
Így néz ki most a régészeti park, szakadt nejlonok védik a leleteket
Fotó: Gálna Zoltán
Kihasználatlanul állnak a marosvásárhelyi várban lévő helyiségek, pusztulnak a régészeti leletek, állítja a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán, aki azt szeretné, hogy a város adja át az épületek egy részét a múzeumnak. A város részéről a polgármester tanácsadója, Claudiu Maior ezzel szemben azt mondja, pezsgő élet van a várban, két év alatt ötven rendezvény volt ott, s a bástyákban színházak és alkotóműhelyek működnek.
2019. július 17., 15:512019. július 17., 15:51
A marosvásárhelyi várat európai uniós forrásból újították fel, az ehhez szükséges pályázatot az épületegyüttes tulajdonosa, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nyújtotta be, az elnyert összeg 5,5, millió euró volt. A munkálatokat három éve fejezték be. Bár az évek során szó volt arról, hogy a rendbe tett bástyákban és a volt kaszárnya épületében kialakított új helyiségeket szétosztják majd a kulturális egyesületeknek és színházi társulatoknak, ez hivatalosan nem történt meg.
Minapi ottjártunkkor néhány turista lézengett a várban. Belépőt ugyan nem kell fizetni, de idegenvezetés és tájékoztató táblák hiányában a vendégek nem sok információt tudnak meg a városról, a várról és a régészeti leletekről. Ha nem mennek be a történelmi múzeumba vagy nem ülnek be egy pohár üdítőre, legtöbben fél órán belül távoznak is.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója azt sérelmezi, hogy a felújított várban sok olyan helyiség van, amit nem hasznosítottak kellőképpen. Azt állítja, hogy
a többi oda van adva valakiknek, de az ajtók majdnem mindig zárva vannak, kiállítások, előadások nincsenek.
A leletek egy része, rács mögött
Fotó: Gálna Zoltán
„A felújítás idején több fontos lelet került felszínre, ezek egy részét a pályázat során megpróbálták bemutatni, de a kialakított részek most sötétben és zárva vannak. Pedig mind az egykori téglakemencék, mind a kézművesház, amely Romániában az egyik legrégebbi ilyen jellegű lelet, de a kolostor középkori konyhájának maradványai is megérdemelnék, hogy látogathatók legyenek és megfelelő állapotba kerüljenek. Az uniós pályázat után a városnak pénzt kellett volna szánnia ezen leletek állagmegőrzési munkálataira, és meg kellett volna rendelnie a bemutatásukat szolgáló többnyelvű táblákat. Elegendő lenne, ha egy tájékoztató leírás kerülne mindegyikhez, hogy a látogató megnézhesse őket és megtudja, milyen célt szolgáltak. Mi többször kértük a várost, hogy tegye meg ezeket a lépéseket, de semmi nem történt.”
Az egykori téglaégető kemencék zárt ajtó mögött, sötétben várják a látogatókat
Fotó: Gálna Zoltán
Soós Zoltán azt is nehezményezi, hogy a vár északi fala, amelynek felújítása kimaradt az uniós pályázatból, folyamatosan pusztul, és a Szűcsök bástyája melletti osztrák katonai kemencék is jelentősen károsodtak. Felháborodva mutatja, mi lett az uniós pénzből kialakított, de utána magára hagyott füvészkertből. Azt is sérelmezi, hogy
Így néz ki a füvészkert
Fotó: Gálna Zoltán
„Nagy szükség van egy várostörténeti kiállításra, és ennek berendezésére alkalmas lenne a Kapubástya. Azt szeretnénk, ha legalább azt a jelenleg nem használt bástyát átadná nekünk a város, hogy hasznosítani tudjuk. A református vártemplom melletti régészeti parkot is szívesen átvennénk, hogy ott bemutassuk az ásatások során talált leleteket, s ha a volt kaszárnya emeleti termeiből is átadnának nekünk, ott berendezhetnénk egy kiállítást, amelyen a XX. századi marosvásárhelyi festők alkotásait mutathatnánk be. Kértük az önkormányzati képviselőket, hogy nyújtsanak be egy tervezetet a múzeum kérésével. Azt szeretnénk, hogy a marosvásárhelyi várban egy turisztikailag vonzó kínálat fogadja a látogatókat” – mondta Soós Zoltán.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal álláspontját a városvezető tanácsadója, Claudiu Maior fogalmazta meg. Véleménye szerint nem szabad elfelejteni, hogy az 1605-ben Borsos Tamás által újjáépített várat Dorin Florea polgármester kezdeményezésére, uniós pályázatból újították fel.
„Jelenleg a vár helyiségeiben független színházi társulatok, képzőművészek és fotográfusok kaptak helyet, odaköltöztettük a házasságkötő termet is. 2017–2018-ban több mint ötven színvonalas rendezvényt tartottunk a várban, voltak koncertek, kiállítások, tudományos konferenciák és könyvbemutatók. A legutóbbi a Folkfórum volt, amely különböző nemzetiségű néptáncosok és népdalénekesek sikeres találkozója volt. A városlakók szeretik a várat, szeretnek ott elidőzni. Tudjuk, hogy sok még a tennivalónk a marosvásárhelyi várban is, de ezekhez stratégiára van szükség és nem hangoskodókra” – nyilatkozta Claudiu Maior.
Régészeti leletek vagy modern szeméttároló?
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának honlapjára még nem került fel olyan határozattervezet, amely a múzeum kérését tolmácsolná. Miután felkerül, harminc napig közvitán lesz, így leghamarabb csak az augusztusi képviselő-testületi ülésen kerülhet napirendre.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciói nem fognak bizalmat szavazni egy olyan kormánynak, amelyben a párt nem vesz részt – jelentette ki kedden Ștefăniță Avrămescu képviselő.
Vélhetően június második felében nyitják meg a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be kedden a brassói regionális útigazgatóság szóvivője.
A miniszterelnök kijelölésének és egy biztos parlamenti támogatást élvező stabil kormány megalakításának késlekedése az ország politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzetének gyors ütemű romlásához vezet – jelentette ki Traian Băsescu.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu kedden kijelentette, hogy véleménye szerint pártja nem fogja támogatni Eugen Tomac miniszterelnökké jelölését.
77 évesen elhunyt Kurkó Árpád a Hargita Gyöngye (Perla Harghitei) ásványvíz-palackozó korábbi vezérigazgatója.
Személyszállító busz balesetezett kedden a Maros megyei Mezősályin. A jármű hat utasa közül három kiskorút kórházba kellett szállítani.
Gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2556 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 0,67 banis (0,12 százalékos) emelkedést jelent a legutóbbi banki napon közölt 5,2489 lejhez képest.
Több mint 260 bírságot szabtak ki, 15 jogosítványt vontak be és 77 esethez vonultak ki a rendőrök Hargita megyében a hosszú hétvége alatt, miközben fokozott közúti ellenőrzéseket tartottak.
A június 23-i V4 miniszterelnöki csúcson Magyar Péter javasolni fogja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnöknek a visegrádi együttműködés kibővítését.
szóljon hozzá!