Hirdetés
Hirdetés

Ha időutazni akar, Dálnok jó célpont lehet

A dálnoki templom századairól mesél a rovásírás és a latin gót betűs írás is. •  Fotó: Bodor Tünde

A dálnoki templom századairól mesél a rovásírás és a latin gót betűs írás is.

Fotó: Bodor Tünde

Kívül esik a felkapott turisztikai útvonalakon, noha rengeteget tudna adni a turistáknak a közel 700 éves múlttal rendelkező kis háromszéki falu, Dálnok. Történetéről vaskos monográfiára való anyag gyűlt össze, és még nincs minden megírva...

Bodor Tünde

2024. december 20., 17:482024. december 20., 17:48

Este érkezvén, alig találtuk meg a letérőt a völgybe, de dálnoki portyázásunk első állomása nagyszerűen kárpótolt: a Gaál-kúriára érkeztünk, ahol egy kellemes napot töltöttünk el a közel kétszáz éves falak között. A kúria a XIX. század első felében épült, a Gaálok leszármazottaitól tíz éve került a magyarországi A Közösségért Alapítvány tulajdonába, jelenleg szálláshelyként működik. Ugyanakkor itt van a Barabás Miklós Emlékközpont is, hiszen a neves festő édesanyja is Gaál-leány volt, Barabás Miklós gyermekkora jó részét e faluban töltötte.

A hozzáértő módon végzett felújítás csöppet sem csorbította az udvarház patináját.

Hirdetés

A kúria és a hozzá tartozó egykori gazdasági épületek, melyekben szobákat és közösségi termeket alakítottak ki, (de szauna, dézsafürdő és sportpálya is a turista rendelkezésére áll), most is impozánsak. Az azokat körülvevő udvar és gondozott kert, a tágasság is jót tesz az ember lelkének, ezt bizonyítják a vendégkönyv bejegyzései is, amelyek mind szuperlatívuszokban beszélnek az itt töltött napokról. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy az utolsó tulajdonos, Borbáth Dezső felesége, Katica néni most szakácsnőként az igencsak jó főztjével is lenyűgözi az asztalhoz ülőket.

A Gaál-kúria gyönyörű arányai, impozáns tömege és nyugalma ma összkomforttal párosul •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

A Gaál-kúria gyönyörű arányai, impozáns tömege és nyugalma ma összkomforttal párosul

Fotó: Bodor Tünde

A templom kincsei

A kúrián kívül Dálnok egyik ékszere lett a felújított református templom is, amely egy Árpád-kori templom alapjain áll, többszöri átépítés után. Legutóbbi felújítása 2022-ben fejeződött be, és ez kellőképpen érvényre juttattja a templom kincseit:

a Kárpát-medence legnagyobb méretű és leghosszabb rovásírását, mely 1526-ból maradt fenn és az 1977-es földrengés következtében került napvilágra, illetve a 16. századból származó gótikus feliratokat.

Az egyszerre karcolt és festett rovásírásnak érdekes módon több olvasata is van, mert több karaktert (ligatúrát) róttak egymásba. Egyik megfejtés szerint azt jelenti Dálnok, másik szerint „Kádár István esdik urának Istenének porig”, míg a legvalószínűbb olvasat az, hogy „Add reggelre Édes asszony képed Istennek”. A gót betűs latin felirat pedig ezt üzeni az utókornak: „Az Úr 1526.esztendejében Katalin asszony templomának fedele és mennyezete építtetett és befejeztetett Omel mester által”, ami valószínűsíti, hogy a templomot egykor Alexandriai Szent Katalint tiszteletére emelték.

Dózsa György 1970-ben felállított emlékműve a faluban, szülőházának egykori telkén, előtérben a kiegyenesített kaszákkal •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Dózsa György 1970-ben felállított emlékműve a faluban, szülőházának egykori telkén, előtérben a kiegyenesített kaszákkal

Fotó: Bodor Tünde

Mozgalmas csatajelenetek és megható történetek

A faluban sok olyan ház áll még, amely a hagyományos székely népi építészetet tükrözi, kedves látványt nyújtva az ablakokban most is pirosló muskátlival, azonban a módosabb új házak már eléggé kirínak a környezetükből. Az egyik udvaron lévő sellőszobor, a másikon a Shrek rajzfilm szereplői a régi kúriák, a Dózsa-szobor és kis verandás házak között igencsak disszonáns hatást keltenek. Jó volna egy falukép-őrző urbanisztikai szabályozást elfogadni a helyi önkormányzatnak.

A hagyománytörő: sellőszobor egy újépítésű ház udvarán •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

A hagyománytörő: sellőszobor egy újépítésű ház udvarán

Fotó: Bodor Tünde

A Gaál-kúriában alkalmunk volt meghallgatni Zsigmond Dezső néprajzkutatót, egyetemi tanárt is, aki maga is gyűjtött a faluban. A tőle hallottak alapján sikerült a település sok évszázados múltjába és lakóinak, hírességeinek élettörténetébe bepillantani, ami felért egy időutazással:

mozgalmas csatajelenetek és megható történetek elevenedtek meg szemeink előtt.

Kis falu, mondjuk ma Dálnokról, hiszen lakossága nem éri el az ezer főt, de hajdan Sepsiszentgyörgynél is jelentősebb település, kapitányi székhely volt. A falunak számos híressége van, legtöbbjüknek a nevét katonai erényeik miatt őrizte meg a történetírás. Dózsa Györgyöt, aki itt született, már említettük, őt – még mielőtt a parasztlázadás vezéreként a tüzes trónon kivégezték volna – törökverő vitézként ismerték.

A dálnoki Dózsa-szobor, Szobotka András alkotása •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

A dálnoki Dózsa-szobor, Szobotka András alkotása

Fotó: Bodor Tünde

A tatárjárás korából maradt fenn a Mihálcza Dénes és Miklós István barátságát bizonyító történet, melyet Kicsi Sándor történész tolmácsolt a maiaknak: eszerint a tatár fogságba került férfiakért váltságdíjat kértek, de azt megfizetni nem tudták volna a falubeliek, ezért Mihálcza elhatározta, hogy fiatal családapa barátjáért rendkívül önfeláldozó gesztust tesz. Egyszer, mikor a fogvatartóik munkára vitték őket, elrejtett egy szekercét, majd éjjel azzal levágta saját lábfejét – ugyanis falusfelével össze volt láncolva –, hogy Miklós István elmenekülhessen.

Ezzel a rendkívüli tettével fogvatartója tiszteletét is kivívta, ezért az szabadon engedte Miklós Istvánt.

A falu egyik legelőkelőbb családja a Lázár-család volt, kúriájuk ma is áll a faluközpontban. Egyikük, Lázár Mihály főispán, országgyűlési képviselő volt. Később viszont Lázár Endrének köszönhetően menekült meg a falu az oroszok fosztogatásától, ugyanis ő az első világháborúban megtanult oroszul, a második világháborúban pedig ennek a tudásnak köszönhetően tudta lebeszélni az ellenséget a fosztogatásról, amikor is a falu határában fogadta és megvendégelte őket.

A Kárpát-medence legnagyobb, leghosszab rovásos felirata •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

A Kárpát-medence legnagyobb, leghosszab rovásos felirata

Fotó: Bodor Tünde

Medve Mári, a dálnoki Maugli

A sok nemes és katona mellett meg kell említenünk Medve Márit is, a dálnoki „Mauglit”, akit a krónika szerint kicsi korában magára hagytak az erdőben és vélhetően egy anyamedve nevelte fel. Nagyobbacska korában ugyanis a csernátoniak rátaláltak és újra az emberek közé vitték, a medvét viszont, amely azért jött utána a faluba, hogy Márit megvédje, agyonverték. „Leánya” sem sokkal élte túl.

A gót betűs felirat a templomban •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

A gót betűs felirat a templomban

Fotó: Bodor Tünde

A történelmi kaleidoszkóptól eltekintve Dálnokon azért is jó elidőzni – és e célra a távolabbról érkezőknek melegen ajánljuk a minden kényelmet biztosító Gaál-kúriát – mert innen Háromszék sok nevezetessége könnyen elérhető. Kézdivásárhely, Kovászna és Sepsiszentgyörgy, illetve Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszék látnivalóinak felfedezésére tehát jó időt szánni, hiszen ez a vidék vendégszerető és változatos igényeket képes kielégíteni: a mofettakezeléstől a gokartpálya nyújtotta adrenalinlöketig, a Székely Nemzeti Múzeumtól a túrázási lehetőségekig sok mindent megtalál a felfedezésre nyitott turista.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Hirdetés
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
2026. április 12., vasárnap

A fűszerek ízes világa

A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.

A fűszerek ízes világa
A fűszerek ízes világa
2026. április 12., vasárnap

A fűszerek ízes világa

Hirdetés
2026. április 11., szombat

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában

Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
2026. április 11., szombat

Császármorzsa – videó

A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.

Császármorzsa – videó
Császármorzsa – videó
2026. április 11., szombat

Császármorzsa – videó

2026. április 11., szombat

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés

Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Hirdetés
2026. április 10., péntek

Diósbejgli-bonbon – videó

Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.

Diósbejgli-bonbon – videó
Diósbejgli-bonbon – videó
2026. április 10., péntek

Diósbejgli-bonbon – videó

2026. április 10., péntek

A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje

Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.

A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.

Tizenegy vers a békéért
Tizenegy vers a békéért
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Hirdetés