Van, amikor hiányzik

Nem volt ez mindig így, hiszen évekkel ezelőtt gyakran fenyegethették a tanárok, osztályfőnökök kicsapással a sorozatos szabályszegő, kezelhetetlen diákokat, a törvénykezés azonban folyamatosan változott:

Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy a 2011-es tanügyi törvény óta az általános iskolákban már nem szabadott elküldeni tanulókat, pedig időnként érzik ennek hiányát.

– magyarázta az iskolaigazgató, aki szerint a pedagógusok és az iskolák lehetőségei nagyon korlátozottak, ha fegyelmi kérdésekről van szó. Megvannak a lépések:

Emellett áthelyezhetik párhuzamos osztályba, ha van ilyen az iskolában. A legsúlyosabb büntetés, amivel élhetnek, hogy három napig nem vehet részt a diák az oktatásban, de ott kell lennie az iskolában, és különböző feladatokat kap.

– mesélte az igazgató, aki szerint bizony vannak nagyon ritkán olyan esetek, amikor egy-egy tanulóval semmiképp sem lehet bírni, amikor

Ritkán alkalmazták eddig is

Csíki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportiskola igazgatója bár eddig is megtehette volna a 11-12. osztályosokkal, nem élt a kicsapás lehetőségével. Úgy véli, hogy a tanintézményükbe fegyelmezettebb diákok járnak, hiszen másként nem is lehetnének élsportolók. Kisebb fegyelmi ügyek szoktak lenni csak a sportiskolában, amelyet eddig is megoldottak – drasztikus módszerek nélkül.

– mutatott rá Csíki Zsolt. Hozzátette, hogy az iskolai fegyelem a járványidőszak miatt mintha náluk is meglazult volna, de lassan visszatérnek a rendes kerékvágásba; legtöbb problémájuk amúgy a hiányzások miatt akad.

Tízévente egyszer, ha tanácsoltak el diákokat a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumból, így a változtatás nem érinti lényegesen a tanintézményt – vélekedett megkeresésünkre Laczkó György iskolaigazgató. Azt azonban elismeri ő is, hogy

„Míg régen az a tanár volt megsértődve, aki nem lett osztályfőnök, most alig találunk. Egyszerűen nem akarnak bajlódni vele, még akkor sem, ha plusz pénz jár érte” – mutatott rá a gimnázium vezetője. Hozzátette, náluk „szokásos” fegyelmi gondok szoktak adódni: cigarettázás, késés, lógás – talán ez a három leggyakoribb vétség, amelyeket szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés követ, majd esetleg a magaviselet levonása is, ha ez gyakran előfordul.

A szabály mellé lehetőségek is kellenének

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke egyetért azzal, hogy a diákoknak minden körülmény között joga van az oktatáshoz, de úgy véli, hogy nevelési kérdéseket nehéz szabályalkotással megoldani. „Azon a véleményen vagyok, hogy egy intézkedés, módosítás ne álljon meg a szabályalkotás szintjén. A diák oktatáshoz való joga szent és sérthetetlen, ez rendben is van, ellenben a közoktatási rendszernek arra is kell »gondolnia«, hogy neveléssel kapcsolatos lehetőségeket biztosítson a tanintézmények számára is.

Van-e elég tanácsadó a tanintézményekben? Van-e kerettantervi lehetőség arra, hogy olyan tevékenységeket szervezzenek, amelyben konfliktusokat tudnak kezelni, amelyben a diákot, aki sorozatos szabályszegő, a nevelés eszközeivel jobb belátásra tudják bírni?” – teszi fel a kérdéseket az oktatási szakértő, aki szerint nem lehet egyetlen tiltó mondattal megoldani ezeket a problémákat, de

Az RMPSZ alelnöke rámutatott, hogy pályafutása során többször változott az oktatási törvény ezzel kapcsolatban is: korábban 5–8. osztályban is volt olyan lehetőség, amely alapján eltanácsolhatták a gyermeket,

Aztán szigorítottak a szabályokon, hogy csak akkor lehet kicsapni, ha egy másik tanintézet biztosan felveszi; akkor a körzetesítéssel együtt jött az, hogy körzeti iskolába köteles járni a gyerek, ezek mind köztes helyzetek voltak. Aztán idővel a törvény szabályozta, hogy a kötelező oktatásra vonatkozóan nem lehet alkalmazni az iskolai elbocsátásokat, a kötelező oktatás pedig a 10. osztály elvégzésével lezárul.

Ferencz-Salamon kihangsúlyozta, az eltanácsolás eddig is egy kényszermegoldás volt a tanintézmények esetében. „Vannak helyzetek és helyzetek, pedagógiai tanulmányok is igazolják, hogy egy-egy megoldhatatlan helyzetnél, amikor a diáknak adott konfliktus miatt beilleszkedési problémái vannak, tanácsos iskolát váltani.

– fejtette ki zárásként az oktatási szakember.