Demencia: elvész benne az ember
Egyre több áldozata van az időskori leépülésnek, és nem csak a beteg az érintett
Fotó: Pixabay
Az időskori leépülésről elmondható: egyre gyakoribb, és egyre több áldozata van. Azonban nem csupán a beteg az áldozat, sok nehézséget zúdít a hozzátartozókra, a családra is a demencia: a beteg gondozásában az ápolónak nincs segítőtársa, és csak akkor dönt a családtag otthonba helyezéséről, amikor már ő maga is megbetegszik. Ezen változtatna Kiss Gabriella frissen doktorált szakember.
Balázs Katalin
2018. november 12., 17:522018. november 12., 17:52
„Alzheimerrel diagnosztizálták édesanyámat. Rettenetes betegségnek tartom. Elvész az ember benne. Semmit nem jelentek már számára.” „Leküldtem egy kiló cukorért a boltba, hozott egy kiflit.” „Amikor elmentem otthonról, bezártam. Amikor hazaértem, káosz volt. Teljesen elveszítettem.” „Arra gondoltam, hogy ez csak egy átmeneti állapot, amiből a férjem kigyógyul. Tagadtam a rokonok, szomszédok előtt. A kaput zárva tartjuk, bent a házban mindent összepakol, leszerel. Hangokat hall, odafordul, beszél velük” – így nyilatkoznak azok a családtagok, akik szellemi leépülésben lévő családtagjukat gondozzák.
a beteggel, más családtagjaival szemben, egyre sűrűbbé válnak az otthoni, munkahelyi konfliktusai, ha egyáltalán meg tudja tartani munkahelyét. Az időskori leépülésről elmondható: egyre gyakoribb és egyre több áldozata van.
Segíteni szükségszerű
Romániában 35 ezer személyt diagnosztizáltak demenciával, de ez csak az a 13 százalék, akik orvoshoz fordulnak, ők is sokszor túl későn. Országosan a becsült érték 270 ezer.
A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban 2003-ban a 145 lakóból 13 volt demens, tavaly 164 emberből 68 küzdött a szellemi leépüléssel járó betegségek valamelyikével.
– mindez Kiss Gabriella disszertációjából derül ki, aki frissen szerezte meg a doktori címet. Huszonkét éve dolgozik a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban, a Gyulafehérvári Caritas által fenntartott intézményben ápolóként kezdte, majd egyetemet végzett szociális munkás szakon, mesterizett és most doktorált is. Azt mondja, idősek iránti szeretetét gyerekkorból hozza: a család legkisebb gyerekeként öregedő édesanyja is mindig ráfigyelt a környezetében élő idősebbekre. Ő olvasta fel a keresztúti imádságokat a néniknek, mert jó a szeme, és ő vitte kantáros fazékban az ebédet a nagymamának. Az öregotthon a felismert hivatás helyszíne lett, melyhez a tanulás lehetősége is társult. Közel harmincéves házassága alatt Gabriella, akárcsak férje, Attila, mindig tanult valamit, így Szilveszter fiúknak is természetes lett a „könyvek bújása”.
Segítség nélkül az ápoló társ is megbetegedhet
Fotó: 123RF
Az öregotthon lakói az évek alatt ráirányították Gabriella figyelmét a demencia elhatalmasodására, és arra a nehézségre, amelyről a családtagokat otthonukban gondozók beszámoltak. Segíteni szükségszerű – ez volt a késztetés, melyhez mostanra az eszközök is körvonalazódnak.
Kirajzolódott a leépülés családi kórképe
Kiss Gabriella kutatása során száz, Erdély tizenegy megyéjében élő, demens beteget ápoló családot vizsgált. Ebből ötven otthon gondozott, és ötven olyan személy volt, akiket nem több, mint egy éve helyeztek öregotthonba. Kérdőív és interjú képezte a beszélgetések alapját, ehhez társult még egy kutatási módszer, a fókuszcsoportos: a demens személyeket ápolók hatalmas találkozója. Mi okozza a legnagyobb nehézséget a családtagoknak? Milyen segítséget kapnak a gondozásban? Mikor döntenek az öregotthoni elhelyezés mellett? – ezekre a kérdésekre akart választ kapni kutatása során.
Az országosan is egyedi és úttörő kutatás kirajzolta a demencia családi kórképét:
Az amúgy is elfáradt, támaszra nem számító, gondozó családtag egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül, melyet hatványoz a helyzet palástolására tett kísérlet, illetve a többi családtaggal való viszonyának megváltozása és a konfliktusok elszaporodása.
Kiss Gabriella javaslata a hozzátartozókhoz: „ne rejtsék el a nehézséget, így nem találunk soha egymásra!”
Fotó: Balázs Katalin
A kutatás egyértelmű választ ad arra, mikor dönt úgy a hozzátartozó, hogy családtagját szakápolókra bízza, intézményben helyezi el: amikor már neki is megromlik az egészsége. Így a prevenció fogalma nem csak a leépülés késleltetésére vonatkozik, hanem az ápolást végző hozzátartozók egészségmegőrzésére is. Kiss Gabriellának több terve is van, melyek közül némelyek megvalósulására már dátumot is kitűzött.
Ahol ember maradhat a leépülő
November 28-án 16 órakor kerül sor az országban páratlan Alzheimer caffe rendezvényre az öregotthonban, ahol érintett családtagok, szakemberek és önkormányzati képviselők is jelen lesznek. A terv ugyanis a „demensbarát” Gyergyószék kialakítása, ahol a leépülő személy ember maradhat, családtagjai pedig nem kell erejüket vesztve belerokkanjanak az ápolásba. Erre lenne szükség a demens betegek egyre nagyobb száma miatt, valamint egy nappali foglalkoztatóra, hogy azoknak is, akik nem tudják az öregotthon költségeit fedezni, lehetőségük legyen megszusszanni, és beteg hozzátartozójukat ilyenkor legalább fél napra szakápolókra bízni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
A fűszerek ízes világa
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
A fűszerek ízes világa
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Császármorzsa – videó
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Császármorzsa – videó
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Diósbejgli-bonbon – videó
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Diósbejgli-bonbon – videó
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!