
Így néz ki most a régészeti park, szakadt nejlonok védik a leleteket
Fotó: Gálna Zoltán
Kihasználatlanul állnak a marosvásárhelyi várban lévő helyiségek, pusztulnak a régészeti leletek, állítja a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán, aki azt szeretné, hogy a város adja át az épületek egy részét a múzeumnak. A város részéről a polgármester tanácsadója, Claudiu Maior ezzel szemben azt mondja, pezsgő élet van a várban, két év alatt ötven rendezvény volt ott, s a bástyákban színházak és alkotóműhelyek működnek.
2019. július 17., 15:512019. július 17., 15:51
A marosvásárhelyi várat európai uniós forrásból újították fel, az ehhez szükséges pályázatot az épületegyüttes tulajdonosa, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nyújtotta be, az elnyert összeg 5,5, millió euró volt. A munkálatokat három éve fejezték be. Bár az évek során szó volt arról, hogy a rendbe tett bástyákban és a volt kaszárnya épületében kialakított új helyiségeket szétosztják majd a kulturális egyesületeknek és színházi társulatoknak, ez hivatalosan nem történt meg.
Minapi ottjártunkkor néhány turista lézengett a várban. Belépőt ugyan nem kell fizetni, de idegenvezetés és tájékoztató táblák hiányában a vendégek nem sok információt tudnak meg a városról, a várról és a régészeti leletekről. Ha nem mennek be a történelmi múzeumba vagy nem ülnek be egy pohár üdítőre, legtöbben fél órán belül távoznak is.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója azt sérelmezi, hogy a felújított várban sok olyan helyiség van, amit nem hasznosítottak kellőképpen. Azt állítja, hogy
a többi oda van adva valakiknek, de az ajtók majdnem mindig zárva vannak, kiállítások, előadások nincsenek.
A leletek egy része, rács mögött
Fotó: Gálna Zoltán
„A felújítás idején több fontos lelet került felszínre, ezek egy részét a pályázat során megpróbálták bemutatni, de a kialakított részek most sötétben és zárva vannak. Pedig mind az egykori téglakemencék, mind a kézművesház, amely Romániában az egyik legrégebbi ilyen jellegű lelet, de a kolostor középkori konyhájának maradványai is megérdemelnék, hogy látogathatók legyenek és megfelelő állapotba kerüljenek. Az uniós pályázat után a városnak pénzt kellett volna szánnia ezen leletek állagmegőrzési munkálataira, és meg kellett volna rendelnie a bemutatásukat szolgáló többnyelvű táblákat. Elegendő lenne, ha egy tájékoztató leírás kerülne mindegyikhez, hogy a látogató megnézhesse őket és megtudja, milyen célt szolgáltak. Mi többször kértük a várost, hogy tegye meg ezeket a lépéseket, de semmi nem történt.”
Az egykori téglaégető kemencék zárt ajtó mögött, sötétben várják a látogatókat
Fotó: Gálna Zoltán
Soós Zoltán azt is nehezményezi, hogy a vár északi fala, amelynek felújítása kimaradt az uniós pályázatból, folyamatosan pusztul, és a Szűcsök bástyája melletti osztrák katonai kemencék is jelentősen károsodtak. Felháborodva mutatja, mi lett az uniós pénzből kialakított, de utána magára hagyott füvészkertből. Azt is sérelmezi, hogy
Így néz ki a füvészkert
Fotó: Gálna Zoltán
„Nagy szükség van egy várostörténeti kiállításra, és ennek berendezésére alkalmas lenne a Kapubástya. Azt szeretnénk, ha legalább azt a jelenleg nem használt bástyát átadná nekünk a város, hogy hasznosítani tudjuk. A református vártemplom melletti régészeti parkot is szívesen átvennénk, hogy ott bemutassuk az ásatások során talált leleteket, s ha a volt kaszárnya emeleti termeiből is átadnának nekünk, ott berendezhetnénk egy kiállítást, amelyen a XX. századi marosvásárhelyi festők alkotásait mutathatnánk be. Kértük az önkormányzati képviselőket, hogy nyújtsanak be egy tervezetet a múzeum kérésével. Azt szeretnénk, hogy a marosvásárhelyi várban egy turisztikailag vonzó kínálat fogadja a látogatókat” – mondta Soós Zoltán.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal álláspontját a városvezető tanácsadója, Claudiu Maior fogalmazta meg. Véleménye szerint nem szabad elfelejteni, hogy az 1605-ben Borsos Tamás által újjáépített várat Dorin Florea polgármester kezdeményezésére, uniós pályázatból újították fel.
„Jelenleg a vár helyiségeiben független színházi társulatok, képzőművészek és fotográfusok kaptak helyet, odaköltöztettük a házasságkötő termet is. 2017–2018-ban több mint ötven színvonalas rendezvényt tartottunk a várban, voltak koncertek, kiállítások, tudományos konferenciák és könyvbemutatók. A legutóbbi a Folkfórum volt, amely különböző nemzetiségű néptáncosok és népdalénekesek sikeres találkozója volt. A városlakók szeretik a várat, szeretnek ott elidőzni. Tudjuk, hogy sok még a tennivalónk a marosvásárhelyi várban is, de ezekhez stratégiára van szükség és nem hangoskodókra” – nyilatkozta Claudiu Maior.
Régészeti leletek vagy modern szeméttároló?
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának honlapjára még nem került fel olyan határozattervezet, amely a múzeum kérését tolmácsolná. Miután felkerül, harminc napig közvitán lesz, így leghamarabb csak az augusztusi képviselő-testületi ülésen kerülhet napirendre.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!