Kövér László Gyergyószentmiklóson

A faültetés és öntözés kapcsán a két elöljáró a fenyő üzenetére hívta fel a figyelmet: gyökerekkel, ha vékony is a termőtalaj, erősen megkapaszkodni, meg nem hajolni, egyenes gerinccel élni és dolgozni a közösségért, megmaradásért, itthon maradásért. Az ezt követő sajtótájékoztatón Kövér annak okáról beszélt, miért tartják fontosnak támogatni a polgári párt jelöltjeit, és hogy Gyergyószentmiklóson Mezei János nagy erénye, hogy 2008-ban feladta biztos egzisztenciáját, felvállalta egy város problémáit.

A Székelyhon.ro kérdésére, mit tehet a magyar kormány, miben látja a nemzeti összefogás lehetőségét a hárompárti erdélyi magyarság körében, a magyarországi elöljáró és tiszteletbeli elnök kifejtette: „A Kárpát-medencei magyar közösségek különböző utakat jártak be, és sajnos, nem mondhatjuk, hogy ezek alapvetően sikeresek lettek volna. Felvidéken először három magyar párt volt, abból lett egy, aztán kettő. Kárpátalján egy érdekképviseletből kettő lett, a Délvidéken a legtöbb a párt, mégis furcsa módon a délvidéki magyarok autonómia-törekvéseit kísérte eddig a legtöbb siker, még ha nem is átütő eredmények. Erdélyben hosszú-hosszú időn keresztül, addig, amíg ki nem üresedett az egység jelszava, az itteni választópolgárok egységesen sorakoztak fel, igaz, egyre kisebb létszámban. Nem csak azért mutat csökkenő tendenciát az évek során a választási részvétel, mert nagyon sokan elvándoroltak szülőföldjükről, hanem egyre többen maradnak távol azoktól a választásoktól, amelyekből, úgy érzik, számukra semmi jó nem sülhet ki. Erre a kiábrándultságra, és arra az aroganciára, ami a hatalompártot jellemezte, volt válasz a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt fellépése. Én azt tudom javasolni az ittenieknek, hogy a Magyar Polgári Pártban megvan a nyitottság, le kell ülni egy asztal mellé, a másikat minimálisan tárgyalópartnernek tekintve megbeszélni, kinek, mi az értékelése az elmúlt 20-22 esztendőről, és ehhez képest mi az az irány, amit a jövőben a magyar érdekképviseletnek venni kéne. A különböző nézeteket valamilyen kompromisszummal kellene egységre juttatni. Az nem egység, hogy eltiltok mindenkit a nyilvánosságtól, megfenyegetem, megzsarolom azt, akinek más a véleménye. Ez csak olyan értelemben egység, ahogyan a kommunisták is egységet teremtettek, s ezt szerintem senki sem szeretné visszahozni, akkor sem, ha itt, kisebbségi létben azt is számításba kell vennie, hogy a román többséggel szemben valóban csak egységes fellépéssel lehet kiküzdeni, megvédeni eredményeket. Mi ebben tanácsot tudunk adni, ezt nem mindenki veszi jó néven, és pláne nem mindenki hallgatja meg. Közvetítő szerepre is szívesen vállalkoznánk, de ahhoz már az az első lépés megtétele szükséges, hogy egyáltalán az itteni felek egymást tárgyalópartnernek és potenciális szövetségesnek elfogadják.