/ Tanügy

Hátrányosan befolyásolta a magyar próbaérettségizők román jegyeit a digitális javítás. Egyből szemet szúr, ha egy olyan tanár javítja a magyar gyermekek dolgozatait, aki nem kommunikál velük, akkor még a legtörekvőbb diákok sem tudnak labdába rúgni.

Látványosan halad a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola tavaly augusztusban megkezdett teljeskörű felújítása. A részletekbe Constantinescu Herman igazgató avatta be lapunkat.

Öt napra tiltották ki a marosvásárhelyi Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumból a tanárát megütő diákot. A kitiltás március 14-én vette kezdetét, de összesen háromszor lehet ezt a döntést meghozni. Közben megszólalt az igazgató is, határozott véleménnyel.

Megkezdődött a végzősök próbaérettségije, amelynek idei újdonsága, hogy a javítás már digitális javítóplatformon zajlik. Az eredményeket március 15-én teszik közzé, de a jegyeket kizárólag a szülő vagy a diák írásos kérése esetén vezetik be a naplóba.

Eleinte csak sértés, gúnyolódás hangzik el, később már pofon is elcsattanhat a diákok között – gyakran a pedagógusok és szülők tudta nélkül. Az egyre aggasztóbb méreteket öltő zaklatásról Fazakas Ildikó iskolapszichológust kérdeztük.

Miért nincs tej és kifli a Hargita megyei iskolákban? Mert kormány, mert kiírás, mert tavalyi program, APIA és elszámolás, mert na. Mi nem világos?

Gyermekenként 70 bani a gyümölcsre, 1 lej 11 bani a tejtermékre és 65 bani a kiflire. A cégek kevesellhetik, a Kovászna megyei tanács alelnöke szerint ez a magyarázat arra, miért nehéz vállalkozókat találni a szolgáltatásra. Nem is sikerült eddig.

Kovászna megyében 1685 nyolcadikos diák vett részt a február 5–7. között szervezett próba-képességvizsgán, 169-en hiányoztak. A jegyek ismeretében az szűrhető le, hogy románból és matematikából gyengébben, magyarból jobban teljesítettek, mint tavaly.

Tudatában van a tanügyminiszter annak, hogy a változtatásokat sok esetben fenntartásokkal szokták kezelni, azonban úgy véli, hogy a kísérleti jelleggel bevezetett digitális javítás hatékonynak bizonyult, és szükség van erre az előrelépésre.

Februártól a közszolgáltatásokat szabályozó országos hatóság által jóváhagyott kilométerenkénti 37 banis átalánydíj szerint fizetheti ki a tanügyminisztérium a diákok ingázási költségeit. Az átalánydíj elfogadását hétfőn szavazták meg Hargita megyében.

Idéntől kezdődően az érettségi oklevél és a pedagógusi véglegesítői bizonyítvány QR-kódot is tartalmazni fog – írja az Agerpres hírügynökség a kormányszóvivő csütörtöki nyilatkozatára hivatkozva.

Hiába jogosultak az ingázó diákok az ingyenes utazáshoz otthonról az iskolába, januárra nem biztosít minden busztársaság ingyen buszbérletet számukra Hargita megyében. A személyszállító cégek nem kapták meg az államtól tavaly október óta a pénzüket.

Vasárnap véget ér a téli vakáció, a tanulók hétfőn visszatérnek az iskolapadokba. Legközelebb februárban lesz szünidő, úgynevezett sívakáció.

Átlagban mintegy húsz százalékkal nő az oktatási rendszerben dolgozók bére januártól, de egyes kategóriák esetében a 36 százalékot is eléri a fizetésemelés. A szakszervezeti képviselő szerint megszűnt a két legfőbb béregyenlőtlenség is az ágazatban.