
Fotó: CD Projekt Red
Meglehetősen komor hangulatú, véres, öncélú, helyenként horrorisztikus, mégis közönségkedvenc. A Vaják (Wiedźmin, The Witcher) címet viselő dark fantasy a belőle készült játéknak köszönhetően lett igazán ismert, az igazi népszerűséget azonban az elkerülhetetlen sorozat-adaptáció hozta meg számára. Összefoglaló a Vaják világához.
2020. szeptember 07., 19:192020. szeptember 07., 19:19
2020. szeptember 08., 23:182020. szeptember 08., 23:18
„Jussát várja a vaják,
ki küzdött e népért
most kéri a bérét...”
Így hangzik, a múlt év vége óta instant dallamtapadásként ismert Vaják sorozathoz írt legismertebb dal refrénje magyar fordításban (vagy ferdítésben, kinek, ahogy tetszik), amivel még az is találkozhatott, aki kívül esik a legújabb fantasy-őrület rajongóbázisán. A Netflix Vaják sorozata egyértelműen a Trónok harca által kitaposott úton halad, azonban
Nem minden fantasyt Hollywood vagy valamelyik nagy tartalomgyártó fedez fel, erre a legjobb példa a lengyel író tollából született Vaják című könyvsorozat, aminek a népszerűségét a szintén lengyel, államilag is támogatott CD Projekt Red „tolta meg” azáltal, hogy videójátékban adaptálta annak történetét. Az első két rész még nem bizonyult átütő sikernek (az első rész kizárólag PC-re, a második pedig ez a platform mellett Xbox 360-ra is megjelent), a harmadik felvonás, a 2015-ben debütált Witcher 3: The Wild Hunt azonban berobbantotta Ríviai Geraltot a köztudatba, hiszen

Mi van azokkal, akik egy kontroller püfölésével, a tévé előtt töltik el otthon az idő nagy részét? Összeállításunkban saját tapasztalatok és élmények alapján nekik ajánljuk az általunk legjobbaknak tartott akció-kalandjátékokat.
Az kevés szó, hogy ebben a játékban minden benne van, hiszen túlzás nélkül az egyik legkomplexebb videójáték, ami az elmúlt időszakban megjelent. Egy konkrét, gyönyörűen animált világ, aminek minden egyes részét a legkörültekintőbben dolgozták ki, és amely a legendás vaják (egy különleges képességekkel rendelkező mutáns szörnyvadász), Ríviai Geralt mindennapjaiba enged betekintést azáltal, hogy a játékos őt irányítva éli át a a Nilfgaardi Birodalmat és az Északi-Királyságokat magába foglaló kontinens történéseit.
Fotó: CD Projekt Red
Geralt egyfajta szükséges rossz ebben a mindenféle szörnyűséggel és félelmetes lényekkel teli világban: egy különleges, szigorú szabályok szerint működő rend egyik utolsó képviselője (a vajákok terméketlenek, tehát nem lehetnek utódaik), aki
Ám részéről ez nem önzetlen, világmegváltó küldetés, hanem megélhetés, a vajákokat pedig általános ellenszenv övezi egyrészt a tőlük való félelem, másrészt a tudatlanság, harmadrészt pedig a nevükkel való visszaélések és balul elsült szörnylikvidálások miatt.
Fotó: CD Projekt Red
Geralt története tehát adta magát, hogy a könyvsorozat után videójátékban is feldolgozzák, hiszen nem is lehetett volna alkalmasabb végigvihető küldetésekre osztani egy amúgy is megbízásokat teljesítő kardos fickó kalandjait egy középkort idéző fantasy-világban.
Fotó: CD Projekt Red
A megbízásokon túl azonban egy háború ad keretet a történetnek: Geralt idejében kezd terjeszkedni a déli, nilfgaardi birodalom, hogy bekebelezze az északi, független királyságokat, így
Emellett a romantikus szál is fontos szerepet kap a történetben, hiszen főhősünknek nem egy afférja van a nőkkel, akik közül ketten: Yennefer és Triss (mindketten mágusok, ha úgy tetszik, boszorkányok) meghatározó szerepet tölt be a szörnyvadász egyébként is emberfeletti hosszúságú életében. Negyedik fontos szereplőként pedig ott van a fiatal, szintén különleges képességű Ciri is, aki Geralt úgynevezett nevelt lánya, és aki szintén központi szerepet tölt be a vaják mellett úgy a könyvekben, mint a játék harmadik részében és a Netflix-sorozatban.
Rajtuk kívül pedig adott még rengeteg szereplő, egy hatalmas világ, megannyi elmesélésre váró történettel, amit a játék harmadik részében, a Witcher 3: The Wild Huntban maximálisan kiaknáztak a játékfejlesztők, akik egyébként nem vonták be az alkotói folyamatba a könyvek íróját. Mindezt az ő szemszögükből arra hivatkozva tették, hogy a játék a könyvekre alapoz, de nem azt meséli el, hanem továbbviszi az azokban leírtakat (mostanában jutottak el oda, hogy Andrzej Sapkowskival sikerült megállapodást kötnie a CD Projekt Rednek, ami egy esetleges, negyedik játékot is elővetíthet, ami jópár év múlva láthat majd napvilágot).
Fotó: CD Projekt Red
A Witcher 3: Wild Hunt a kalandjátékok kalandjátéka, a részletes kidolgozottságával a több száz órára húzható játékidejével, és az egy pillanatra sem unalmassá váló sztorijával lebilincselő élmény, ami milliókat – köztük e sorok íróját – tette a Witcher-franchise rajongójává.
Mert nem csak arról van szó, hogy megyünk az általunk irányított Geralttal, és levágunk minden utunkba kerülő szörnyet, és megmentjük a falu népét, hanem döntéseinkkel visszük előre a történéseket, alakítjuk a cselekményt úgy, ahogy annak lennie kell.
Fotó: Netflix
Ezeknek a döntéseknek pedig néhol igazán nagy súlya van, hiszen nem csak arról van szó, hogy adott esetben jobbra vagy balra megyünk. Ezen döntések tömkelege visz végig a játékon, és állítja össze azt a befejezést számunkra, amit kiérdemeltünk. Például ha valaki mellett döntünk, azzal kizárjuk a másikat, de ha több vasat is tartunk a tűzben, biztosan egyedül maradunk a végén, de
A legtöbbször élvezetes a felkínált helyzetek között lavírozni, de néhány, előre nem látott fordulat időnként be-bevisz egy gyomrost a játékosnak. A dráma mellett a készítők azonban a humorról sem feledkeztek meg, így a játék során számos vicces kiszólással, komikus helyzettel vagy éppen a rekeszizmainkat megdolgozó fordulattal találkozhatunk, az egyébként rendkívül komor hangvételű és időnként végtelenül sötét és kilátástalan sztori végigjátszása során.
Fotó: Netflix
A látványra egy pillanatig sem lehet panaszunk, hiszen a Witcher 3 a mai játékok között is megállja a helyét, úgy grafika, mint játékmenet szempontjából, ami pedig a játék második DLC-jében (kiegészítő) a szemünk elé tárul, arra nincsenek szavak, annyira gyönyörű az egész.
Adta magát tehát, hogy a játékok és ennek köszönhetően a könyv sikerén felbuzdulva mikor csap le egy tartalomszolgáltató a megfilmesítési jogokra, és bár készültek mozgóképes rétegverziók a Vajákból, a nagy áttörés 2018-ban volt, amikor is
Ebből lett tehát az eddig mindössze egy évaddal rendelkező The Witcher, ami 2019 karácsonyán érkezett a képernyőkre, és aminek főszerepére nem kisebb nevet igazoltak, mint az Acélembert eljátszó, és ezzel A-listás hollywoodi sztárrá váló Henry Cavillt, aki – mint a kétkedések ellenére kiderült – parádésan játszotta el a játékokból már ismert, meglehetősen mogorva és szűkszavú szörnyvadászt.
Fotó: Netflix
A sorozatot ennek ellenére sok kritika érte, hogy több karakter egyáltalán nem hasonlít arra, ahogy a játékban megjelenik, de ezt számonkérni pont ugyanolyan botorság, mint azt, hogy miért nem szolgalelkűen másolja az alapművet. A főszereplőn kívül kvázi ismeretlennek számító színészgárdából a Yennefert alakító Anya Chalotra, valamint a Jaskiert (a játékokban Dandelion, magyarul Kökörcsin) játszó Joey Batey szintén szenzációs választásnak bizonyultak, de a fiatal Ciri bőrébe bújó Freya Allan játékára sem lehet túl sok panasz, a többiek pedig hozták a kötelezőt. Amit még nehezményeztek a sorozat nézői, az a helyenként követhetetlen, időugrásokkal tarkított, egyáltalán nem szájbarágós cselekmény volt. Ennek hatására
Fotó: Netflix
A részben Magyarországon, magyar szakmai stábbal is forgatott Vaják hamar a nézettségi listák élére kúszott, és az időközben, a járványhelyzet miatt halasztott, augusztustól újraindult második évad forgatását is nagy érdeklődés övezi, olyannyira, hogy a szaksajtóban és a közösségi médiában minden forgatásról posztolt infó, vagy fotó hírértékűnek számít.
Bolond is lenne ezt az őrületet a megfilmesítési jogokkal rendelkező Netflix nem kihasználni, így a tervek szerint a közeljövőben érkezik egy, a Vaják világában játszódó anime-sorozat, ami Geralt mesteréről és mentoráról, a szintén vaják Vesemirről szólna, valamint bejelentettek egy előzménysorozatot is, ami több ezer évvel játszódna a Vaják előtt, ennek főszerepére pedig az izmos-barbár figura tökéletes eljátszásáról híres Jason Momoát szemelték ki a pletykák szerint.
Fotó: Netflix
Az Andrzej Sapkowski által papírra vetetett dark-fantasy tehát közönségkedvenc lett, és jól bemutatja, hogy mennyire népszerű tud lenni egy jó kitalált sztori, amiért nem kell az angolszász vagy épp az amerikai best-seller írókig elmenni.
És valljuk be, mi is kíváncsian várjuk, hogy még miért fogja az elkövetkezőkben a jussát várni a vaják.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
Múzeumok, kastélyok, történelmi terek újragondolásán dolgozik a művészetet és a korszerű technológiákat ötvöző Manierart. A húszéves gyergyócsomafalvi alkotócsapat nemcsak hagyatékot segít továbbadni. Szélesebb körben is megismertetné a kultúránkat.
A japán Murakami Haruki és a kínai Can Hszüe is szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők sorában a Ladbrokes brit fogadóiroda toplistáján.
szóljon hozzá!