Elhalasztották az adóbehajtás kérdését

Utolsó pillanatban módosult a májusi soros ülés napirendje, vezette fel az ülést Bunta Levente polgármester, hisz a 2012/92-es tanácsi határozat érvénytelenítésére vonatkozó tervezetet visszavonták. Mint ismeretes, a két éve született tanácsi határozat a Székelyudvarhelyért Alapítvány akkor mintegy 340 ezer lejes adóhátralékának behajtásáról szólt, ennek értelmében a szervezet a tulajdonában lévő Cserehát-lakónegyedi ingatlan három lakrészével törlesztette volna adósságát. „Az ingatlanban azonban van egy lakó, aki megmakacsolta magát és nem költözött ki, ezért nem tudtuk végrehajtani a tanácsi határozatot” – magyarázta a városvezető. Fontosnak tartotta hozzátenni, nem egyezkedett Szász Jenővel, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökével. A tervezetet a csütörtöki ülés napirendjéről törölték, a következő önkormányzati ülésre azonban ismét előterjesztik.

Helyi rendőrség – csökkentik az elvárásokat

A városvezető egyebek mellett említést tett a helyi rendőrség létrehozásának nehézségeiről is, ugyanis a meghirdetett helyi rendőri állásokra kevés volt a szakirányú végzettséggel rendelkező jelentkező. Mike Levente, MPP-s önkormányzati képviselő felvetésére – miszerint a rendfenntartó testületet fokozatosan kellene létrehozni, így előbb az őrzés-védéssel foglalkozó és nem az adminisztrációs személyzet alkalmazása lenne fontos – László Szabolcs, a helyi rendőrség igazgatója elmondta: törvény szabályozza az intézmény szerkezeti felépítését és tisztségjegyzékének összeállítását. „Remélhetőleg a Köztisztviselők Országos Ügynöksége engedélyezi kérésünket, és akkor hamarosan ismét meghirdetjük az állásokat” – tette hozzá az illetékes. A helyi rendőrség ügyében a polgármester arról is beszámolt: a városnak sikerült megnyernie a Bethlen Gábor utca 43. szám alatti ingatlan tulajdonjogi perét, azonban mint kiderült, a helyi rendőrség székhelyéül szánt épület rossz állapotban van, feljavításáig az alakuló intézmény egy Villanytelep utcai bérelt épületben fog működni.

Stratégiahiánnyal küzd a város?

A Budvár utca 2. szám alatti ingatlan, az UCECOM-épületegyüttes közvagyonba vételéről és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Székelyudvarhelyre kihelyezett tanító- és óvóképző tanszékének ügykezelésébe adásáról is döntöttek a városatyák. Az EMNP-frakció ismételten kifejtette álláspontját, hogy az ingatlan egy részének kiadását ésszerűtlennek tartják. „Egyértelmű, hogy Udvarhelyen nem létezik oktatási stratégia. Az iskolahálózat átalakításra szorul, hisz a diáklétszám folyamatosan csökken, a szakoktatás módosul. Az oktatási stratégia pedig szervesen összekapcsolódik a kulturálissal, tehát egységes koncepciót kell kidolgozni az intézmények tekintetében” – magyarázta Zakariás Zoltán. Felelevenítette, tavaly nyáron az Eötvös József Szakközépiskola elköltöztetésének esetében az EMNP-frakciónak csupán a módszer ellen volt kifogása – hisz a városvezetőség csupán két hónap alatt költöztette volna el a tanintézetet –, viszont a Székely Támadt-vár, a könyvtár, a múzeum és az UCECOM-épület helyzetének rendezését a néppárti városatyák is fontosnak tartanák.

„A dolgok összefüggnek, ezért a hosszú távú megoldás érdekében stratégiát kell kidolgozni. Nem érthetünk egyet azzal, hogy bizonytalan helyzetben, magas bérért működhet a múzeum és a könyvtár. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetében is egyelőre csak kinyilatkoztatások vannak, de konkrétumokról nincs szó. Erre nem lehet alapozni” – jelentette ki Zakariás. Az ülésen részt vett Antal Sándor, a BBTE udvarhelyi kihelyezett tagozatának vezetője is, aki szerint a tanintézetnek az UCECOM-épületbe történő átköltöztetése előnyös lenne mind a város, mind az egyetem számára. „Az elmúlt években a felsőoktatás terén Udvarhely nem tudott olyan eredményeket felmutatni, mint más, akár kisebb székelyföldi városok. Ilyen szempontból tehát előnyös lenne, ha egyetemi kampusz alakulna ki a Budvár utcai ingatlanban” – magyarázta. Ötperces szünet után a testület végül két tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést.

Ellenzék: nem kell tömni a „feneketlen zsákot”

Az Urbana Rt. törzstőkéjének 300 ezer lejjel való megemelését nem támogatták az ellenzéki frakciók, mint Orbán Balázs MPP-s önkormányzati képviselő kifejtette: a távfűtésrendszer „feneketlen zsákját” már évek óta tömi a város pénzzel, holott nincsenek visszacsatlakozások a rendszerre, tehát valószerűtlen, hogy a közüzemi vállalat valaha nullszaldós legyen.

Székely zászló – legitim, de nem teljesen legális

A székely lobogó Márton Áron térre való kihelyezésének tervezetét nem a városvezető, hanem az önkormányzati képviselők terjesztették elő: Bunta Levente korábban kifejtette véleményét, miszerint jogilag támadhatónak tartja a kezdeményezést, ezért a városatyák maguk léptek az ügyben. „A zászlóhasználatra vonatkozó törvények kimondják, hogy a kisebbségek a nemzeti szimbólumokat csupán időszakosan, a nemzeti ünnepek alkalmával használhatják” – mondta el Benedek Árpád Csaba alpolgármester, hozzáfűzve, mindazonáltal reméli, nem lesz jogi akadálya annak, hogy a székely zászló állandóan ki legyen helyezve a Patkóban. Bodnár László jegyző sajnálatát fejezte ki, hogy hivatali kötelességéből adódóan csupán akkor tudja aláírni az így elfogadott tanácsi határozatot, ha a lobogó a törvényes előírásoknak megfelelően lesz kihelyezve.

„Az SZNT elképzelése szerint a székely lobogó állandó jelleggel ki lenne helyezve a városközpontban. Csíkszeredában milyen törvények alapján adtak engedélyt két ilyen zászló kihelyezésére? Amennyiben szükséges, az ott alkalmazott eljárást kellene Udvarhelyen alkalmazni” – vetette fel Biró Edit néppárti önkormányzati képviselő, a zászlóállítás kezdeményezője. Orbán Balázs hangsúlyozta, lehet, hogy a zászlóállítás nem teljesen legális, de legitim, az esetleges jogi szövődményeket vállalnia kell a városvezetőségnek. Az MPP-s városatya emellett említést tett a polgári frakció által beterjesztett, az SZNT felhívására (hogy minden székelyföldi önkormányzat tanácsi határozatban nyilvánítsa ki a székelyföldi autonómia igényét) vonatkozó határozattervezetről, amely a májusi ülés napirendjén már nem szerepelhetett.

A testület egyébként költségvetési és ingatlanügyekről, a gyermekvédelmi és szociális segédleti tevékenység támogatásáról, a pedagógusok kiszállási költségeinek megtérítéséről, valamint nyolc taxisengedély elosztásáról is döntött, illetve egy Kiss Gergely utca 10. szám alatti megürült kétszobás ifjúsági lakást ítéltek oda a prioritási lista soron következő igénylőjének. Továbbá döntés született arról is, hogy az Urbana Rt. közgyűlésében megüresedett két helyet Zakariás Zoltán és Pécsi-Kolumbán Imola önkormányzati képviselők fogják betölteni.

Különböző városrendezési és közrendi kérdés mellett a különfélék között Gidó Csaba hívta fel a figyelmet egy Tompa László utcai épületre, amely a történelmi városközpont részét képezi ugyan, viszont romos állapotban van. „Kérném, hogy az ingatlan tulajdonosát szólítsák fel, tegye rendbe az épület tetőszerkezetét, melyet jelenleg valamiféle nejlon borít, az ingatlan ugyanis műemlékvédelmi zónában helyezkedik el” – magyarázta.