
Fotó: Iochom Zsolt
Telt ház előtt péntek este tartották az Erdély Hangja 2011 tehetségkutató verseny mintegy öt órás döntő gálaestjét a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban, ahol színpadra lépett a legjobb tizenkét versenyző. A legjobbnak a székelyudvarhelyi Abodi-Nagy Blanka bizonyult.
2011. december 24., 11:502011. december 24., 11:50
2012. január 10., 11:572012. január 10., 11:57
A tehetségkutatót tavaly szervezte meg első ízben a BummTV.com internetes portál, és már az akkori döntőn megígérték: lesz folytatása a megmérettetésnek. Idén mintegy kétszázan jelentkeztek a válogatásra, a novemberi castingot decemberben három elődöntő követte. A zsűri 12 versenyzőt választottak ki, akik a péntek esti döntő gálán Erdély Hangja címéért énekeltek. A tehetségeket Miklós Gyuri, a Knock Out basszusgitárosa, Gáspáry István Zsolt, a Bumeráng együttes volt énekese, a Retro Rádió/Fun FM műsorvezetője, Cserkész Emese, a Snaps Vocal Band művészeti vezetője, Szilágyi Zsolt Herbert dzsesszzongorista értékelte. A zsűri tiszteletbeli tagja volt a díszvendégként fellépő Tamás Gábor.
Tamás Gábor egy svédországi klipforgatással lepte meg Blankát
A több órás, kétfordulós megmérettetést az X-Faktorban megismert Abodi-Nagy Blanka nyerte meg. Blanka nyereménye 1000 euró, egy videoklip elkészítése, valamint az erdélyi és magyarországi médiában való szereplés. A második helyezett a csíkszeredai János Kinga, míg a harmadik Kádár Barna Zsolt lett. A közönségdíjat a csíkszentimrei Balog Imre érdemelte ki, aki népes rajongótáborral érkezett, falustársai még a település zászlaját is magukkal hozták. A zsűri különdíjat a döntő legifjabb versenyzője, a tizenegy éves Logofatu Diana Maria érdemelte ki. Legkülönlegesebb produkcióként díjazták a magyarországi Papp József „füttyénekét”. Az internetes szavazatok alapján a közönségdíjat Abodi-Nagy Blanka nyerte, őt követte Kádár Barna Zsolt és Balog Imre. Ugyanakkor Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere különdíjjal jutalmazta a három dobogóst. Tamás Gábor sem jött üres kézzel, meglepetés díjként egy stockholmi klipforgatást ajánlott fel az Erdély Hangja díj birtokosának.
Az eredményhirdetés utáni percekben Blanka elsőként a Székelyhonnak adott interjút
Bizonyára sokan emlékeznek, hogy az RTL Klub tehetségkutató műsorának, az X-Faktornak a legjobb 24 előadója közé is beválasztották a székelyudvarhelyi énekesnőt. A zene iránti szerelméről, eddigi sikereiről beszélgettünk a díjátadót követő percekben.
– Mikor találtál rá a zenére? Vagy a zene talált rád?
– Énekelek, mióta az eszemet tudom! A székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Líceumban végeztem, klasszikusének szakon. Az iskola elvégzése után közel négy évig egy zenekar tagjaként énekeltem különféle rendezvényeken. Idén tavasszal jelentkeztem az X-Faktorba, és eljutottam egészen a Mentorok Házáig, bekerültem a legjobb huszonnégy közé.
– Ami nem sikerült Magyarországon, megvalósítottad idehaza: te lettél Erdély Hangja! Milyen érzés?
– Felemelő! Szerettem volna győztesként befejezni ezt az évet, nem mintha az X-Faktor bármi negatív hatást tett volna rám, de most jó érzés, hogy bebizonyítottam magamnak, hogy képes vagyok nyerni.
– Nem csak a zsűri fődíját nyerted el, hanem az internetes szavazók közönségdíját is. Miben látod a sikered titkát?
– Abban, hogy nagyon szeretek énekelni, most is próbáltam a szívemből szólni, mindent kiadni magamból és átadni valamit a közönségnek.
– Mesélj a dalválasztásodról!
– Az utolsó percben tudtam meg, hogy jöhetek a versenyre, mert aláírtam egy szerződést az X-Faktornál, de szerencsére, itt lehettem! Hétről hétre választottam a dalokat, a múlt csütörtökön még nem voltam biztos, hogy ezeket a dalokat hozom.
– Látszott rajtad, hogy otthon érzed magad a színpadon. Mikor volt az első nyilvános fellépésed?
– Az első nyilvános fellépésem nagyobb közönség előtt egy regemondó versenyen volt, harmadik osztályos koromban a Hej, pávát énekeltem. Nagyon pozitív élmény maradt bennem. Tizedikes koromban beneveztem a Médiabefutó versenyre is.
– Hol lehet téged látni és hallani?
– A Szejke Gyöngye vendéglőben minden vasárnap szoktam énekelni, két székelyudvarhelyi srác kíséretében.
– A zenén kívül még mivel foglalkozol?
– Mivel édesanyám sokáig dolgozik, így pillanatnyilag a testvéremre és kutyusunkra ügyelek.
Olvassa el a Médiabefutót követően 2005-ben készített interjút az akkor 17 éves Blankával. Idén az X-Faktor során is a figyelem középpontjába került.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
szóljon hozzá!