
A jövőben csökkenhet a hagyományos családi gazdaságok száma, helyüket a nagyüzemek vehetik át
Fotó: Pinti Attila
Jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a következő években Romániának több szakterületen is. Várhatóan 2030-ra a mezőgazdaságban lesz a legtöbb elérhető munkahely, viszont gondot jelent majd a szektor szakemberekkel való feltöltése – világít rá egy friss kimutatás.
2019. február 09., 14:112019. február 09., 14:11
3,8 millió szakemberre lesz szükség Romániában 2030-ra, olyan területeken, ahol a munkaerőképzés jelenleg igencsak szegényes, vagy az iskolák nem termelnek ki elég diplomást – mutat rá az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) előrejelzése.
a becslések szerint 949 ezer az említett 3,8 millióból. De ugyancsak sok szabad álláslehetőséggel kell számolni az erdőgazdálkodási és a halászati szektorban is. A statisztikai adatok alapján Románia lakosságának nagy hányada – megközelítőleg hárommillió ember – jelenleg is a mezőgazdaságból valósít meg jövedelmet, a jövőben pedig várhatóan sok családi kisgazdaság szűnik meg, helyüket a nagyobb gépesített farmok veszik át. A gépesítés azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség megfelelő számú humán erőforrásra, hiszen az átalakulás magában foglalja az újonnan megjelent szakmák elterjedését a szektorban.
Sebestyén Csaba képviselő, a parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott, ahhoz, hogy tíz év múlva ne jelentsen gondot a mezőgazdasági területeken lévő munkahelyek szakemberekkel való feltöltése,
Jelenleg ugyanis a romániai szakiskolai hálózatban nagy az eltérés a képzési kínálat és a munkaerőpiac valós szükségletei között. Míg egyes szakterületeken túlzsúfolt a kínálat, máshol igencsak elhanyagolt. Egyebek közt ide tartoznak a mezőgazdasági szakirányok is, amelyek nem nyújtanak megfelelő jövőképet az elhelyezkedést illetően, az ide beiratkozók végzés után legtöbbször külföld felé veszik az irányt. Nem beszélve arról, hogy a mai fiatalok többsége nem ebben az ágazatban képzeli el a jövőjét. A szakember szerint vészjóslók a kimutatásban említett számok.
Az előrejelzés szerint ugyanakkor tovább nő a szakadék a közoktatásban szakemberek által betöltött állások és a szakképzetlen munkaerő tábora között, hiszen a kimutatás alapján 151 ezer szakképzett pedagógusra lesz szükség 2030-ra. Mivel a jelenlegi oktatógárda nagy része közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, sőt sokan már e kor fölött is tanítanak, új munkaerőre lesz szükség. Az Edupedu.ro oktatási szakportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) számaira hivatkozva azt írja, hogy
A nevelési és oktatástudományi egyetemi szakok iránti kereslet a 2016–2017-es tanévben nagyon alacsony volt, csak 12 450 hallgató iratkozott be ezekre. Ezzel szemben viszont az üzleti, az adminisztrációs és a jogi szakokra közel 100 ezer hallgató.
A CEDEFOP arra is rámutat, hogy a következő tíz évben az otthoni beteggondozás, valamint a más egészségügyi szakterületeken is további munkaerőre lesz szükség. Ezt azzal magyarázzák, hogy 2030-ra számottevően nő a nyugdíjasok száma. Akik most 47–52 év között vannak, azaz 1967 és 1972 között születtek, addigra várhatóan nyugdíjba vonulnak – ez további hárommillió nyugdíjast jelent Romániában, amelyen kívül még további ötmillióval számolnak.
míg a különböző egészségügyi területeken 114 ezerre becsülik a munkaerőtöbbletet a következő tíz évre vonatkozóan. De emellett megemlítik a kereskedelmi és vendéglátóipari szektort, valamint a gépipart és a különböző elektronikai berendezések iparát is, amelyekben több humán erőforrásra lesz szükség a jövőben.
A munkaerőhiány okai
A kimutatásban hangsúlyozzák, hogy az ország számos szakterületen jelenleg is munkaerőgondokkal küzd, a jövőben pedig tovább mélyülhet ez az arány. A humánerőforrás-hiány legfőbb okai közé tartozik Romániában a lakosság elöregedése, valamint az egyre növekvő munkamigráció, azaz az elvándorlás, amely a statisztikák szerint Romániában mutatja a legmagasabb értéket az Európai Unió tagállamai közül. Egy másik ok az egyre nagyobb méreteket öltő iskolai lemorzsolódás, ezt is a szakképzett munkások hiányát kiváltó okok közé sorolják.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!