Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:07

Kétezernél is többen írták alá a hulladékdíjak elleni petíciót

20:40

Jóval könnyebb volt az igazgatói versenyvizsga második fordulója – szinte mindenki továbbjutott

19:47

A NATO megerősíti jelenlétét a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók elleni dróntámadások után

19:40

Átjáróház volt az ASA védelme, könyörtelenül kihasználta az ellenfél (videóval)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Medvét láttak Csíktaplocán

A szabadság nem magától értetődő – 1956 erdélyi történeteit idézték fel Csíkszeredában

Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.

Nagy Lilla

2026. október 20., 17:592026. október 20., 17:59

szabadság, forradalom, 1956, kommunista, Magyarország, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

A konferencia előadásai arra is rámutattak, miért fontos, hogy az 1956-os örökség a fiatalabb nemzedékek számára is érthető maradjon

Fotó: Borbély Fanni

Nagy Lilla

2026. október 20., 17:592026. október 20., 17:59

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nem állt meg Magyarország határainál:

Erdélyben és Székelyföldön is megmozdította az embereket, különösen az egyetemistákat és a középiskolásokat.

1956 erdélyi, romániai történeteit idézték fel Csíkszeredában

Fotó: Borbély Fanni

A szabadságvágy kifejezése azonban Romániában súlyos következményekkel járt, a fiatalok közül sokakat letartóztattak, börtönbüntetésre ítéltek. Ezeket a kevésbé ismert történeteket idézték fel október 20-án, kedden a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán, ahol a konferencia előadásai a történelmi események mellett arra is rámutattak, hogy

miért fontos, hogy az 1956-os örökség a fiatalabb nemzedékek számára is érthető és átélhető maradjon.

Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja

Fotó: Borbély Fanni

Az emlékezés felelősség, a szabadság nem magától értetődő

A rendezvény megnyitóján Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja arra emlékeztetett, hogy a forradalom története nem ért véget Magyarország határainál. Mint fogalmazott: a szabadság reménye Erdélybe is eljutott, ám sokak számára súlyos áldozatokkal járt.

A történelem nem csupán események és évszámok sora, hanem emberi döntések, sorsok és nemzedékeken át tovább élő emlékek összessége is”

– hangsúlyozta a konzul. A konferencia éppen ezt a kettősséget kívánta bemutatni: a történettudomány eredményeit és azokat az emberi sorsokat, amelyek a levéltári dokumentumok mögött húzódnak meg.

Szungert Balázs ideiglenes ügyvivő

Fotó: Borbély Fanni

Szungert Balázs ideiglenes ügyvivő beszédében kiemelte, hogy a budapesti szabadságvágy Erdélyben is visszhangra talált.

Megmozdult a kolozsvári diákság, és Székelyföldön is voltak olyan fiatalok, akik úgy érezték, tenniük kell a szabadságért.

A történetek felidézését azért is tartotta fontosnak, mert a szabadság nem magától értetődő adottság, hanem olyan érték, amelyért korábbi nemzedékek súlyos árat fizettek.

Pap Levente, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja

Fotó: Borbély Fanni

Pap Levente, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja Csíkszereda és Székelyföld emlékezésben vállalt felelősségét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az emlékezésnek kötelessége van, hiszen

a mai közösség szabadsága és lehetőségei nem választhatók el az előző nemzedékek megpróbáltatásaitól.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere

Fotó: Borbély Fanni

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere külön kitért a fiatalok megszólításának fontosságára. Szerinte a szervezőknek azt is érthetővé kell tenniük a mai nemzedékek számára, hogy 1956 nem valamilyen távoli, lezárt történelmi esemény volt.

Ez nem egy régi történelem, ez gyakorlatilag a mi közösségi életünknek egy meghatározó és sorsdöntő pillanata volt”

– fogalmazott a polgármester. Arra is emlékeztetett, hogy a későbbi évtizedek diktatúraellenes küzdelmei erőt meríthettek abból, amit 1956 jelentett.

Benkő Levente történész

Fotó: Borbély Fanni

„Ha ide is átterjed” – így hatott 1956 Erdélyre

A konferencia 14 órakor kezdődő szakmai programját Benkő Levente történész vezette, aki „...ha ide is átterjed...” címmel tartott előadást az 1956-os forradalom romániai hatásairól, különös tekintettel az ifjúsági szervezkedésekre. Előadásának központi kérdése az volt, hogy

miként hatott a magyarországi forradalom Erdélyre és Székelyföldre, és hogyan reagáltak az eseményekre a romániai kommunista hatóságok.

Benkő Levente felidézte: a magyarországi változások híre olyan időszakban jutott el a romániai magyar közösséghez, amikor a kommunista diktatúra korábbi gyakorlataival szemben már megjelentek a változás iránti igény jelei. A sztálini diktatúra bírálata, a magyarországi értelmiségi viták és az egyre bátrabb közéleti hangok reményt keltettek azokban, akik nagyobb szabadságra és a nemzeti közösség jogainak érvényesítésére vágytak. Az előadó példaként említette

az erdélyi magyar kulturális örökség iránti érdeklődés erősödését, köztük Arany János hagyatékának rendezését és Orbán Balázs székelyudvarhelyi sírjának megtisztítását.

Ezek az események azt jelezték, hogy a közösség kereste a lehetőséget saját múltjának és identitásának újbóli megélésére.

Benkő Levente részletesen beszélt azokról az erdélyi ifjúsági szervezkedésekről, amelyek tagjai a magyarországi forradalom hírére maguk is cselekedni akartak

Fotó: Borbély Fanni

A forradalom kitörése után a fiatalok körében is egyre határozottabban jelentkezett a szolidaritás.

Kolozsváron már október 24-én letartóztattak egy diákot, Temesváron pedig többezer egyetemistát megmozgató gyűlésen fogalmaztak meg követeléseket.

A diákok a szovjet csapatok kivonását, jobb életkörülményeket és nagyobb szabadságot akartak. Különösen beszédes, hogy Benkő Levente előadása szerint

a temesvári diákgyűlés résztvevőinek egy része román anyanyelvű volt, mégis nyíltan szolidaritást vállalt a magyar forradalommal.

Pap Levente: "az emlékezésnek kötelessége van, hiszen a mai közösség szabadsága és lehetőségei nem választhatók el az előző nemzedékek megpróbáltatásaitól"

Fotó: Borbély Fanni

Az események tehát nem kizárólag a magyar közösséget érintették: a szabadság iránti igény a romániai egyetemisták körében is megjelent. A hatóságok válasza azonban hamar egyértelművé vált.

Megfigyelések, letartóztatások és perek követték a megmozdulásokat, a fiatalok pedig súlyos büntetéseket kaptak.

Diákok, akik a szabadságért vállalták a kockázatot

Benkő Levente részletesen beszélt azokról az erdélyi ifjúsági szervezkedésekről, amelyek tagjai a magyarországi forradalom hírére maguk is cselekedni akartak. Nagyváradi középiskolások például Magyarországra akartak átjutni, hogy csatlakozzanak a forradalomhoz. Mások

a kommunista rendszer visszaéléseire próbálták felhívni a figyelmet, vagy az 1848-as forradalom emlékének ápolásával fejezték ki szabadságvágyukat.

Mint elhangzott, a forradalom kitörése után a fiatalok körében is egyre határozottabban jelentkezett a szolidaritás

Fotó: Borbély Fanni

Sepsiszentgyörgyön fiatalok titokban koszorúztak, Brassóban pedig olyan szervezkedés alakult, amely a kommunista diktatúra visszaéléseit kívánta a külvilág elé tárni. Csíkszeredában a Puskás-csoport néven ismertté vált ügyben diákokat és tanárokat ítéltek el. A vádak között a forradalomhoz való ragaszkodás és a fiatalok tevékenysége is szerepelt.

Az előadás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy

ezek a fiatalok gyakran egészen hétköznapi élethelyzetből indultak: tanultak, terveik voltak, jövőt képzeltek el maguknak. Mégis úgy érezték, hogy a szabadság ügye mellett nekik is fel kell szólalniuk.

Döntésükért sokan éveket töltöttek börtönben, és voltak, akiknek az életét hosszú időre kettétörte a megtorlás.

A konferenciának a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara adott otthont

Fotó: Borbély Fanni

A történész a romániai megtorlások nagyságrendjére is kitért. Elmondása szerint az 1950-es évek második felében és az 1960-as évek elején

politikai perek ezrei sújtották az érintetteket.

A hatóságok célja nemcsak az egyes szervezkedések felszámolása volt, hanem az is, hogy az erdélyi magyarságot elrettentsék a további ellenállástól.

„Magyar emberként, de mindenekelőtt emberként”

Az előadás végén Benkő Levente Puskás Attila gondolatait idézte fel, aki arra a kérdésre, megbánta-e, hogy szembefordult a diktatúrával, így válaszolt:

Nem tettünk egyebet, mint azt, hogy magyar emberként, de mindenekelőtt emberként szembefordultunk a diktatúrával, és ez minden becsületes embernek kötelessége lett volna vagy lenne.”

A mondat a konferencia egyik legfontosabb üzenetét foglalja össze, vagyis azt, hogy az 1956 erdélyi története nem kizárólag a múlt eseményeiről szól, hanem a személyes felelősségről, a bátorságról és arról is, mit jelent kiállni az emberi méltóságért.

A konferencia 14 órakor kezdődő szakmai programját Benkő Levente történész vezette

Fotó: Borbély Fanni

A program a délután folyamán további történészi előadásokkal folytatódott. Forró-Bathó Ákos az arisztokrata származású 1956-os elítéltek történetét, Oláh Sándor a forradalom későbbi politikai perekben betöltött szerepét, Tófalvi Zoltán pedig az első letartóztatásokat és a kolozsvári diákszövetségi gyűlés következményeit mutatta be. A konferencia későbbi részében a családi emlékezet került előtérbe, este pedig a Csíki Moziban a „Régi jelen, mai múlt” című, Moyses Márton történetét feldolgozó filmet vetítik, közönségtalálkozóval egybekötve.

A szervezők célja az volt, hogy a történelmi tények és a személyes történetek együttesen tegyék érthetővé a fiatalabb nemzedékek számára is: 1956 öröksége Erdélyben családi emlékekben és a közösség jelenében is tovább él.

Csíkszék Csíkszereda Történelem