Hitek és tévhitek a gombákról

Az idei csapadékos nyár igencsak kedvez a gombagyűjtésnek, ha nem is magunk járunk a finom étek után, az útszéleken rengetegen kínálják portékájukat. Málnássy András gombaszakértő (fotó lent) szerint azonban nem kell félni ezektől.

„Rókagombától még senki sem halt meg”

A világító tölcsérgomba hasonlít hozzá, de míg a rókagomba földön, fű között, erdőszélen nő, a világító tölcsérgomba rothadó fatörzseken terem, sötétebb színű és a lemezei szép simák, nem olyan rücskösek, mint a rókagombáé. „Ez a világító gomba mérgező, súlyos gyomorpanaszokat okoz, s bár én még nem hallottam ilyen esetről, a könyvek szerint ritkább esetekben halállal is végződhet a mérgezés” – mondja Málnássy András, aki szerint az útszéli árusok portékájától nem kell félni, mert ismerik a gombákat, hiszen régóta foglalkoznak ezzel.

Szerinte inkább attól tartsunk, nehogy becsapjanak: előfordul ugyanis, hogy fél napig beáztatják a gombát, az megszívja magát vízzel, s így kétszer annyi lesz a tömege. Van úgy, hogy megnyomjuk, s már spriccel is a víz a gombából – az ilyent nem szabad megvenni.

Átmossa az eső a mérget, de nem baj...

Bár sokan állítják, hogy nagy esőzések után azért veszélyes gombát enni, mert az eső átmossa a mérges gomba spóráit az ehető gombára, a marosvásárhelyi gombaszakértő szerint ez semmi veszélyt nem jelent. „Átmossa az eső a spórákat, a másik gomba ettől azonban nem lesz mérgező, mert nem szívja be a spóráját. Minden gombát meg kell takarítani, jól meg kell mosni, s így az esetleges méreganyag is lekerül róla.

A most divatos rókagomba mellett azonban számtalan más fajtát lehet találni, a legismertebbeket és a hozzá hasonló mérgező fajtákat Málnássy András a Vásárhleyi Hírlap pénteki, augusztus 6-ai számában ismerteti!