Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:16

Gyermekek éve a református egyházkerületben: közösségi élményt adnak a gyerekeknek

19:13

Molnár Ede: minden érem egy újabb küzdelem kezdete

18:33

Országszerte több mint ezer házkutatást tartottak és 535 személyt állítottak elő, mindössze öt nap alatt

18:22

A Csíkszentsimon duplázna, a Szépvíz bajnok lenne

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Medvebocs Székelyudvarhely központjában – videóval

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna

Folk & Roll Víkend névvel tartanak minifesztivált Gyergyószentmiklóson

Megszüntették Barti Tihamér hatósági felügyeletét

Szlovákiai szemszögből nézte meg a csíkszeredai romák helyzetét, ezeket a megoldásokat javasolta

Megoldásra várva. A volt kormánybiztos szerint csak határozott lépésekkel tudja megoldani a tűzkárosultak helyzetét a városvezetés

Fotó: Veres Nándor

A felvidéki Ravasz Ábel 2016 és 2020 között volt Szlovákia romaügyi kormánybiztosa, az a legfelsőbb beosztás, ami a romák integrációjával foglalkozik a szlovák kormányon belül. A szociológus végzettséggel rendelkező elöljáró az első pillanattól felajánlotta segítségét a csíkszeredai városvezetésnek, nemrégiben pedig személyesen is ellátogatott a a hargitai megyeszékhelyre.

Korpos Attila

2021. február 06., 18:102021. február 06., 18:10

2021. február 06., 18:112021. február 06., 18:11

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A kormánybiztos megkeresésünkre elmondta, több mint háromszáz romatelepet látogatott meg az elmúlt években. „Az általános tapasztalat az, hogy egy-egy, velük kapcsolatban felmerült problémát csak még jobban elmélyített az őket körülvevő közösség, például árvíz esetén még az álló épületeket is ledózerolták” – kezdte. A csíksomlyói helyzettel kapcsolatban jelezte, bár a környező lakosság nem ért ezzel egyet, romatelepek szintjén az a rész a rendezettebbek közé sorolandó. Szerinte jó esély van arra, hogy megfelelő lépésekkel felszámolható a telep.

Helyzet a Tavasz utcában

„A Tavasz utcai rész már kaotikusabb, az ott épített környezet pedig arra utal, hogy nehezebb közösség él ott. A szlovákiai telepeken például már nem látni lovakat, ez itt meglepő volt számomra. Nagyobb kihívást fog jelenteni azzal a közösséggel foglalkozni azért is, mert a másik teleppel ellentétben ez a legutóbbi évtizedekben, mesterséges szegregátumként jött létre a város szélén. A 2000-es évek elején Szlovákiában és Magyarországon is több város döntött úgy, hogy az úgynevezett nem fizető romákat kiköltözteti a település szélére alapvető szolgáltatásokkal – út-, villanyhálózat – együtt. A tapasztalat szerint kevés helyzetben vált be ez a megoldás, hiszen az addig a városban élőket elvágták a társadalomtól és nem a jobbak húzták felfele a közösséget, hanem fordítva”– mutatott rá.

Rövid-, közép- és hosszútáv

Nagy előny szerinte, hogy a csíkszeredai romák magyar anyanyelvűek. A magyar közösség részét képezik, így egy azonos anyanyelvű közösséggel kell együtt dolgozni, a nyelvi elutasítás problematikája nem áll fenn. „Egyetértek azzal, hogy a városvezetés rövid-, hosszú- és középtávú megoldásban gondolkodik. A rövidtávú már nagyrészt be van járatva.

Hosszú távon az a kérdés, hogy húsz év múlva hogyan szeretné a város látni ezt a nagyjából ezer főt: kolóniákban, telepeken, ahol magasabb életszínvonalon élnek? Esetleg a többségi lakosságba való beépítésben látják a megoldást? Saját negyedük legyen? Ezeket a helyieknek kell eldönteniük

– osztotta meg a lehetséges módozatokat. Középtávú megoldásként az 1–3 éves időtartamra fektette a hangsúlyt: egyrészt az Erőss Zsolt Aréna lakóinak, másrészt a visszaköltözöttek sorsáról kell dönteni. „A Tavasz utca esetében látszik, hogy a konténerlakások ötlete nem vált be. A következtetések levonása után az a legfontosabb, hogy a hosszútávú tervekig megfelelő körülményeket lehessen nekik biztosítani” – jelezte.

Kényszerhelyzet

A szakember megdicsérte a hetek óta fennmaradó adakozó kedvet a lakosság részéről, amely nem jellemző ilyen humanitárius katasztrófák esetében. Ellenben

szerinte egyetlen kiút van: a városnak el kell döntenie, hova kerülnek a romák.

„Akár régi, akár új helyszínről van szó, nem csak a környező lakosság engedélyére van szükség. A városvezetők azért vannak megválasztva, hogy döntéseket hozzanak a város lakosságának érdekében. Ez a választott mandátumuk. Folyamatos párbeszédre kell hívni a környező lakosokat, hogy mi zavarja őket. Ha nem tudnának a vezetők ilyen helyzetben lépni, megbénulna az állam vagy egy város is” – magyarázta a sarkalatos pontot. Rávilágított arra is, miért nem jó, ha egy félreeső helyre telepítik őket.

Fotó: Veres Nándor

Értem én, hogy reflexszerűen könnyű válasznak tűnik, mert nincs mérges lakó. Ellenben szinte garantált, hogy bumerángként fog visszatérni a probléma: a romák kikerülnek a klasszikus körforgásból, a két közösség elszokik egymástól, a deviáns életmódjuk felerősödik, a közösségben pedig olyan emberek veszik át a vezetést, akik hatalmat gyakorolnak és nem jó példával járnak elől. A gyerekek nem járnak iskolába, megjelenik a droghasználat és a prostitúció

– mutatott rá a lehetséges végkimenetelekre. Hozzátette, így nem egy olyan város lesz Csíkszereda, ahol van roma közösség, hanem egy város, amelynek terhére van a roma közösség.

Kiemelte, tanulmányok bizonyítják, hogy a bezárt, rossz életszínvonalú közösségekben több gyerek születik, ami hosszú távon több ember rosszabb körülmények között való életét jelenti.

Ha emeljük az életszínvonalat, csökken a vállalt gyerekek száma és érdekükben áll a lakóknak megtartani az életkörülményeket. Logikus, hogy rosszabb környezetben több emberrel nehezebb dolgunk van

– mesélte. Szerint azokat kellene felkarolni, akik ki szeretnének törni a telepről egy jobb élet reményében. „Javasoltam egy felmérést a lakók szándékáról. Mindamellett, hogy segíteni kell a mélyszegénységben élőket, szerintem azoknak, akik csak egy lépésre vannak attól, hogy csatlakozzanak a város alsó- vagy középosztályához, minden lehetőséget meg kell adni. Hosszú távon sokkal többen kevesebb erőfeszítés árán élhetnek a társadalom által elfogadott normák szerint”.

Fotó: Veres Nándor

Bevonás mint kulcspont

A roma közösséget passzív közösségként látjuk: várják a segítséget, amelyre angol nyelven a tanult tanácstalanság (learned helplessness) kifejezést használják. „Olyan megoldás szükséges, amelybe be lehet vonni őket is önsegélyező módon, például építkezésbe. Szlovákiában a rossz helyzetben élő romák mikrokölcsönből építenek házat maguknak úgy, hogy tervrajzot és egy építőt is kapnak. A folyamat végére az látszik, jobb emberekké válnak, mert maguknak dolgoznak, így nemcsak házat, hanem embert is építünk. Roma polgárőrség is létezik nálunk: kiválasztunk a közösségekből tiszteletet kivívott embereket, akiket rendfenntartóként alkalmazunk, így nyugodtabb a közbiztonság. Már kétszázötven településen van ilyen nagykövetünk, ilyen személyeket pedig én is láttam Csíkszeredában” – zárta Ravasz Ábel.

Mint ismert, a január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a csíksomlyói romatelepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz; több mint 120 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

korábban írtuk

Lángokban állt a cigánytelep, több száz ember vált hajléktalanná

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.

Egy ideig még maradnak a sportcsarnokban

Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere érdeklődésünkre tudatta, jelen pillanatban nincs más helyszín az elhelyezéssel kapcsolatban, így az Erőss Zsolt Arénában ideiglenes elhelyezett 126 személy egy ideig – meg nem erősített információink szerint legalább áprilisig – továbbra is ott marad a sportlétesítményben. „A konténereket most gyártják, mi pedig arra kértük az illetéseket, hogy még ne szállítsák le azokat, ugyanis a városi önkormányzat jelen pillanatban csupán egyetlen olyan beltelekkel rendelkezik (a Tudor lakónegyedi ANL-s tömbházak mögött), ahová azokat le lehetne tenni raktározás céljából. De ugyanakkor költségvetés hiányában a kezünk is meg van kötve. Valószínűleg meg kell várjuk ezt is, hiszen a konténerek csak belteleken helyezhetők el” – számolt be. Mint mondta, a megfelelő energia- (fűtés szempontjából) és a vízhálózat (higiénia) megléte is fontos, de a közigazgatási eljárás elhúzódása sem segíti előre a tervezést akár bérlésről, akár vásárlásról van szó.