
Fotó: Netflix
Újabb fehér-fekete, Oscar-esélyes alkotás? Meglehet, hogy a szakma szerint Alfonso Cuarón Roma-ja lesz 2018 legjobb filmje, de az a tény, hogy nem moziban jut el a tömegekhez, jelentősen ront az esélyein. Kritika.
2018. december 18., 15:352018. december 18., 15:35
Egészen szürreálisnak tűnik a Roma megnézése után, hogy rendezője egykor Harry Potter filmet is forgatott, de az is hihetetlen Alfonso Cuarón legújabb alkotását látva, hogy szintén ő jegyzi 2013 egyik legjobb alkotói és látványfilmjét, a Gravitációt is. Most pedig
Úgy néz ki, hogy a három legnagyobb mexikói rendező egymásnak adja a kilincset a filmszakma évi csúcsain: míg tavaly Guillermo del Toro nyerte el a két legfontosabb díjat a Víz érintésével (The Shape of Water) az Oscar-gálán, addig 2015-ben honfitársának, Alejandro G. Iñárritunak állt a zászló, aki a Birdman avagy a mellőzés meglepő ereje című alkotásával három Oscart vihetett haza (a negyediket az operatőre kapta), emellett rá egy évre a Leoardo Dicaprionak is a hőn áhított díjat elhozó Reventantért is bezsebelhette a legjobb rendezői titulust.
Fotó: Netflix
A harmadik mexikói filmes először és utoljára 2014-ben vihetett haza rendezői szobrot a Gravitációért. Most nagyon úgy tűnik, hogy ismét az ő ideje következik, hiszen legújabb, formabontó és lírai filmje, a Roma lehet nagy esélyes a legjobb filmnek járó Oscar-díjra és az emellé szinte borítékolható legjobb rendezői elismerésre. Ezt mindössze a forgalmazó „személye” árnyékolhatja be, hiszen az elmúlt évek szakmai megnyilatkozásai azt mutatják, hogy az akadémia nem igazán szereti a Netflix kínálatában a széles közönséghez eljutó alkotásokat, mert pont, hogy a mozizás élményét veszi el a filmjei közönségétől.
A Roma egy lassan hömpölygő, lírai alkotás, a legszemélyesebb és az eddigi legművészibb az Ember gyermeke (Children of Men) és a Gravitáció (Gravity) alkotójától. A nagyrészt amatőr színészekkel forgatott, Mexikó, Roma nevű városrészében az 1970-es évek elején játszódó film a rendező bevallása szerint a gyerekkori élményeire alapul.
Fotó: Netflix
Maga Alfonso Cuarón mondta el egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen, hogy a főszereplőt több mint egy évnyi casting-folyamat után választották ki. A mexikói kisvárosból származó Yalitza Aparicio épp akkor vizsgázott, hogy tanár lehessen és fogalma sem volt arról, hogy ki és mit akar tőle a rendező, sőt attól tartott, hogy emberrablók áldozata lehet. Végül mivel úgyis több hónapot kellett várnia a vizsgái eredményére, ezalatt pedig semmi más dolga nem volt, ezért „miért ne” alapon belevágott a filmszerepébe.
Egy igazán bensőséges és összességében csodás történet bontakozik ki előttünk fehér-feketében, amelyet hol gyönyörű nagytotálokkal, hol egyes helyszíneken elidőző képekkel, hol nagyszerű közelikkel mutat meg a rendező, aki operatőrként és íróként is jegyzi az alkotást.
Fotó: Netflix
A szemeink előtt pörgő képek pedig akármilyen kis képernyőn is nézzük azokat, élnek, és könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy olyan, mintha mi is részesei lenne az eseményeknek és épp a belső udvarról, vagy az üzlet ablakából látjuk a történéseket,
Cleo (Yalitza Aparicio) cseléd egy középosztálybeli mexikói családnál. Amikor épp nem felmos, gyerekekre vigyáz vagy a ház körüli teendőket végzi, akkor randira megy a harcművészet iránt rajongó, pitiáner kedvesével, tévézik az általa szolgált családdal vagy éppen kacarászva tölti el az estéket a konyhán ügyködő cselédtársával.
Fotó: Netflix
Mivel Cleo és környezetének története a rendező gyermekkorából ihletődik, így mi is nagyrészt az alkotó akkori perspektíváján keresztül nyerünk betekintést a világ történéseibe:
Így például a szilveszter éjjelén felcsapó erdőtűz, a földrengés, vagy éppen az erőszakba torkolló tüntetés szemlélőiként a néző is jogosan aggódik, amíg valamilyen, mondhatni oda nem illő fura jelenettel fel nem oldja az egészet a rendező. Ez alól kivétel a kórházas jelenet, aminél
Fotó: Netflix
Ebben a mindennapi tragédiákkal átszőtt világban felértékelődik az egymásra utaltság, a kicsit pátoszosan hangzó, mindent felülíró szeretet ereje, a hétköznapok pedig különleges pillanatok megélésének eszközei lesznek.
És amikor úgy gondoljuk, hogy mindaz, amit látunk épp a „világ közepe”, akkor vonul át a távolban egy repülőgép, tudatosítva bennünk azt, hogy a világ épp egy kis, jelentéktelen darabkáját látjuk. Apró, emberi sorsok fonódnak össze vagy szakadnak szét, és ebben a folyamatosan változó világban mindössze a főszereplő, Cleo ártatlansága a biztos pont.
Fotó: Netflix
A múltba révedő, de ugyanakkor aktuális, egyedi látásmóddal megjelenített történet
és ha nem is kapja meg a legjobb alkotásnak járó Oscart, biztos vagyok benne, hogy bekerül az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című összegző könyv következő kiadásába. Emellett biztosan kiállja az idő próbáját és évek múlva már klasszikusként fogják emlegetni.
Aki megnézi, annak biztosan felejthetetlen élmény marad.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!