
Így néz ki most a régészeti park, szakadt nejlonok védik a leleteket
Fotó: Gálna Zoltán
Kihasználatlanul állnak a marosvásárhelyi várban lévő helyiségek, pusztulnak a régészeti leletek, állítja a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán, aki azt szeretné, hogy a város adja át az épületek egy részét a múzeumnak. A város részéről a polgármester tanácsadója, Claudiu Maior ezzel szemben azt mondja, pezsgő élet van a várban, két év alatt ötven rendezvény volt ott, s a bástyákban színházak és alkotóműhelyek működnek.
2019. július 17., 15:512019. július 17., 15:51
A marosvásárhelyi várat európai uniós forrásból újították fel, az ehhez szükséges pályázatot az épületegyüttes tulajdonosa, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nyújtotta be, az elnyert összeg 5,5, millió euró volt. A munkálatokat három éve fejezték be. Bár az évek során szó volt arról, hogy a rendbe tett bástyákban és a volt kaszárnya épületében kialakított új helyiségeket szétosztják majd a kulturális egyesületeknek és színházi társulatoknak, ez hivatalosan nem történt meg.
Minapi ottjártunkkor néhány turista lézengett a várban. Belépőt ugyan nem kell fizetni, de idegenvezetés és tájékoztató táblák hiányában a vendégek nem sok információt tudnak meg a városról, a várról és a régészeti leletekről. Ha nem mennek be a történelmi múzeumba vagy nem ülnek be egy pohár üdítőre, legtöbben fél órán belül távoznak is.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója azt sérelmezi, hogy a felújított várban sok olyan helyiség van, amit nem hasznosítottak kellőképpen. Azt állítja, hogy
a többi oda van adva valakiknek, de az ajtók majdnem mindig zárva vannak, kiállítások, előadások nincsenek.
A leletek egy része, rács mögött
Fotó: Gálna Zoltán
„A felújítás idején több fontos lelet került felszínre, ezek egy részét a pályázat során megpróbálták bemutatni, de a kialakított részek most sötétben és zárva vannak. Pedig mind az egykori téglakemencék, mind a kézművesház, amely Romániában az egyik legrégebbi ilyen jellegű lelet, de a kolostor középkori konyhájának maradványai is megérdemelnék, hogy látogathatók legyenek és megfelelő állapotba kerüljenek. Az uniós pályázat után a városnak pénzt kellett volna szánnia ezen leletek állagmegőrzési munkálataira, és meg kellett volna rendelnie a bemutatásukat szolgáló többnyelvű táblákat. Elegendő lenne, ha egy tájékoztató leírás kerülne mindegyikhez, hogy a látogató megnézhesse őket és megtudja, milyen célt szolgáltak. Mi többször kértük a várost, hogy tegye meg ezeket a lépéseket, de semmi nem történt.”
Az egykori téglaégető kemencék zárt ajtó mögött, sötétben várják a látogatókat
Fotó: Gálna Zoltán
Soós Zoltán azt is nehezményezi, hogy a vár északi fala, amelynek felújítása kimaradt az uniós pályázatból, folyamatosan pusztul, és a Szűcsök bástyája melletti osztrák katonai kemencék is jelentősen károsodtak. Felháborodva mutatja, mi lett az uniós pénzből kialakított, de utána magára hagyott füvészkertből. Azt is sérelmezi, hogy
Így néz ki a füvészkert
Fotó: Gálna Zoltán
„Nagy szükség van egy várostörténeti kiállításra, és ennek berendezésére alkalmas lenne a Kapubástya. Azt szeretnénk, ha legalább azt a jelenleg nem használt bástyát átadná nekünk a város, hogy hasznosítani tudjuk. A református vártemplom melletti régészeti parkot is szívesen átvennénk, hogy ott bemutassuk az ásatások során talált leleteket, s ha a volt kaszárnya emeleti termeiből is átadnának nekünk, ott berendezhetnénk egy kiállítást, amelyen a XX. századi marosvásárhelyi festők alkotásait mutathatnánk be. Kértük az önkormányzati képviselőket, hogy nyújtsanak be egy tervezetet a múzeum kérésével. Azt szeretnénk, hogy a marosvásárhelyi várban egy turisztikailag vonzó kínálat fogadja a látogatókat” – mondta Soós Zoltán.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal álláspontját a városvezető tanácsadója, Claudiu Maior fogalmazta meg. Véleménye szerint nem szabad elfelejteni, hogy az 1605-ben Borsos Tamás által újjáépített várat Dorin Florea polgármester kezdeményezésére, uniós pályázatból újították fel.
„Jelenleg a vár helyiségeiben független színházi társulatok, képzőművészek és fotográfusok kaptak helyet, odaköltöztettük a házasságkötő termet is. 2017–2018-ban több mint ötven színvonalas rendezvényt tartottunk a várban, voltak koncertek, kiállítások, tudományos konferenciák és könyvbemutatók. A legutóbbi a Folkfórum volt, amely különböző nemzetiségű néptáncosok és népdalénekesek sikeres találkozója volt. A városlakók szeretik a várat, szeretnek ott elidőzni. Tudjuk, hogy sok még a tennivalónk a marosvásárhelyi várban is, de ezekhez stratégiára van szükség és nem hangoskodókra” – nyilatkozta Claudiu Maior.
Régészeti leletek vagy modern szeméttároló?
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának honlapjára még nem került fel olyan határozattervezet, amely a múzeum kérését tolmácsolná. Miután felkerül, harminc napig közvitán lesz, így leghamarabb csak az augusztusi képviselő-testületi ülésen kerülhet napirendre.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!