Múzeumi sztorik: hiperinflációs bankjegyek
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A 20. századi gazdaságtörténet meghatározó eseményeinek állítanak emléket a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből válogatott, a szeptemberi hónap kiemelt tárgyai, a hiperinflációs bankjegyek.
Péter Beáta
2025. szeptember 07., 13:342025. szeptember 07., 13:34
Az első világháború utáni német gazdasági összeomlás idején olcsóbb volt bankjegyekkel kitapétázni a lakást, mint tapétát vásárolni belőlük, viszont még ez is eltörpül a második világháborút követő magyar hiperinfláció mellett, mely azóta is világrekordnak számít – mutatott rá Szabó E. István történész, muzeológus.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„Hiperinfláció alatt a szélsőséges, havi 50%-nál nagyobb árszínvonal-emelkedést értjük, mely során a pénz elértéktelenedik, vásárlóértéke drasztikusan csökken. A Német Császárság az első világháború ideje alatt megszüntette a márka aranystandard rendszerét, vagyis nem kötötte már a valutája értékét az arany értékéhez, hogy több pénzt nyomtathasson, ezáltal finanszírozva a háborús kiadásokat. A háború elvesztése után viszont az országot hatalmas összegű jóvátétel fizetésére kötelezték, a gazdaság összeomlott és nagyjából két naponta duplázódtak az árak. Odáig fajult a helyzet, hogy a dolgozók sok esetben talicskában hordták haza a fizetésüket, miközben maga a talicska többet ért, mint a tartalma” – magyarázta a történész.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A múzeumban szeptemberben látható milliós és milliárdos címlet mellett érdekesség az az 500-as címlet, melyet egyszerűen átbélyegeztek egymillió márkára, mivel a pénznyomtatás sem tudta követni az inflációt.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az évszázad hiperinflációját viszont Magyarország élte át – emelte ki Szabó E. István. A második világháborúban szétbombázott, romokban heverő ország gyárai nem termeltek, az áruhiány miatt az árak emelkedni kezdtek, ráadásul vesztes félként tetemes jóvátétel fizetésére is kötelezték Magyarországot.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A kialakult helyzetre válaszul a magyar kormányok fedezet nélkül kezdték nyomtatni a bankjegyeket, az infláció növekedésével egyre nagyobb címletekben. Megjelentek a milliós, százmilliós, milliárdos címletek, viszont mivel idővel az árak már naponta 1500 százalékkal növekedtek még nagyobb címletekre volt szükség, úgyhogy a számolás megkönnyítése érdekében forgalomba hozták a 6 nullával egyszerűsített milpengőt és a 12 nullával egyszerűsített bilpengőt is.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A hiperinflációs bankjegyek megtekinthetők a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Gyömbéres erőleves
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
Gyömbéres erőleves
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
Kék a kökény, recece...
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
Kék a kökény, recece...
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!