak a körülöttem lévő világban, és azokat szeretném lencsevégre kapni” – vallja.

„A fotográfiához az egyik legfontosabb tényező a fény, ezért tartom szimbolikusan is fontosnak, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony napján nyílik meg a kiállítás. A templomokban égnek majd a gyertyák, itt viszont már azelőtt volt szerepe a fénynek, mielőtt a fotográfiák is megszülettek, és talán egy-egy kis lángocska annak nyomán is megjelenik, ha valaki látja a fotókat” – reméli Bács Béla János.