Molnárnak elege van a bábszínházból

– Úgy hírlik, visszavonul a közélettől. Mi ennek az oka?

– Három hónapja a választások napjáig vállaltam a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének elnöki tisztségét, eredménytől függetlenül. Tartom magam akkori vállalásomhoz.

– Tanácsosi mandátumot nyert az új önkormányzati testületben. Ezt sem vállalja?

– Úgy gondolom, az új tanács összetétele esélyt sem ad arra, hogy a Magyar Polgári Párt, illetve a magam értékrendjét érdemben képviselhessem. Tudomásul veszem a szavazópolgárok akaratát, még akkor is, ha komoly kétségeim vannak a választások tisztességes lebonyolítását illetően. Elnézést kérek mindenkitől, aki esetleg miattam adta a voksát a Magyar Polgári Pártra, de ez személyes döntésem. Mindazonáltal túl öregnek is tartom magam a bábszínházhoz. Ennek ellenére csak elismeréssel adózhatom azoknak a bajtársaimnak, akik továbbra is vállalják azt a sziszifuszi, lélek- és idegölő küzdelmet, ami az elkövetkező négy évben vár az erdélyi nemzeti oldalra.

– A Közbiztonságért Testület alapító tagja. A testületben sem kíván szerepet vállalni?

– Továbbra is úgy gondolom, hogy a szándék, amely létrehozta a testületet, tiszteletre méltó és nemes volt, csakhogy mostantól nem látom azokat az önkormányzati feltételeket, amelyek mentén érdemi munkát lehetne végezni. Engedjék meg, hogy ne higgyek a farizeusok őszinteségében! A testület tetteiben, nem csak nyilatkozataiban jó szándékú tagjai továbbra is számíthatnak rám, igaz, mostantól csak magánemberként.

– Hogyan tovább?

– A vasárnapi székelyföldi erődemonstráció – amelytől nem idegen sem a központi hatalom, sem a belső árulás, sem magyar, demokrata szövetségeseik mint anyagi és erkölcsi lezüllesztésünk haszonélvezői – végérvényesen meggyőzött arról, hogy semmi esélyünk: száz év múlva ükunokáink manelét fognak énekelni.