A nemzetnek adnak Hitelt

Kifejtették, hogy a rendszerváltásig az irodalom foglalkozott a fontos társadalmi kérdésekkel, éppen maga az 1988 novemberében indított Hitel folyóirat volt a változások egyik elősegítője, olyan nevekkel mint Csoóri Sándor, Bíró Zoltán, Alexa Károly. Akkoriban még természetes volt, hogy az ellenzék egyetlen fórumában Csurka István és Esterházy Péter, Mészöly Miklós és Csengey Dénes együtt fejti ki véleményét.

Miután azonban az ellenzék is különböző színezetű és ideológiájú politikai pártokra bomlott, sokan kiváltak. Sőt, azt is közölték a lap szerkesztőivel, hogy az írók, költők ne foglalkozzanak közéleti kérdésekkel, hiszen most már felszabadult a politika és levette az irodalom válláról ezt a terhet. A periodika szerkesztői kitartottak azon véleményük mellett, amelyet az író-olvasó találkozón Nagy Gábor is megfogalmazott, hogy az ember közösségi lény, ezért a nemzeti értékek előrébb valók az individuális megvalósításoknál.

Ha Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre nem politizált volna, máshol tartanánk. „Ne mondják meg nekünk, hogy miről szóljon az irodalom, mert mindenről szólhat” – összegzett Papp Endre. A Hitel tehát továbbra is felvállalja a nemzeti értékek mellett elkötelezett alkotók írásainak közlését, ezt igazolja nemcsak a verseit közlő, hanem jogi képzettségét felhasználva, eszéket és tanulmányokat publikáló Falusi Márton is.