Tudta? A méhek inkább saját magukat pusztítják el, csakhogy ne mérgezzék meg a mézet

A méz és a méhészeti termékek népszerűsítése volt a célja az egész napos rendezvénynek, ahol szakember igazította útba az érdeklődőket, találkoztak a gyergyószéki méhészek, illetve külön programot kínáltak a gyerekeknek. A Varga Katalin utcában, a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi székhelyének udvarán tartották a méznapot, a Gyergyói Méhészek Egyesülete idén Méz és egészség mottóval várta az érdeklődőket.

A méhész- és méznap egyik fő attrakciója ezúttal is a látványkaptár volt,

és ez alkalommal az apiterápiával is megismerkedhettek az érdeklődők. Csuja László magyarországi méhbiológus méhekkel, mézzel kapcsolatos javaslatait lehetett meghallgatni, továbbá bemutatásra kerültek különböző méhészeti kellékek. A Caritas látványsajtműhelye is látogatható volt e napon, a gyergyószékiek pedig nem maradtak távol a rendezvénytől.

„Nincs olyan része a méhkaptárterméknek, aminek ne lenne gyógyító hatása, amit meg ne ehetne az ember. Amikor megszületett az a közmondás, hogy fűben-fában orvosság, akkor az azért született meg, mert tényleg így is van. A méhek fűből, fából összeszedik a mézet, ami élelmiszer is, de a legjobb orvosság is” – mondta Csuja László, a gödöllői tudományegyetem munkatársa. Hozzátette, „a gyergyószékiek bátran méhészkedjenek, és ne féljenek a mézet kínálni az embereknek minden formában, mert egy nagy kincs.

A legtisztább élelmiszer a méz.

A méhecske saját magát pusztítja el – tudományos néven ezt úgy mondjuk, hogy ökológiai indikátor –, ha méreggel találkozik, de a mézbe nem jut át a méreg. Inkább ő hal meg, de az élelmiszert, amit ő megőriz, elrak télire, ami a következő nemzedéket ápolja, gondozza, azt a legtisztábban tartja, abba nem kerül méreg. A forrásvíz után a legtisztább élelmiszer a méz. És ezt nagyon meg kell jegyezni” – mondta Csuja László immár visszatérő vendégként a gyergyószékieknek.