Fotó: Boda L. Gergely
Ügyes kezű földművesek készítették a citerákat már a honfoglalás korában is. A Csíkfalván élő Kilyén Domokost ugyan soha nem kötötte le a földművelés – helyette szívesebben olvasta a mezőgazdasági lapokat –, hangszerkészítő iskolát sem végzett, ennek ellenére ősi zeneszerszámokat farag, hangol és javít már gyerekkora óta.
2010. február 09., 14:482010. február 09., 14:48
2010. február 09., 15:022010. február 09., 15:02
Fotó: Boda L. Gergely
Náluk nem szabad eldobni a fadarabokat
A citerák testét főleg juharfából készíti, a tetőt pedig fenyőfából faragja ki, hogy rezonáns legyen. Az érintgetők eldobott rézkábelekből készülnek, hangolószegeknek pedig hatos betonvasból vágott stimszögeket használ. A munkából az egész család kiveszi a részét. „A fiam rajzolja meg a formákat, mert elég nehéz fára rajzolni, én elkészítem a hangszert, hogy szépen szóljon, a feleségem pedig összesepri a lehullott forgácsot” – mesélte a hangszerkészítő. A Kilyén családnál minden darab tüzelőfának nagy értéke van. „Nálunk nem szabad eldobni egy fadarabot sem, csak miután a férjem megnézte és kiválogatta” – folytatta Éva néni, Kilyén Domokos felesége.
A kecske és három gidája
A zeneszerszám készítő egyik fő célja az, hogy megszerettesse ezt az ősi, népi hangszert a gyerekekkel és a fiatalokkal, noha gyerekei és unokái közül egyik sem tanulta meg a citerakészítés fortélyait. A hangszerkészítő volt polgármester most épp egy nagyobb méretű citera kifaragásán dolgozik, amelyen a kecske és három gidájának fejét szeretné megörökíteni, hogy a gyerekekkel is megszerettesse ezt az ősi zeneszerszámot. „Őrülök, ha a hangszereimet didaktikai célokra is használják, még ha nem is tudnak rajta játszani, de tudomást szereznek arról, hogy ez egy ősi, népi hangszer” – fogalmazott Kilyén Domokos.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.
szóljon hozzá!