Ahol nem csak a méret számít

Az EMNT március 15-ei szimbolikus kávéházában tavaly szerveztek először bajuszversenyt, a résztvevők és a verseny jó híre azóta elterjedt, így az idei megmérettetésre már többen jelentkeztek.

Mátyás király parancsa óta

Az idei verseny házigazdája, Han Józsa Loránd volt, becenevén Fenyő, aki múlt évben még a versenyzőket szaporította. A szakállas fiatalember elmondta, évszázadok óta arcszőrzetet hordanak a férfiak, a különböző népek különböző harcosainak is megvolt a maga saját arcviselete. „A magyaroknak a kötelező bajuszt Mátyás király vezette be, aki a huszároknak kiadta parancsba, hogy kötelező magyar bajuszt viselni. Az angol királyság is elrendelte a kötelező bajuszt a katonáinak, ott annyira kötelező volt, hogy akinek nem állt módjában arcszőrzetet növeszteni, annak kérnie kellett a borbélytól pótlékot” – mesélt a bajuszos kulisszatitkokról Han Józsa Loránd.

Hozzátette, évek óta világbajnokságokat is szerveznek az arcszőrzetet viselők számára. S bár egy világszintű bajnokságon bajusz kategóriában is több alkategória van, mint a magyar bajusz, japán bajusz, francia bajusz stb., a marosvásárhelyi bajuszmustrán három alapkategóriában lehetett versenyezni: bajusz, bajusz-szakáll, valamint vándorbajusz-szakáll. Utóbbiban főként gyerek és nők versenyezhetnek, vagyis olyanok, akiknek tényleg nincs lehetőségük saját arcszőrzetet növelni.

A kutyától irigyelte meg

A versenyzés menete egyszerű volt, a jelentkezők kiáltlak a nagyközönség és a bírálóbizottság tagjai elé, elmondták mióta és miért hordják arcszőrzetüket, s kötelező módon egy-egy vicces, érdekes bajuszos, szakállas történetet is meg kellett osszanak a közönséggel. Ki is derült sok minden: például, hogy Barabássy Somogy Örs Bikfic kutyáján látta, hogy milyen jól áll neki a bajusz, s akkor kezdett ő is magyar bajuszt hordani. A kutya már nem él, a bajusz azonban megmaradt – tudjuk meg a fiatalembertől, aki két gyermekét is magával hozta, akik egy-egy szépen festett, kackiás, papírból készült bajuszt ragasztottak az orruk alá, s azzal szálltak versenybe. A bajusz másik versenyzője, Kirsch Attila elmondta, ő még az egyetemen, a filozófia vizsgára vágta le a bajszát, mert ez volt az átmenő jegy alapkövetelménye, azóta azonban már csak dacból is hordja.

Befonva, elrejtve...

A szakáll kategóriában már jóval több versenyző volt: összesen kilencen mutatták meg pár centis, vagy épp évtized óta le nem vágott szakállukat. Rögtön az elején tisztázta a Fenyő névre hallgató házigazda, hogy nem a szakáll nagyságát pontozzák a versenyen, hanem azt, hogy mennyire talál viselője arcához.

A jelentkezők közt találtuk a karikatúráiról ismert Boros Tetyt, aki 17 éves kora óta nem vágta le szakállát, Voloncs Bélát, aki két copfba hordja arcszőrzetét, Szatmári Zoltánt, aki fogadásból szilveszter óta növeli szakállát, azzal a céllal, hogy részt vegyen a bajuszversenyen. Márton Imre Csaba pedig tanár, ezért befonva és „eldugva” viseli hosszú szakállát, s megosztotta a közönséggel azt is, hogyan nyerhetett volna autót a szakállával. Volt, aki azt mesélte el, hogy azért hordja arcszőrzetét, hogy ne emlékeztesse feleségét az anyósára, mások bevallották, hogy nem szeretnek borotválkozni, s azért növelik.

A mezőny egyetlen hölgy versenyzője, Németh Jakab Imola, saját hajából fabrikált arcszőrzetet magának, hogy nevezhessen a vándorbajusz kategóriában. A zsűri díjjal jutalmazta, csakúgy mint a két Barabássy gyerek papírbajszát. A bajuszverseny abszolút győztese Barabássy Somogy Örs lett, míg a szakáll kategóriában két díjat is kiosztott a zsűri: az egyiket a hosszú hajáról és szakálláról ismert Boros Tetynek, másikat a „szakállrejtegető” Márton Imre Csabának. Mindkettő azért kapta a díjat, mert viselője nem csak előszeretettel gondozza szőrzetét, de tényleg talál is hozzá.