
Az eltanácsolás eddig is egy kényszermegoldás volt a tanintézmények esetében
Fotó: Haáz Vince
Az idei tanévtől nem lehet már kicsapni a diákokat az iskolából, a szabályzatot a tanulók oktatási jogával magyarázzák, amely alkotmányban rögzített. Vannak iskolaigazgatók, akik hiányolják ezt a fegyelmezési eljárást a lehetőségek tárából, még akkor is, ha nem túl gyakran éltek vele. Mások azt nehezményezik, hogy a szabály mellé nem járnak módszertani, szervezési megoldások. Vagyis olyan lehetőségek, amelyekkel a sorozatos szabályszegő tanulók nevelhetők vagy a konfliktusok könnyebben kezelhetők.
2022. október 16., 22:022022. október 16., 22:02
Az új tanév egyik újdonsága, hogy nem lehet már kicsapni, eltanácsolni a diákokat az iskolából, mivel az oktatáshoz való jog alkotmányos jog. Ez az iskolai oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzatban (ROFUIP) szerepel, amely kimondja, hogy
Nem volt ez mindig így, hiszen évekkel ezelőtt gyakran fenyegethették a tanárok, osztályfőnökök kicsapással a sorozatos szabályszegő, kezelhetetlen diákokat, a törvénykezés azonban folyamatosan változott:
Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy a 2011-es tanügyi törvény óta az általános iskolákban már nem szabadott elküldeni tanulókat, pedig időnként érzik ennek hiányát.
– magyarázta az iskolaigazgató, aki szerint a pedagógusok és az iskolák lehetőségei nagyon korlátozottak, ha fegyelmi kérdésekről van szó. Megvannak a lépések:
Emellett áthelyezhetik párhuzamos osztályba, ha van ilyen az iskolában. A legsúlyosabb büntetés, amivel élhetnek, hogy három napig nem vehet részt a diák az oktatásban, de ott kell lennie az iskolában, és különböző feladatokat kap.
– mesélte az igazgató, aki szerint bizony vannak nagyon ritkán olyan esetek, amikor egy-egy tanulóval semmiképp sem lehet bírni, amikor
Csíki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportiskola igazgatója bár eddig is megtehette volna a 11-12. osztályosokkal, nem élt a kicsapás lehetőségével. Úgy véli, hogy a tanintézményükbe fegyelmezettebb diákok járnak, hiszen másként nem is lehetnének élsportolók. Kisebb fegyelmi ügyek szoktak lenni csak a sportiskolában, amelyet eddig is megoldottak – drasztikus módszerek nélkül.
– mutatott rá Csíki Zsolt. Hozzátette, hogy az iskolai fegyelem a járványidőszak miatt mintha náluk is meglazult volna, de lassan visszatérnek a rendes kerékvágásba; legtöbb problémájuk amúgy a hiányzások miatt akad.
Tízévente egyszer, ha tanácsoltak el diákokat a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumból, így a változtatás nem érinti lényegesen a tanintézményt – vélekedett megkeresésünkre Laczkó György iskolaigazgató. Azt azonban elismeri ő is, hogy
„Míg régen az a tanár volt megsértődve, aki nem lett osztályfőnök, most alig találunk. Egyszerűen nem akarnak bajlódni vele, még akkor sem, ha plusz pénz jár érte” – mutatott rá a gimnázium vezetője. Hozzátette, náluk „szokásos” fegyelmi gondok szoktak adódni: cigarettázás, késés, lógás – talán ez a három leggyakoribb vétség, amelyeket szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés követ, majd esetleg a magaviselet levonása is, ha ez gyakran előfordul.
Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke egyetért azzal, hogy a diákoknak minden körülmény között joga van az oktatáshoz, de úgy véli, hogy nevelési kérdéseket nehéz szabályalkotással megoldani. „Azon a véleményen vagyok, hogy egy intézkedés, módosítás ne álljon meg a szabályalkotás szintjén. A diák oktatáshoz való joga szent és sérthetetlen, ez rendben is van, ellenben a közoktatási rendszernek arra is kell »gondolnia«, hogy neveléssel kapcsolatos lehetőségeket biztosítson a tanintézmények számára is.
Van-e elég tanácsadó a tanintézményekben? Van-e kerettantervi lehetőség arra, hogy olyan tevékenységeket szervezzenek, amelyben konfliktusokat tudnak kezelni, amelyben a diákot, aki sorozatos szabályszegő, a nevelés eszközeivel jobb belátásra tudják bírni?” – teszi fel a kérdéseket az oktatási szakértő, aki szerint nem lehet egyetlen tiltó mondattal megoldani ezeket a problémákat, de
Az RMPSZ alelnöke rámutatott, hogy pályafutása során többször változott az oktatási törvény ezzel kapcsolatban is: korábban 5–8. osztályban is volt olyan lehetőség, amely alapján eltanácsolhatták a gyermeket,
Aztán szigorítottak a szabályokon, hogy csak akkor lehet kicsapni, ha egy másik tanintézet biztosan felveszi; akkor a körzetesítéssel együtt jött az, hogy körzeti iskolába köteles járni a gyerek, ezek mind köztes helyzetek voltak. Aztán idővel a törvény szabályozta, hogy a kötelező oktatásra vonatkozóan nem lehet alkalmazni az iskolai elbocsátásokat, a kötelező oktatás pedig a 10. osztály elvégzésével lezárul.
Ferencz-Salamon kihangsúlyozta, az eltanácsolás eddig is egy kényszermegoldás volt a tanintézmények esetében. „Vannak helyzetek és helyzetek, pedagógiai tanulmányok is igazolják, hogy egy-egy megoldhatatlan helyzetnél, amikor a diáknak adott konfliktus miatt beilleszkedési problémái vannak, tanácsos iskolát váltani.
– fejtette ki zárásként az oktatási szakember.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
szóljon hozzá!