
Fotó: Boda L. Gergely
Ügyes kezű földművesek készítették a citerákat már a honfoglalás korában is. A Csíkfalván élő Kilyén Domokost ugyan soha nem kötötte le a földművelés – helyette szívesebben olvasta a mezőgazdasági lapokat –, hangszerkészítő iskolát sem végzett, ennek ellenére ősi zeneszerszámokat farag, hangol és javít már gyerekkora óta.
2010. február 09., 14:482010. február 09., 14:48
2010. február 09., 15:022010. február 09., 15:02
Fotó: Boda L. Gergely
Náluk nem szabad eldobni a fadarabokat
A citerák testét főleg juharfából készíti, a tetőt pedig fenyőfából faragja ki, hogy rezonáns legyen. Az érintgetők eldobott rézkábelekből készülnek, hangolószegeknek pedig hatos betonvasból vágott stimszögeket használ. A munkából az egész család kiveszi a részét. „A fiam rajzolja meg a formákat, mert elég nehéz fára rajzolni, én elkészítem a hangszert, hogy szépen szóljon, a feleségem pedig összesepri a lehullott forgácsot” – mesélte a hangszerkészítő. A Kilyén családnál minden darab tüzelőfának nagy értéke van. „Nálunk nem szabad eldobni egy fadarabot sem, csak miután a férjem megnézte és kiválogatta” – folytatta Éva néni, Kilyén Domokos felesége.
A kecske és három gidája
A zeneszerszám készítő egyik fő célja az, hogy megszerettesse ezt az ősi, népi hangszert a gyerekekkel és a fiatalokkal, noha gyerekei és unokái közül egyik sem tanulta meg a citerakészítés fortélyait. A hangszerkészítő volt polgármester most épp egy nagyobb méretű citera kifaragásán dolgozik, amelyen a kecske és három gidájának fejét szeretné megörökíteni, hogy a gyerekekkel is megszerettesse ezt az ősi zeneszerszámot. „Őrülök, ha a hangszereimet didaktikai célokra is használják, még ha nem is tudnak rajta játszani, de tudomást szereznek arról, hogy ez egy ősi, népi hangszer” – fogalmazott Kilyén Domokos.
Utaskísérőket alkalmaznak a marosvásárhelyi reptérre, közzétették az időpontot és a nem mindennapi követelményeket.
Újra megcsodálhatók a Milvus Csoport idei fotópályázatára beérkezett legszebb alkotások a Marosvásárhelyi Állatkertben.
Két közúti baleset is történt Maros megyében az éjszaka folyamán. Fehéregyházán egy személyautó és egy teherautó ütközött össze, míg Nyárádmagyaróson árokba borult egy gépjármű.
Fontos előrelépés történt Maros megye sürgősségi ellátásában: új és teljesen felszerelt mentőautók érkeztek. Ezek nem csupán szállítóeszközök, hanem mozgó orvosi egységek, amelyek a különböző vészhelyzetekben gyors és szakszerű ellátást biztosítanak.
Nem jutottak messzire azok a zsebtolvajok, akik egy 81 éves asszonyt fosztottak ki Marosvásárhelyen. A rendőrök tetten érték a 61 éves férfit és az 50 éves nőt, akik egy zsúfolt autóbuszon lopták el az idős nő szatyrát, benne 1200 lejjel.
Tiltakozáshullámot eredményezett a marosvásárhelyi orvosi egyetem rektorának felhívása, hogy a Művészeti Egyetem csatlakozzon az általa vezetett megaintézményhez. Az egyetem szenátusa tavaly már nemet mondott, álláspontjuk változatlan.
A Marosvásárhelyi Sürgősségi Klinikai Kórház az országban egyedülállóan végez ingyenes genetikai vizsgálatokat rákos betegek számára, lehetővé téve a személyre szabott, célzott kezeléseket.
Ajánlott gázérzékelőt szerelni a tömbházak lépcsőházaiba, és ennek költsége a tulajdonosi társulásokat terheli – mondta érdeklődésünkre a gázszolgáltató sajtóirodája, tisztázva azt is, hogy kihez tartoznak a köztes vezetékek.
A Bekecs Táncegyesület vehette át idén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének Szabó György Pál-díját, elismerésként a kiemelkedő művészeti munkáért és a közösségi szolgálatért.
Marosvásárhelyen indította útjára az országos RMDSZ Hazaváró programját, amelynek célja, hogy személyre szabott információkkal és ügyintézési segítséggel támogassa a külföldről hazatelepedni kívánó erdélyi magyarokat.
szóljon hozzá!