Új legeltetési szabályzat Alfaluban

Az alfalvi és borzonti gazdák néha indulatos felszólalásaiból egyértelműen kiderült, az elmúlt években igencsak sok gond, panasz adódott a községben amiatt, hogy egyes állattartók minden írott és íratlan szabályra fütyülve ott legeltettek, ahol akartak, gyakran mások kaszálóján vagy vetésén.
Ezt az állapotot szeretné megszüntetni a helyi önkormányzat. A vasárnapi falugyűlésen ismertették a gazdákkal azt a szabályzatot, amely legeltetéssel kapcsolatos tiltásokat és kötelezettségeket írja elő az állattartók, pásztorok számára.

Amint Bege László alpolgármester elmondta, az elmúlt ősszel rengeteg időt és energiát áldozott arra, hogy tilosban legeltetett háziállatok által okozott károkat vizsgáljon ki, próbált igazságot tenni a pásztorok és a földtulajdonosok között.

Idéntől elméletileg ezek a problémák megoldódnak. Az új legeltetési szabályzat értelmében akár 3000 lejes büntetés is kiróható azokra, akik engedély nélkül más területén legeltetik marháikat, juhaikat.
Az alpolgármester közölte, az új szabályzat gyakorlatilag az ősi szokásjogra és egy létező, de be nem tartott szabályozásra alapozódik, a hatályos uniós és országos törvények figyelembe vételével. Többen megjegyezték (az állattartó gazdák táborából), hogy erre semmi szükség nincs, a régi szabályokat elég betartani.

Ezzel szemben a földtulajdonosok panasza éppen az volt, hogy a szokások, hagyományok nem sokat érnek, mert vannak, akik semmibe veszik ezeket, és mások földjén legeltetik jószágaikat, tönkretéve a kaszálót vagy a szántóföldeken a termést.

Az alpolgármester ezzel kapcsolatosan tudatosította, hogy többek között azért is szükség van új szabályozásra, hogy legyen egy jogi alapja annak, ha valakire büntetést kell kiróni, amennyiben tilosban, engedély nélkül legeltet.

Hol és mikor lehet legeltetni?

A gazdák szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy teljesen meg kell tiltani a legeltetést a két falu belső területein, vagyis a „csűrök mögött”, a szántóterületek között nincs, amit keressenek a legelésző állatok.

Azon vitatkoztak inkább, hogy hol legyen a határ, ahol már nem belső területnek számítanak a földek. Alfalu esetében a Marost javasolták természetes határnak, és több érvelés után Borzonton is sikerült nagyvonalakban behatárolni azt a területet, ahol tilos legeltetni.

A „mikor” is kérdéseket vetett fel, hiszen amint az állattartók mondják, amikor szárazság van, hiába tartják az állatokat a havasi legelőkön, hiszen ott nem lesz, amit enniük. Azt is felemlegették ezzel kapcsolatosan, hogy „szűkül a havas”, azaz a beerdősödés miatt egyre kisebbek a hegyi legelős területek.

Az is elhangzott, hogy jelenleg Alfalu község annak ellenére, hogy nagy területekkel rendelkezik, még sincs elég legelő az állatai számára. Volt, aki felvetette, azt kellene szabályozni, hogy mindenki csak annyi marhát, juhot tartson, hogy a földje elégséges legyen a takarmány megtermelésére. Ezt nem támogatták az emberek.

Ellenben az új szabályzat rögzíti, hogy aki más földjét használja legeltetésre, a földtulajdonos írásos beleegyezését iktatnia kell a községházán.

Az új szabályzatot nagy többséggel, kézfelemeléssel fogadták el a falugyűlés résztvevői. A szabályzat azonban önmagában semmit nem old meg, ezt be is kell tarta(t)ni.

Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, a napokban sor kerül egy mezőőr alkalmazására, de hamarosan (várhatóan az év közepére) megalakul a helyi rendőrség is, amelynek feladatai között szerepel majd a rend biztosítása ezen a téren is.