Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:40

VIII. Ősök Napja – Bugac, 2025. augusztus 8–10.

10:33

Nacsa Lőrinc: elérhető a Határtalanul program legújabb pályázati kiírása

10:10

Kezdődik a Szuperliga és a vizes vb – pénteken a képernyőn

09:56

Saját tenyésztésű bárányhúst ettek, lépfenével kerültek kórházba

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Egyelőre hetven parajdi vállalkozó igényelte a kormánytámogatást

Túl nagy hangsúly van a versengésen – belga vélemény a hazai oktatási rendszerről

Ilse Baekelandt-Luyten, a romániai belga nagykövet felesége saját tapasztalatai miatt akar segíteni a pedagógusoknak

Fotó: Barabás Ákos

Rendhagyó képzésen vehetett részt az elmúlt héten két tucatnyi pedagógus és iskolapszichológus a Zetelaka községi Ivóban, ahol a Belga Oktatási Akadémia három szakértője tartott önképző műhelyeket. Ezúttal nem a kredithajsza, hanem az önfejlesztés és az örömteli tanítás kialakítása volt a cél. A szakemberekkel a hazai és a belga oktatási rendszer közti különbségekről is beszélgettünk.

Veres Réka

2017. július 20., 18:002017. július 20., 18:00

Három fő témája volt a képzésnek (a bennünk rejlő gyerek megismerése, az önmagunkról való gondoskodás és önmagunk elfogadása), amelyet három belgiumi oktatási szakértő tartott romániai pedagógusoknak és iskolai tanácsadóknak.

Saját tapasztalata ihlette

„Amikor ideköltöztem Romániába dolgozni, a gyerekeimet is magammal hoztam, és itteni iskolába írattam be őket. Már az első nap tapasztaltam a különbséget a helyi és a belga oktatási rendszer között” – magyarázta kérdésünkre Charlotte Van den Abeele, a szervező egyesület alapítója. Elmondása szerint azóta

nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy miként segíthetne a romániai oktatási rendszerben dolgozóknak,

végül tavaly született meg a képzés ötlete. „Belga szakértőket hozunk ide, akik angol nyelvű műhelymunkákon személyre szabott fejlesztéseket nyújtanak a romániai iskolák pedagógusainak” – magyarázta. Az idei huszonegy résztvevőt, közöttük egy Hargita megyei pedagógust, úgy válogatták össze, hogy ők a program után a tanultakat minél szélesebb körben tudják terjeszteni, átadni kollégáiknak.

Fotó: Barabás Ákos

Belga szemmel a román rendszer

A szervező egyesület tiszteletbeli elnöke, Ilse Baekelandt-Luyten, a romániai belga nagykövet felesége elmondta, gyermekeik az utazásaik során több iskolában tanultak, így esélye volt látni, hogy hol tudják holisztikus módon oktatni őket, és hol összpontosítanak inkább a tudásra. „Láttam a gyerekeimen, hogy miként tudtak alkalmazkodni a különböző oktatási rendszerekben, ezért kezdtem el foglalkozni az iskoláztatás kérdésével, és támogattam az egyesület tevékenységét is” – tette hozzá. Charlotte Van den Abeele szerint

a legnagyobb különbség a romániai és belga oktatási rendszer között, hogy itt túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a versengésre.

„A gyerekeket túl korán szembesítik a versengéssel. Az iskolában, de azon kívül is nagy nyomás nehezedik rájuk, folyamatosan azt hallják, hogy jobban kell teljesíteniük. Régebb ez Belgiumban is így volt, de mára már megváltozott, hiszen köztudottá vált, hogy ennek a megközelítésnek sok negatív utóhatása is lehet a fiatalokra” – magyarázta. Szerinte Belgiumban is van még ahová fejlődni e tekintetben, ellenben

az ottani tanárok tudják, hogy a diákok eredményei nem lesznek olyan jók, ha csak elméleti képzést kapnak, mintha mindenre kiterjedő, pozitív és gyakorlati hozzáállással oktatnák őket.

„Azért kell a holisztikus (a teljességre, az egészre törekvő – szerk. megj.) hozzáállás, mert nemcsak agyból állunk, lelkünk és szellemünk is van, ezeket is kell fejleszteni” – folytatta.

Fotó: Barabás Ákos

„Csak a résztvevő tanárok vallomásaiból ismerjük a romániai rendszert. Tapasztalataink szerint a pedagógusok szeretnének szívből tanítani, de félnek, nincsenek hozzászokva a felszabadultsághoz, hiszen szabályok közé vannak zárva” – véli Katrien Cassiers, a Belga Oktatási Akadémia szakértője. Szerinte nagyon jó hatással van a pedagógusokra, amikor újból felfedezik a tanítás örömét.

Örömteli oktatás

„Élvezet és öröm tanárnak, tanítónak lenni, ezt próbáljuk mi átadni. Ha pedagógusként örömteli vagy, és ezt a tanítás alatt is hangsúlyozod, akkor a tanítás élvezet lesz, a gyerekek pedig boldogak lesznek az osztályteremben, és szívesen szívják magukba a tudást” – szögezte le Charlotte Van den Abeele. A szakértők nem elméleti képzést tartottak, hanem

inkább az önfejlesztésre fektették a hangsúlyt,

azért, hogy a részvevők önmagukban fedezzék fel az oktatás örömét, majd később jobb kapcsolatot alakíthassanak ki a diákokkal.