
Megegyeztek: tavasztól őszig szabadon lehetnek az Éltetőkút utcában tartott lovak, ha távol tartják azokat a lakónegyedtől. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Megrongált személyautók, letaposott zöldövezet, állati ürülék szanaszét – évek óta problémát okoznak a szabadon engedett lovak a székelyudvarhelyi Cserehát lakótelepen. A helyzet az utóbbi időszakban ugyan javult, az elmúlt hétvégén azonban az Éltetőkút utcán pusztult el egy jószág.
2021. március 09., 08:422021. március 09., 08:42
Gyakran szabadon csatangolnak az Éltetőkút utcai lovak: hogy pontosan hány állatról van szó, nem tudni, a szélnek eresztett jószágok gazdái rendszerint csak akkor – vagy akkor sem – kerülnek elő, ha kár történik. Az elmúlt hétvégén az utca alsó végében múlott ki egy elkószált jószág, az esetet többen is közzé tették a közösségi oldalon.
Szemtanúk szerint gondatlanság miatt pusztult el a ló, amelyet gazdái igyekeztek hazaterelni az Éltetőkút utcába. A helyszínre az állami és a helyi rendőrség is kiszállt. Ezúttal azonban nem állatkínzásról vagy -bántalmazásról van szó, hangsúlyozta a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Gheorghe Filip kifejtette lapunknak:
„Mindettől függetlenül büntetést kapott a tulajdonos, hiszen nem tudta igazolni az állat származási helyét, sem azt, hogy mikor vásárolta” – tette hozzá az illetékes. A székelyudvarhelyiek felháborodása mindezek ellenére nem alaptalan, hiszen évek óta problémát jelentenek a környéken csatangoló lovak.
„Évekig gond volt a lovakkal: rendszerint éjjel jelentek meg, letaposták a zöldövezetet és összepiszkították az utcákat. Többször fordult elő, hogy parkoló autók visszapillantó tükrét törték le vagy a nyakukba akasztott lánccal tettek kárt gépjárművekben. Olyan is megesett, hogy a helyi rendőrség begyűjtötte az állatokat, és a Papkert elkertelt részére terelték. A tulajdonosaik innen lopták azokat vissza a következő éjjel” – elevenítette fel Dobai István. A Csereháti Bérlők Egyesületének elnökétől megtudtuk,
– mondta el az egyesületi elnök, megjegyezve azonban, hogy az állatok továbbra is az Éltetőkút utca körüli mezőn csatangolnak.
A hideg évszakban ritkán fordult elő, de tavasztól gyakoribbak a csereháti, elszabadult lovakkal kapcsolatos bejelentések: a székelyudvarhelyi helyi rendőrség munkatársai ilyenkor gyakrabban járőröznek a környéken, hisz az eddigi igyekezeteik ellenére nem tudták jobb belátásra bírni az állattartókat.
„Az ilyen eseteket sajnos nem tudjuk teljes mértékben kizárni: köztudomású, hogy milyen körülmények között élnek ott az érintettek, hogyan foglalkoznak az állataikkal. Teljesen biztos, hogy még lesznek ilyen esetek, így arra kérjük a cserehátiakat, ha ez előfordul, hívják az egységünket” – hangsúlyozta László Szabolcs, a helyi rendőrség vezetője.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás