Pomponlányok a csíki kosárlabda-mérkőzéseken

Piros-fehér-fekete pomponjelmezben szaladnak be a kosárlabdapályára a csíki szurkolólányok. Néhány perces koreográfiájukkal rendszeresen nagy tetszést aratnak a közönség soraiban. A szeptember elején indult csapatban jelenleg 15-en vannak, közülük 10 lány szokott fellépni.

„Én előtte is nagyon szerettem a kosárlabdát, sokat jártam meccsekre. Már régóta gondolkodtam egy ilyen csapat létrehozásán, de nem hittem, hogy ez kivitelezhető. Aztán a kosárlabdacsapat vezetői közül valaki kérdezte, hogy nem lenne-e kedvem egy ilyenhez. Kicsit gondolkodtam rajta, mert ez egy új dolog itt, és lévén, hogy kisváros, nem tudtam, hogyan fogadják majd, de aztán úgy döntöttem, elvállalom” – mondta el Balla Andrea, a csapat vezetője, aki jelenleg másodéves PR szakos hallgató a csíkszeredai Sapientián.

„Szerveztünk egy kisebb castingot, ahol megszabtuk, hogy az alsó korhatár 16 év. Kezdetben kicsit nehézkesen indult, de aztán elkezdtek jönni a jelentkezők. Többnyire 17–18 éves lányok vannak a csoportban. Már az elején elmondtam, hogy szeretném, ha mindenki komolyan venné, eljárna edzésekre, mert másképp nem lehet haladni. Ez megvalósult, edzünk, nagyon sok munkánk van benne. A nehézség az, hogy szinte minden héten van meccs, és igyekszünk mindig új táncokat betanulni, hogy mindig ne legyen unalmas. Nagyon gyorsan kell létrehozzuk a koreográfiákat, de szerencsére, nem kell hosszúak legyenek. A lányok hamar megtanulják, sokan táncoltak régebb is közülük. A koreográfiák az én agyamból pattannak ki, de ha a valakinek van valamilyen ötlete, akkor mondja, és esetenként beépítjük. Szabad kezet adok, én is tanulok újat tőlük, ők is tőlem.

Szeretem, mert nagyon jó a hangulat a csapatban. Nekem is új ez a műfaj, kicsit utána kellett keresgéljek, de összehoztuk, amennyire lehetett” – mesélte a vezető, aki maga is kicsi kora óta táncol, többféle stílusú csapatban megfordult: aerobic, társas táncok, hipp-hopp, dzsesszbalett.

„Mindig valahol táncoltam, ha nem voltam épp csapatban, akkor otthon, saját magamnak találtam ki koreográfiákat. Most már rég nem táncoltam csapatban, úgyhogy nagyon örvendek, hogy ez megalakult. A lányokat meccs után mindig meg szoktam kérdezni, hogy jól érezték-e magukat. Általában, ha nyer a kosárlabdacsapatunk, akkor köztünk is jobb a hangulat, de amúgy nekünk az a dolgunk, hogy biztassuk őket, akár nyerésre, akár vesztésre állnak. Ha lehet folytatni, akkor biztos, hogy a jövőben is a munkám mellett ott lesz ez is. Nagyon büszke vagyok a csapatra, és remélem, sokáig tudjuk biztatni őket” – fejezte ki reményét a pomponcsapat vezetője.