Szlovákiai szemszögből nézte meg a csíkszeredai romák helyzetét, ezeket a megoldásokat javasolta
Megoldásra várva. A volt kormánybiztos szerint csak határozott lépésekkel tudja megoldani a tűzkárosultak helyzetét a városvezetés
Fotó: Veres Nándor
A felvidéki Ravasz Ábel 2016 és 2020 között volt Szlovákia romaügyi kormánybiztosa, az a legfelsőbb beosztás, ami a romák integrációjával foglalkozik a szlovák kormányon belül. A szociológus végzettséggel rendelkező elöljáró az első pillanattól felajánlotta segítségét a csíkszeredai városvezetésnek, nemrégiben pedig személyesen is ellátogatott a a hargitai megyeszékhelyre.
Korpos Attila
2021. február 06., 18:102021. február 06., 18:10
2021. február 06., 18:112021. február 06., 18:11
A kormánybiztos megkeresésünkre elmondta, több mint háromszáz romatelepet látogatott meg az elmúlt években. „Az általános tapasztalat az, hogy egy-egy, velük kapcsolatban felmerült problémát csak még jobban elmélyített az őket körülvevő közösség, például árvíz esetén még az álló épületeket is ledózerolták” – kezdte. A csíksomlyói helyzettel kapcsolatban jelezte, bár a környező lakosság nem ért ezzel egyet, romatelepek szintjén az a rész a rendezettebbek közé sorolandó. Szerinte jó esély van arra, hogy megfelelő lépésekkel felszámolható a telep.
Helyzet a Tavasz utcában
„A Tavasz utcai rész már kaotikusabb, az ott épített környezet pedig arra utal, hogy nehezebb közösség él ott. A szlovákiai telepeken például már nem látni lovakat, ez itt meglepő volt számomra. Nagyobb kihívást fog jelenteni azzal a közösséggel foglalkozni azért is, mert a másik teleppel ellentétben ez a legutóbbi évtizedekben, mesterséges szegregátumként jött létre a város szélén. A 2000-es évek elején Szlovákiában és Magyarországon is több város döntött úgy, hogy az úgynevezett nem fizető romákat kiköltözteti a település szélére alapvető szolgáltatásokkal – út-, villanyhálózat – együtt. A tapasztalat szerint kevés helyzetben vált be ez a megoldás, hiszen az addig a városban élőket elvágták a társadalomtól és nem a jobbak húzták felfele a közösséget, hanem fordítva”– mutatott rá.
Rövid-, közép- és hosszútáv
Nagy előny szerinte, hogy a csíkszeredai romák magyar anyanyelvűek. A magyar közösség részét képezik, így egy azonos anyanyelvű közösséggel kell együtt dolgozni, a nyelvi elutasítás problematikája nem áll fenn. „Egyetértek azzal, hogy a városvezetés rövid-, hosszú- és középtávú megoldásban gondolkodik. A rövidtávú már nagyrészt be van járatva.
– osztotta meg a lehetséges módozatokat. Középtávú megoldásként az 1–3 éves időtartamra fektette a hangsúlyt: egyrészt az Erőss Zsolt Aréna lakóinak, másrészt a visszaköltözöttek sorsáról kell dönteni. „A Tavasz utca esetében látszik, hogy a konténerlakások ötlete nem vált be. A következtetések levonása után az a legfontosabb, hogy a hosszútávú tervekig megfelelő körülményeket lehessen nekik biztosítani” – jelezte.
Kényszerhelyzet
A szakember megdicsérte a hetek óta fennmaradó adakozó kedvet a lakosság részéről, amely nem jellemző ilyen humanitárius katasztrófák esetében. Ellenben
„Akár régi, akár új helyszínről van szó, nem csak a környező lakosság engedélyére van szükség. A városvezetők azért vannak megválasztva, hogy döntéseket hozzanak a város lakosságának érdekében. Ez a választott mandátumuk. Folyamatos párbeszédre kell hívni a környező lakosokat, hogy mi zavarja őket. Ha nem tudnának a vezetők ilyen helyzetben lépni, megbénulna az állam vagy egy város is” – magyarázta a sarkalatos pontot. Rávilágított arra is, miért nem jó, ha egy félreeső helyre telepítik őket.
Fotó: Veres Nándor
– mutatott rá a lehetséges végkimenetelekre. Hozzátette, így nem egy olyan város lesz Csíkszereda, ahol van roma közösség, hanem egy város, amelynek terhére van a roma közösség.
Kiemelte, tanulmányok bizonyítják, hogy a bezárt, rossz életszínvonalú közösségekben több gyerek születik, ami hosszú távon több ember rosszabb körülmények között való életét jelenti.
– mesélte. Szerint azokat kellene felkarolni, akik ki szeretnének törni a telepről egy jobb élet reményében. „Javasoltam egy felmérést a lakók szándékáról. Mindamellett, hogy segíteni kell a mélyszegénységben élőket, szerintem azoknak, akik csak egy lépésre vannak attól, hogy csatlakozzanak a város alsó- vagy középosztályához, minden lehetőséget meg kell adni. Hosszú távon sokkal többen kevesebb erőfeszítés árán élhetnek a társadalom által elfogadott normák szerint”.
Fotó: Veres Nándor
Bevonás mint kulcspont
A roma közösséget passzív közösségként látjuk: várják a segítséget, amelyre angol nyelven a tanult tanácstalanság (learned helplessness) kifejezést használják. „Olyan megoldás szükséges, amelybe be lehet vonni őket is önsegélyező módon, például építkezésbe. Szlovákiában a rossz helyzetben élő romák mikrokölcsönből építenek házat maguknak úgy, hogy tervrajzot és egy építőt is kapnak. A folyamat végére az látszik, jobb emberekké válnak, mert maguknak dolgoznak, így nemcsak házat, hanem embert is építünk. Roma polgárőrség is létezik nálunk: kiválasztunk a közösségekből tiszteletet kivívott embereket, akiket rendfenntartóként alkalmazunk, így nyugodtabb a közbiztonság. Már kétszázötven településen van ilyen nagykövetünk, ilyen személyeket pedig én is láttam Csíkszeredában” – zárta Ravasz Ábel.
Mint ismert, a január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a csíksomlyói romatelepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz; több mint 120 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
korábban írtuk
Lángokban állt a cigánytelep, több száz ember vált hajléktalanná
Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Egy ideig még maradnak a sportcsarnokban
Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere érdeklődésünkre tudatta, jelen pillanatban nincs más helyszín az elhelyezéssel kapcsolatban, így az Erőss Zsolt Arénában ideiglenes elhelyezett 126 személy egy ideig – meg nem erősített információink szerint legalább áprilisig – továbbra is ott marad a sportlétesítményben. „A konténereket most gyártják, mi pedig arra kértük az illetéseket, hogy még ne szállítsák le azokat, ugyanis a városi önkormányzat jelen pillanatban csupán egyetlen olyan beltelekkel rendelkezik (a Tudor lakónegyedi ANL-s tömbházak mögött), ahová azokat le lehetne tenni raktározás céljából. De ugyanakkor költségvetés hiányában a kezünk is meg van kötve. Valószínűleg meg kell várjuk ezt is, hiszen a konténerek csak belteleken helyezhetők el” – számolt be. Mint mondta, a megfelelő energia- (fűtés szempontjából) és a vízhálózat (higiénia) megléte is fontos, de a közigazgatási eljárás elhúzódása sem segíti előre a tervezést akár bérlésről, akár vásárlásról van szó.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Józan ésszel az erdélyi magyar közösség létkérdéseiről, kihívásairól és lehetőségeiről
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
Józan ésszel az erdélyi magyar közösség létkérdéseiről, kihívásairól és lehetőségeiről
Adóamnesztia: meghosszabbították a törlesztési időszakot
A pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
Adóamnesztia: meghosszabbították a törlesztési időszakot
Megnyitotta kapuit a harmincadik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csütörtökön délelőtt. Itt nem csak a legújabb köteteket lehet fellapozni, hiszen gazdag programkínálattal várnak minden korosztályt a Nemzeti Színházba.
Megnyitotta kapuit a harmincadik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Nekiment a prefektusnak Soós Zoltán
Küllők közötti botnak minősítette Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester Ovidiu Butuc prefektus munkáját. A főispán megtámadta a városháza szerkezeti felépítését, így a kincstár újra elzárja a pénzcsapokat, visszatartja a Marosvásárhelynek járó pénzt.
Nekiment a prefektusnak Soós Zoltán
Fejlesztik a kórházat és megyei útszakasz korszerűsítésére is pályáznak Háromszéken
A megyei kórház három épületének energetikai felújításáról, valamint a Felső-Háromszéken áthaladó, 114-es megyei út teljes körű korszerűsítéséről szóló határozattervezeteket is elfogadott csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa.
Fejlesztik a kórházat és megyei útszakasz korszerűsítésére is pályáznak Háromszéken
Egyedülálló élményt nyújthat bármely erdélyi magyar diáknak a szovátai erdei iskola
Egy újabb székelyföldi oktatási intézmény megújulását ünnepelték Szovátán csütörtök délután: a Magyarország Kormánya támogatásával megvalósuló Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében újult meg az erdei iskola.
Egyedülálló élményt nyújthat bármely erdélyi magyar diáknak a szovátai erdei iskola
Feljelentés nélkül nem avatkozhat be a rendőrség
Minden tanácsülésen a „különfélék” tartogatják a legérdekesebb meglátásokat, hozzászólásokat. Így volt ez a csütörtöki kézdivásárhelyi önkormányzati ülésen is, ahol volt aki jelzőlámpát kért, más pedig a garázdálkodók ellen emelt szót.
Feljelentés nélkül nem avatkozhat be a rendőrség
Tudta? Minimálbér legtöbb két évig, aztán emelni kell a fizetést
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti „az utolsó lépést” a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön a miniszterelnök.
Tudta? Minimálbér legtöbb két évig, aztán emelni kell a fizetést
A nagy küzdelmeket vívó apró harcosokra emlékeznek vasárnap
Lila színbe öltözik Hargita Megye Tanácsának épülete vasárnap, a koraszülöttek világnapján, ezt megelőzően találkozót és kerekasztal-beszélgetést szerveznek a koraszülött gyermekeket nevelő családok számára.
A nagy küzdelmeket vívó apró harcosokra emlékeznek vasárnap
Ezek a cégek végzik a téli útkarbantartást a megyei besorolású utakon Hargita megyében
Megkötötte a hóeltakarításra és téli útkarbantartásra szóló szerződéseket Hargita Megye Tanácsa több szakcéggel is Hargita megye mindhárom térségében – tájékoztat közleményben a megyei önkormányzat.
Ezek a cégek végzik a téli útkarbantartást a megyei besorolású utakon Hargita megyében
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!