
A dálnoki templom századairól mesél a rovásírás és a latin gót betűs írás is.
Fotó: Bodor Tünde
Kívül esik a felkapott turisztikai útvonalakon, noha rengeteget tudna adni a turistáknak a közel 700 éves múlttal rendelkező kis háromszéki falu, Dálnok. Történetéről vaskos monográfiára való anyag gyűlt össze, és még nincs minden megírva...
2024. december 20., 17:482024. december 20., 17:48
Este érkezvén, alig találtuk meg a letérőt a völgybe, de dálnoki portyázásunk első állomása nagyszerűen kárpótolt: a Gaál-kúriára érkeztünk, ahol egy kellemes napot töltöttünk el a közel kétszáz éves falak között. A kúria a XIX. század első felében épült, a Gaálok leszármazottaitól tíz éve került a magyarországi A Közösségért Alapítvány tulajdonába, jelenleg szálláshelyként működik. Ugyanakkor itt van a Barabás Miklós Emlékközpont is, hiszen a neves festő édesanyja is Gaál-leány volt, Barabás Miklós gyermekkora jó részét e faluban töltötte.
A kúria és a hozzá tartozó egykori gazdasági épületek, melyekben szobákat és közösségi termeket alakítottak ki, (de szauna, dézsafürdő és sportpálya is a turista rendelkezésére áll), most is impozánsak. Az azokat körülvevő udvar és gondozott kert, a tágasság is jót tesz az ember lelkének, ezt bizonyítják a vendégkönyv bejegyzései is, amelyek mind szuperlatívuszokban beszélnek az itt töltött napokról. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy az utolsó tulajdonos, Borbáth Dezső felesége, Katica néni most szakácsnőként az igencsak jó főztjével is lenyűgözi az asztalhoz ülőket.
A Gaál-kúria gyönyörű arányai, impozáns tömege és nyugalma ma összkomforttal párosul
Fotó: Bodor Tünde
A kúrián kívül Dálnok egyik ékszere lett a felújított református templom is, amely egy Árpád-kori templom alapjain áll, többszöri átépítés után. Legutóbbi felújítása 2022-ben fejeződött be, és ez kellőképpen érvényre juttattja a templom kincseit:
Az egyszerre karcolt és festett rovásírásnak érdekes módon több olvasata is van, mert több karaktert (ligatúrát) róttak egymásba. Egyik megfejtés szerint azt jelenti Dálnok, másik szerint „Kádár István esdik urának Istenének porig”, míg a legvalószínűbb olvasat az, hogy „Add reggelre Édes asszony képed Istennek”. A gót betűs latin felirat pedig ezt üzeni az utókornak: „Az Úr 1526.esztendejében Katalin asszony templomának fedele és mennyezete építtetett és befejeztetett Omel mester által”, ami valószínűsíti, hogy a templomot egykor Alexandriai Szent Katalint tiszteletére emelték.
Dózsa György 1970-ben felállított emlékműve a faluban, szülőházának egykori telkén, előtérben a kiegyenesített kaszákkal
Fotó: Bodor Tünde
A faluban sok olyan ház áll még, amely a hagyományos székely népi építészetet tükrözi, kedves látványt nyújtva az ablakokban most is pirosló muskátlival, azonban a módosabb új házak már eléggé kirínak a környezetükből. Az egyik udvaron lévő sellőszobor, a másikon a Shrek rajzfilm szereplői a régi kúriák, a Dózsa-szobor és kis verandás házak között igencsak disszonáns hatást keltenek. Jó volna egy falukép-őrző urbanisztikai szabályozást elfogadni a helyi önkormányzatnak.
A hagyománytörő: sellőszobor egy újépítésű ház udvarán
Fotó: Bodor Tünde
A Gaál-kúriában alkalmunk volt meghallgatni Zsigmond Dezső néprajzkutatót, egyetemi tanárt is, aki maga is gyűjtött a faluban. A tőle hallottak alapján sikerült a település sok évszázados múltjába és lakóinak, hírességeinek élettörténetébe bepillantani, ami felért egy időutazással:
Kis falu, mondjuk ma Dálnokról, hiszen lakossága nem éri el az ezer főt, de hajdan Sepsiszentgyörgynél is jelentősebb település, kapitányi székhely volt. A falunak számos híressége van, legtöbbjüknek a nevét katonai erényeik miatt őrizte meg a történetírás. Dózsa Györgyöt, aki itt született, már említettük, őt – még mielőtt a parasztlázadás vezéreként a tüzes trónon kivégezték volna – törökverő vitézként ismerték.
A dálnoki Dózsa-szobor, Szobotka András alkotása
Fotó: Bodor Tünde
A tatárjárás korából maradt fenn a Mihálcza Dénes és Miklós István barátságát bizonyító történet, melyet Kicsi Sándor történész tolmácsolt a maiaknak: eszerint a tatár fogságba került férfiakért váltságdíjat kértek, de azt megfizetni nem tudták volna a falubeliek, ezért Mihálcza elhatározta, hogy fiatal családapa barátjáért rendkívül önfeláldozó gesztust tesz. Egyszer, mikor a fogvatartóik munkára vitték őket, elrejtett egy szekercét, majd éjjel azzal levágta saját lábfejét – ugyanis falusfelével össze volt láncolva –, hogy Miklós István elmenekülhessen.
A falu egyik legelőkelőbb családja a Lázár-család volt, kúriájuk ma is áll a faluközpontban. Egyikük, Lázár Mihály főispán, országgyűlési képviselő volt. Később viszont Lázár Endrének köszönhetően menekült meg a falu az oroszok fosztogatásától, ugyanis ő az első világháborúban megtanult oroszul, a második világháborúban pedig ennek a tudásnak köszönhetően tudta lebeszélni az ellenséget a fosztogatásról, amikor is a falu határában fogadta és megvendégelte őket.
A Kárpát-medence legnagyobb, leghosszab rovásos felirata
Fotó: Bodor Tünde
A sok nemes és katona mellett meg kell említenünk Medve Márit is, a dálnoki „Mauglit”, akit a krónika szerint kicsi korában magára hagytak az erdőben és vélhetően egy anyamedve nevelte fel. Nagyobbacska korában ugyanis a csernátoniak rátaláltak és újra az emberek közé vitték, a medvét viszont, amely azért jött utána a faluba, hogy Márit megvédje, agyonverték. „Leánya” sem sokkal élte túl.
A gót betűs felirat a templomban
Fotó: Bodor Tünde
A történelmi kaleidoszkóptól eltekintve Dálnokon azért is jó elidőzni – és e célra a távolabbról érkezőknek melegen ajánljuk a minden kényelmet biztosító Gaál-kúriát – mert innen Háromszék sok nevezetessége könnyen elérhető. Kézdivásárhely, Kovászna és Sepsiszentgyörgy, illetve Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszék látnivalóinak felfedezésére tehát jó időt szánni, hiszen ez a vidék vendégszerető és változatos igényeket képes kielégíteni: a mofettakezeléstől a gokartpálya nyújtotta adrenalinlöketig, a Székely Nemzeti Múzeumtól a túrázási lehetőségekig sok mindent megtalál a felfedezésre nyitott turista.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
szóljon hozzá!