Talán nem Švejkkel van a baj, hanem a világgal

„A Švejk lényege a derű. Az a derű, ami nélkül nem lehet itt élni, ebben a világban, ebben az országban, ebben a társadalomban” – véli a pénteki premierről a darab rendezője, Kincses Elemér, aki sokak szerint sztárszereposztásban viszi színre a közismert regényt. A címszerepet a színitanoda rektora, Gáspárik Attila játssza.

Szász Cs. Emese

2010. október 20., 16:062010. október 20., 16:06

2010. október 20., 16:502010. október 20., 16:50

Josef Švejk a cseh Jaroslav Hašek író szimbólummá vált regényalakja, több humoreszk és egy befejezetlen szatirikus regény címszereplője. A kétkötetes regényt Kincses Elemér rendezőnek édesapja nyomta kezébe 11 éves korában, s azóta sem „szabadul tőle”. „Ott van mellettem négy méterre a könyv, s bármi bajom van, csak előveszem, beleolvasok, s öt perc múlva már szabályosan röhögök. Egész részeket tudok belőle. Svejkológusnak tartom magam, s büszke vagyok rá” – mondja a rendező, aki rajongása ellenére most először viszi színre a darabot.

A Švejket 40 évvel ezelőtt Temesváron, 35 évvel ezelőtt pedig Nagyváradon játszották, a Tompa Miklós Társulat Spiró György dramatizált változatát viszi színre. Spiró György a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vendégelőadó-tanáraként gyakran megfordul Marosvásárhelyen, 1990 óta pedig ingyen adja darabjait az erdélyi magyar színházaknak. Spiró szövegéből is vágni kellett, hiszen a társulatnak kétkötetes regényt kell előadnia két és fél óra alatt.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagy színpadán 13 színész és 12 színésztanonc eleveníti meg a darab 62 szereplőjét, ugyanis ez az előadás is a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a Tompa Miklós Társulat együttműködéséből született. A címszerepet is a rektor, Gáspárik Attila játssza, de a 12 egyetemista mellett a díszlet- és jelmeztervező, Csizmadia Imola is a Művészeti Egyetem hallgatója. S mivel 62 szerep van, majdnem mindenki több szerepet játszik, Kárp György aligazgató például négy különbözőt.

A történet szerint Švejk, akit korábban már egy orvosi bizottság hülyesége miatt katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánított, részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, sőt tévedésből osztrák fogságba is esik. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a maga módján (nem mindig szabályos úton, és amennyire hülyeségétől telik) teljesíteni a kötelességét, de mindig valami bajba keveredik. „Švejk soha senkinek rosszat nem tesz, nem hazudik és nem csodálkozik. Én nagyon félek attól, hogy nem Švejk hülye, hanem a világ” – teszi hozzá Kincses Elemér.