Lassan halad a chipezés

Döcög, de halad – mondta a chipezési folyamat apropóján Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. A március 15-én megjelent kormányrendelet kötelezi a kutyatartókat a beavatkozás elvégeztetésére, melynek részeként az ebek új, egységes egészségügyi könyvet is kapnak, illetve a négylábú és a gazdi adatait is bevezetik az adatbázisba. A teljes művelet mintegy 20 percet vesz igénybe, és egységesen 50 lejbe kerül, az utólagos papír- és előzőleges terepmunkával azonban jelentősen „meggyűlt az állatorvosok baja”, fogalmazott a szakember. Mellesleg a beavatkozás költsége a gazdit terheli.

Házalnak az állatorvosok

Az udvarhelyszéki állatorvosok szeptembertől házról házra járnak, így igyekezvén felgyorsítani a folyamatot. „Vannak olyan gazdik, akik már várnak, de még mindig sok helyen szembesülünk ellenállással. Ettől függetlenül beindult a folyamat, reméljük, év végéig sikerül befejezni a munkát” – tette hozzá Pál Ágoston.

A tapasztalat egyébként az, hogy a gazdik utolsó percre hagyják a kötelező beavatkozást, így volt ez a fülszámozás bevezetésével is – elevenítette fel az állatorvos. „Mindenkit tájékoztatunk arról, hogy amennyiben a kutya nem szerepel az országos adatbázisban, azaz nincs azonosító chipje, nem adhatjuk be az oltásokat, így például a veszettség elleni vakcinát sem. A kutyatartók lassan rájönnek, hogy nem lesz más megoldás, mint megfelelni a törvényes előírásoknak” – summázott a szakember.

Díjmentes is lehetne a beavatkozás

Városon és vidéken is azonos a tapasztalat, hogy a fajtiszta kutyákat a gazdik önszántukból viszik az állatorvoshoz, a háztáji és pásztorebeknek azonban ritkán szentelnek ekkora figyelmet.

Nagygalambfalva községben a napokban kezdte a terepmunkát Szakáli Botond állatorvos, olyan porta is van, ahol már kétszer is járt. „A négy faluban mintegy ezer kutya van, elméletileg két hónap alatt elvégezhető lenne a chipezés. A körülményekhez képest a kutyatartók is jól fogadják a látogatást, csökkenni látszik a korábbi ellenállás” – osztotta meg tapasztalatait. Azon gazdik nevét, akik továbbra is megtagadják az azonosító chip beültetését, listázzák az állatorvosok, és a következő hónapokban igyekeznek meggyőzni a beavatkozás szükségességéről.

„A fajkutyát tartók zöme tisztában van azzal, hogy az állattartás költségekkel jár: számukra természetes a chipezés, sőt legtöbbször ők maguk kérik a beavatkozást. Sok vidéki családban azonban nagyon alacsony a jövedelem, ezért sokallják az 50 lejt” – fejtette ki a szakember. Meglátása szerint egyébként – akárcsak a fülszámozás kötelezésével – a törvény életbelépése utáni első évben államilag kellett volna finanszírozni a beavatkozásokat.

A törvény értelmében tehát jövő év elejéig minden kutyát el kell látni azonosító chippel, illetve a keverék kutyákat ivartalanítani kell. A legenyhébb kihágásért (a chip hiányáért) például 2000-től 5000 lejig terjedő büntetést szabhat ki a szakhatóság.