A Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet „megörökölte” a régi Burgonyatermesztési Kutatóállomás 107 hektáros területét
Fotó: Gábos Albin
Több minisztériumi projektben is folytat már kutatásokat a nemrég létrehozott Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet, amely az egyetlen ilyen székelyföldi intézmény. A mezőgazdasági, agrárkörnyezet- és vadgazdálkodási területeken végzett kutatásaik eredményeit a térségben élők hasznosíthatják majd.
2019. október 03., 10:482019. október 03., 10:48
Noha rengeteg pénzre van még szükség ahhoz, hogy megfelelő körülmények közt működhessen, már megkezdte kutatási tevékenységét az egyetlen székelyföldi Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet. A Csíkszeredában működő intézményt tavaly,
A régi Burgonyatermesztési Kutatóállomás helyén működő intézetről, annak tevékenységéről és céljairól Szép Róberttel, az intézmény vezetőjével beszélgettünk.
Fotó: Gábos Albin
A kutatóintézet állami intézmény, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia alárendeltségébe tartozik, és részben állami finanszírozásból működtetik, a költségek többi részét pedig kutatási projektekből származó bevételekből, EU-s forrásokból, de a termelésből szerzett jövedelemből is finanszírozzák majd – mutatta be az általa két hónapja vezetett intézményt az igazgató. A kutatóintézetnek a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, a védett területek fenntartható fejlesztése, agrárkörnyezet- és vadgazdálkodás képezi a tevékenységei területeit. Konkrét példákra kitérve
a különböző szennyező anyagok termésre, talajra gyakorolt hatását – azaz csapadékkémiai kísérleteket is végeznek –, vizsgálják a troposzférikus ózonkoncentráció-növekedés és a gabonafélék terméskiesése közti összefüggést, de
– sorolta fel a kutatóintézet néhány projektjét Szép Róbert. A kutatásoknak sok közösségi haszna is lesz, hiszen – mint mondta –, a vizsgálatok eredményét a térségben élők javára fordítják.
Évtizedekkel ezelőtt elvégzett, de mára már elavult eredményű kutatásokat is megismételnek majd, illetve számos új tanulmányt is készítenek, amelyek alapján majd új irányelveket lehet felállítani az említett tevékenységi területeken – magyarázta a kutatóintézet vezetője.
Új rendeltetést kapott a régi kutatóállomás. Sok közösségi haszna lehet az itt zajló kutatásoknak
Fotó: Gábos Albin
„Kevésbé elterjedt növénykultúrákat is megpróbálunk behozni Székelyföldre, hogy a székely gazdákat megtanítsuk arra, mást is lehet termeszteni, vannak alternatívák. Megtaníthatjuk a székely ember számára például az árpatermesztést, hisz tudjuk jól, hogy az elég kényes növénykultúra székelyföldön is. Nem igaz, hogy nem marad meg, csak nem megfelelő módon és nem a megfelelő fajtákat vetjük. Mi
(…) És természetesen ne feledkezzünk meg a hegyvidéki erőforrásokról sem, amelyek nincsenek megfelelőképpen kiaknázva, gondolok itt például az erdei gyümölcsökre, gombákra. Ezekre idővel ki lehet dolgozni olyan klasztereket, hogy ez egy húzóerő legyen a térségünkben” – fogalmazott az intézet vezetője.
Fotó: Gábos Albin
Az intézet szoros szakmai együttműködésben folytat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, ugyanakkor közös, egymást kiegészítő kutatásaik is vannak, például egy, az egyetemen kitenyésztett gyökérserkentő baktériumkoktélt a kutatóintézet tesztel a gyakorlatban.
A Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet „megörökölte” a régi Burgonyatermesztési Kutatóállomás 107 hektáros területét – legelőket, szántóföldeket és más kísérleti parcellákat –, illetve bérelnek természetes személyektől további mintegy 120 hektárnyi mezőgazdasági területet, ezeken pedig továbbra is
Használatba kapták továbbá a négyhektáros udvart, egy kis irodaépületet, a burgonyatárolót, a laborrendszert, üvegházakat és egy nagyon elöregedett gépparkot, amelyeknek a felújítását már megkezdték. Noha rengeteg pénzre – Szép Róbert szerint eurómilliókra – van még szükségük ahhoz, hogy az elvárásoknak megfelelő állapotba hozzák az intézetet, már az eddig eltelt időszakban is jelentős eredményeket értek el.
Fotó: Gábos Albin
Fontosnak tartja, hogy több fiatal kutatót is tudtak alkalmazni – az intézet szakemberei egész Európára vonatkozóan vizsgálták a csapadék kémiai összetételét és annak hatásait a növényzetre, talajra, amelynek eredményeképpen több rangos nemzetközi szaklapokban is jelentek meg publikációik.
Az igazgató jelentős eredményként tért ki ugyanakkor arra is, hogy öt projektre pályáztak sikeresen a mezőgazdasági minisztérium kiírásában, de a Norvég Alapnál, illetve két védett terület esetében is terveznek pályázni, továbbá a termelésből származó bevételeikből biztosították az önrészt két mezőgazdasági gép megvásárlásához.
Első alkalommal szervezik meg a Kárpát-medencei Erdei Iskola Konferenciát és szemlét Szentegyházán, ahol több erdélyi és magyarországi szakember vesz részt, hogy minél szélesebb körben kiterjesszék az erdei iskola tevékenységét.
Út-helyreállítási és -javítási munkálatok miatt hétfőtől forgalomátszervezésre kell számítani Gyergyószentmiklóson – értesít a polgármesteri hivatal.
A Maros Megyei Tanács tájékoztatja az olvasókat, hogy hamarosan elkezdődnek a munkálatok Marosszentkirály és Mezőrücs településeken.
Már meg sem lepődünk azon, hogy ismét Csíkszereda volt az ország leghidegebb pontja.
Képzeljen el egy vacsorát, ahol nem a látásé az irányítás, hanem a többi érzékszerve fedezi fel az ízeket, illatokat és hangokat.
Hétfőtől kezdődően lezárják a forgalmat a Transzalpina magashegyi úton.
A Coradia Stream elektromos meghajtású vonatszerelvény, az első vonat, amit a román állam az utóbbi 20 évben vásárolt, megkezdte tesztútjait Bukarest és Brassó között, és a tervek szerint november 20-ától utasokat is szállítani fog ugyanezen az útvonalon.
A mentősök és tűzoltók erőfeszítései ellenére sem élte túl az áldozat a Maros megyei Nyomáton vasárnap délután történt traktorbalesetet, már a helyszínen életét vesztette.
Idén októberben 4.706.791 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 28.077-tel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2735 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Románia csapata is részt vett azon a nemzetközi mentőversenyen Portugáliában, amely a világ húsz országának rohammentőcsapatait hozza össze 1999 óta. A hazai csapat első helyen végzett a Trauma Complex kategóriában.
szóljon hozzá!