
Így néz ki most a régészeti park, szakadt nejlonok védik a leleteket
Fotó: Gálna Zoltán
Kihasználatlanul állnak a marosvásárhelyi várban lévő helyiségek, pusztulnak a régészeti leletek, állítja a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán, aki azt szeretné, hogy a város adja át az épületek egy részét a múzeumnak. A város részéről a polgármester tanácsadója, Claudiu Maior ezzel szemben azt mondja, pezsgő élet van a várban, két év alatt ötven rendezvény volt ott, s a bástyákban színházak és alkotóműhelyek működnek.
2019. július 17., 15:512019. július 17., 15:51
A marosvásárhelyi várat európai uniós forrásból újították fel, az ehhez szükséges pályázatot az épületegyüttes tulajdonosa, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nyújtotta be, az elnyert összeg 5,5, millió euró volt. A munkálatokat három éve fejezték be. Bár az évek során szó volt arról, hogy a rendbe tett bástyákban és a volt kaszárnya épületében kialakított új helyiségeket szétosztják majd a kulturális egyesületeknek és színházi társulatoknak, ez hivatalosan nem történt meg.
Minapi ottjártunkkor néhány turista lézengett a várban. Belépőt ugyan nem kell fizetni, de idegenvezetés és tájékoztató táblák hiányában a vendégek nem sok információt tudnak meg a városról, a várról és a régészeti leletekről. Ha nem mennek be a történelmi múzeumba vagy nem ülnek be egy pohár üdítőre, legtöbben fél órán belül távoznak is.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója azt sérelmezi, hogy a felújított várban sok olyan helyiség van, amit nem hasznosítottak kellőképpen. Azt állítja, hogy
a többi oda van adva valakiknek, de az ajtók majdnem mindig zárva vannak, kiállítások, előadások nincsenek.
A leletek egy része, rács mögött
Fotó: Gálna Zoltán
„A felújítás idején több fontos lelet került felszínre, ezek egy részét a pályázat során megpróbálták bemutatni, de a kialakított részek most sötétben és zárva vannak. Pedig mind az egykori téglakemencék, mind a kézművesház, amely Romániában az egyik legrégebbi ilyen jellegű lelet, de a kolostor középkori konyhájának maradványai is megérdemelnék, hogy látogathatók legyenek és megfelelő állapotba kerüljenek. Az uniós pályázat után a városnak pénzt kellett volna szánnia ezen leletek állagmegőrzési munkálataira, és meg kellett volna rendelnie a bemutatásukat szolgáló többnyelvű táblákat. Elegendő lenne, ha egy tájékoztató leírás kerülne mindegyikhez, hogy a látogató megnézhesse őket és megtudja, milyen célt szolgáltak. Mi többször kértük a várost, hogy tegye meg ezeket a lépéseket, de semmi nem történt.”
Az egykori téglaégető kemencék zárt ajtó mögött, sötétben várják a látogatókat
Fotó: Gálna Zoltán
Soós Zoltán azt is nehezményezi, hogy a vár északi fala, amelynek felújítása kimaradt az uniós pályázatból, folyamatosan pusztul, és a Szűcsök bástyája melletti osztrák katonai kemencék is jelentősen károsodtak. Felháborodva mutatja, mi lett az uniós pénzből kialakított, de utána magára hagyott füvészkertből. Azt is sérelmezi, hogy
Így néz ki a füvészkert
Fotó: Gálna Zoltán
„Nagy szükség van egy várostörténeti kiállításra, és ennek berendezésére alkalmas lenne a Kapubástya. Azt szeretnénk, ha legalább azt a jelenleg nem használt bástyát átadná nekünk a város, hogy hasznosítani tudjuk. A református vártemplom melletti régészeti parkot is szívesen átvennénk, hogy ott bemutassuk az ásatások során talált leleteket, s ha a volt kaszárnya emeleti termeiből is átadnának nekünk, ott berendezhetnénk egy kiállítást, amelyen a XX. századi marosvásárhelyi festők alkotásait mutathatnánk be. Kértük az önkormányzati képviselőket, hogy nyújtsanak be egy tervezetet a múzeum kérésével. Azt szeretnénk, hogy a marosvásárhelyi várban egy turisztikailag vonzó kínálat fogadja a látogatókat” – mondta Soós Zoltán.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal álláspontját a városvezető tanácsadója, Claudiu Maior fogalmazta meg. Véleménye szerint nem szabad elfelejteni, hogy az 1605-ben Borsos Tamás által újjáépített várat Dorin Florea polgármester kezdeményezésére, uniós pályázatból újították fel.
„Jelenleg a vár helyiségeiben független színházi társulatok, képzőművészek és fotográfusok kaptak helyet, odaköltöztettük a házasságkötő termet is. 2017–2018-ban több mint ötven színvonalas rendezvényt tartottunk a várban, voltak koncertek, kiállítások, tudományos konferenciák és könyvbemutatók. A legutóbbi a Folkfórum volt, amely különböző nemzetiségű néptáncosok és népdalénekesek sikeres találkozója volt. A városlakók szeretik a várat, szeretnek ott elidőzni. Tudjuk, hogy sok még a tennivalónk a marosvásárhelyi várban is, de ezekhez stratégiára van szükség és nem hangoskodókra” – nyilatkozta Claudiu Maior.
Régészeti leletek vagy modern szeméttároló?
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának honlapjára még nem került fel olyan határozattervezet, amely a múzeum kérését tolmácsolná. Miután felkerül, harminc napig közvitán lesz, így leghamarabb csak az augusztusi képviselő-testületi ülésen kerülhet napirendre.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
Az elmúlt 24 órában 15 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 17 személynek nyújtottak segítséget; két személy életét már nem tudták megmenteni – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nicușor Dan államfő július 7-én és 8-án részt vesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) állam- és kormányfőinek ankarai csúcstalálkozóján – közölte szombaton az elnöki hivatal.
szóljon hozzá!