Újabb díjat nyert a gyergyói kenyérszobrász

Gyermekkorom legszebb meséje témában hirdették meg idén a GastroPan kiállítás keretében tartott művészeti versenyt, így a régi emlékei között kutatva keresett megformázható jelenetet a gyergyószentmiklósi Bartalis Csaba. A Mátyás király és Kinizsi című mese mellett döntött, és látott hozzá az egyik jelenet megformázásához.

„A Jancsi és Juliska, a Piroska és a farkas jutott először eszembe, aztán »fiúsabb« meséket próbáltam felidézni, végül a Mátyás király és Kinizsi címűt választottam” – mondta lapunknak a kenyérszobrász, hazatérve az elmúlt hét végén Marosvásárhelyen tartott megmérettetésről. Egyelőre csak fényképen tudta megmutatni alkotását, mivel az jelenleg Csíkszeredában van kiállítva.

A fotón is látható, ezúttal is aprólékos munkát végzett. A megformázott jelenet egy cselekményt jelenít meg: Kinizsi vízzel kínálja Mátyást, aki épp a serleg felé nyújtja kezét. A mese szerint a molnár megrovást kapott, amiért nem tálcán kínálta az italt a királynak, ezért malomkőre helyezte a kupát. Nos, ezt a jelenetet Bartalis Csaba munkája nyomán kenyértésztából megformázott figurák idézik fel. A molnárlegény derekassága testtartásából, izmos karvonalaiból olvasható le, a másik alak feljebbvalósága ruházatából, meg abból, hogy lóháton ül.

A környék is megfelel a mese szerintinek: a tisztást a fű és a szénaboglyagyanánt felhasznált vékony levestésztával és a kenyértésztából formált két fenyőfával formázta meg az alkotó, a közeli sűrű rengeteget pedig magasított háttérre festett fákkal ábrázolta. Az erdőből patak ered, aminek vize a tisztáson található malmot működteti. A nádfedelet idéző tetővel ellátott kis épület rendeltetését az előtte lévő malomkerék, a korláttal szegélyezett vízmeder sugallja és az a megrongálódott malomkő, ami a készítés folyamán az alkotó kezei között törött el. A fényképen nem látható, de a szereplők közelébe egy szarvas is merészkedett – láttatja az alkotást egészében Bartalis Csaba. 

Másfél hónap alatt készült el a jelenet napi több órás munkával – tudtuk meg. „Először az alapot készítettem el kenyértésztából, aztán egyenként a rá kerülő formákat. A hajlított háttérnek előbb gipszformák készítettem, abba öntöttem a tésztát. Jól bekentem margarinnal, hogy ne ragadjon a formához, így sütöttem ki. A figurák megalkotása nem volt egyszerű, ugyanis a ruhadarabokat, a lónak pedig a felszerelését és a sörényét is külön csináltam. Sok munka volt Kinizsi felkarjával, hogy kivehető legyen erőssége, amit kidomboruló izomzattal ábrázoltam. A királlyal sem volt könnyű dolgom, mert az alak lovagló pozícióban van. A részletekre szeretek odafigyelni, törekedtem, hogy az alakok testtartását kövessék a rajtuk levő ruhadarabok. A király egyébként leemelhető a ló hátáról és levehető a felség kalapja is” – részletezte Bartalis.

Az alkotási folyamatban a legnehezebbnek a színezést tartja, a kívánt hatást ugyanis csak hosszas kísérletezés után sikerült elérnie a kikevert tortaszínező festékekből – mondja. A festés egyébként a legutolsó munkafázis; a megformázott, sütőben kiszárított darabokra kerül rá a színezék. Bár gondolhatnánk, hogy maga a megformázás igényli a legnagyobb odafigyelést, a kenyérszobrász szerint a szárítást sem lehet félvállról venni. A forma ugyanis összelapulhat, de túl is nőhet a tepsiben, ezeket sajátos módszerrel védte ki Bartalis: alátámasztotta a figurákat, és ha mégis hibás lett a végeredmény, retusálta. Nem kizárható az sem, hogy megég a tészta a sütőben, ez történt a lóformával is, ezért csak többedik próbálkozás után nyerte el végleges alakját.

Bartalis Csaba, aki egyébként a Harmopan pékség gyergyószentmiklósi termelési felelőse abban bízik, hogy munkatársai köréből lesz, ki tovább foglalkozzon a kenyérszobrászattal. Ő ugyanis reménykedik, hogy még idén nyugdíjba vonulhat, így nem valószínű, hogy a következő évi versenyre benevez. Művészhajlamát azonban nem fojtaná el, gyermekkori álmát szeretné valóra váltani, tervezi, hogy nekilát a bábkészítésnek.

Bartalis Csaba kenyértésztából megformált mesejelenetét hamarosan a gyergyóiak is megcsodálhatják. Ha hazakerül az alkotás Csíkszeredából, a régi pékségként emlegetett kenyérüzlet ablakába helyezik ki.