Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:27

Lángra kapott a matrac, füsttel telt meg a szoba, két gyerek életét vesztette

07:59

Átfogó felújításba fogtak a negyven éve épült szépvízi gátnál, halátjáró is épül

23:50

A Kupában is az U nyerte a kolozsvári derbit, közel került a negyeddöntőhöz

22:00

Itt nézheti vissza a hulladékszállításról tartott székelyudvarhelyi fórumot

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval

Ursula Von der Leyen Budapesten: Magyarország világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható

Trikolórt tűzött ki a parajdi sóbánya bejáratához az AUR egyik politikusa, majd az RMDSZ-t is bírálta

Vádat emeltek Dan Tanasă ellen diszkriminációra való uszítás miatt

Tűzoltókat támadtak meg oltás közben, rendőrök és csendőrök is kivonultak

Csíkszeredában nem igazán jött be az okosvécé, Marosvásárhelyen mégis ilyenben gondolkodnak

Szlovákiai szemszögből nézte meg a csíkszeredai romák helyzetét, ezeket a megoldásokat javasolta

Megoldásra várva. A volt kormánybiztos szerint csak határozott lépésekkel tudja megoldani a tűzkárosultak helyzetét a városvezetés

Fotó: Veres Nándor

A felvidéki Ravasz Ábel 2016 és 2020 között volt Szlovákia romaügyi kormánybiztosa, az a legfelsőbb beosztás, ami a romák integrációjával foglalkozik a szlovák kormányon belül. A szociológus végzettséggel rendelkező elöljáró az első pillanattól felajánlotta segítségét a csíkszeredai városvezetésnek, nemrégiben pedig személyesen is ellátogatott a a hargitai megyeszékhelyre.

Korpos Attila

2021. február 06., 18:102021. február 06., 18:10

2021. február 06., 18:112021. február 06., 18:11

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A kormánybiztos megkeresésünkre elmondta, több mint háromszáz romatelepet látogatott meg az elmúlt években. „Az általános tapasztalat az, hogy egy-egy, velük kapcsolatban felmerült problémát csak még jobban elmélyített az őket körülvevő közösség, például árvíz esetén még az álló épületeket is ledózerolták” – kezdte. A csíksomlyói helyzettel kapcsolatban jelezte, bár a környező lakosság nem ért ezzel egyet, romatelepek szintjén az a rész a rendezettebbek közé sorolandó. Szerinte jó esély van arra, hogy megfelelő lépésekkel felszámolható a telep.

Helyzet a Tavasz utcában

„A Tavasz utcai rész már kaotikusabb, az ott épített környezet pedig arra utal, hogy nehezebb közösség él ott. A szlovákiai telepeken például már nem látni lovakat, ez itt meglepő volt számomra. Nagyobb kihívást fog jelenteni azzal a közösséggel foglalkozni azért is, mert a másik teleppel ellentétben ez a legutóbbi évtizedekben, mesterséges szegregátumként jött létre a város szélén. A 2000-es évek elején Szlovákiában és Magyarországon is több város döntött úgy, hogy az úgynevezett nem fizető romákat kiköltözteti a település szélére alapvető szolgáltatásokkal – út-, villanyhálózat – együtt. A tapasztalat szerint kevés helyzetben vált be ez a megoldás, hiszen az addig a városban élőket elvágták a társadalomtól és nem a jobbak húzták felfele a közösséget, hanem fordítva”– mutatott rá.

Rövid-, közép- és hosszútáv

Nagy előny szerinte, hogy a csíkszeredai romák magyar anyanyelvűek. A magyar közösség részét képezik, így egy azonos anyanyelvű közösséggel kell együtt dolgozni, a nyelvi elutasítás problematikája nem áll fenn. „Egyetértek azzal, hogy a városvezetés rövid-, hosszú- és középtávú megoldásban gondolkodik. A rövidtávú már nagyrészt be van járatva.

Hosszú távon az a kérdés, hogy húsz év múlva hogyan szeretné a város látni ezt a nagyjából ezer főt: kolóniákban, telepeken, ahol magasabb életszínvonalon élnek? Esetleg a többségi lakosságba való beépítésben látják a megoldást? Saját negyedük legyen? Ezeket a helyieknek kell eldönteniük

– osztotta meg a lehetséges módozatokat. Középtávú megoldásként az 1–3 éves időtartamra fektette a hangsúlyt: egyrészt az Erőss Zsolt Aréna lakóinak, másrészt a visszaköltözöttek sorsáról kell dönteni. „A Tavasz utca esetében látszik, hogy a konténerlakások ötlete nem vált be. A következtetések levonása után az a legfontosabb, hogy a hosszútávú tervekig megfelelő körülményeket lehessen nekik biztosítani” – jelezte.

Kényszerhelyzet

A szakember megdicsérte a hetek óta fennmaradó adakozó kedvet a lakosság részéről, amely nem jellemző ilyen humanitárius katasztrófák esetében. Ellenben

szerinte egyetlen kiút van: a városnak el kell döntenie, hova kerülnek a romák.

„Akár régi, akár új helyszínről van szó, nem csak a környező lakosság engedélyére van szükség. A városvezetők azért vannak megválasztva, hogy döntéseket hozzanak a város lakosságának érdekében. Ez a választott mandátumuk. Folyamatos párbeszédre kell hívni a környező lakosokat, hogy mi zavarja őket. Ha nem tudnának a vezetők ilyen helyzetben lépni, megbénulna az állam vagy egy város is” – magyarázta a sarkalatos pontot. Rávilágított arra is, miért nem jó, ha egy félreeső helyre telepítik őket.

Fotó: Veres Nándor

Értem én, hogy reflexszerűen könnyű válasznak tűnik, mert nincs mérges lakó. Ellenben szinte garantált, hogy bumerángként fog visszatérni a probléma: a romák kikerülnek a klasszikus körforgásból, a két közösség elszokik egymástól, a deviáns életmódjuk felerősödik, a közösségben pedig olyan emberek veszik át a vezetést, akik hatalmat gyakorolnak és nem jó példával járnak elől. A gyerekek nem járnak iskolába, megjelenik a droghasználat és a prostitúció

– mutatott rá a lehetséges végkimenetelekre. Hozzátette, így nem egy olyan város lesz Csíkszereda, ahol van roma közösség, hanem egy város, amelynek terhére van a roma közösség.

Kiemelte, tanulmányok bizonyítják, hogy a bezárt, rossz életszínvonalú közösségekben több gyerek születik, ami hosszú távon több ember rosszabb körülmények között való életét jelenti.

Ha emeljük az életszínvonalat, csökken a vállalt gyerekek száma és érdekükben áll a lakóknak megtartani az életkörülményeket. Logikus, hogy rosszabb környezetben több emberrel nehezebb dolgunk van

– mesélte. Szerint azokat kellene felkarolni, akik ki szeretnének törni a telepről egy jobb élet reményében. „Javasoltam egy felmérést a lakók szándékáról. Mindamellett, hogy segíteni kell a mélyszegénységben élőket, szerintem azoknak, akik csak egy lépésre vannak attól, hogy csatlakozzanak a város alsó- vagy középosztályához, minden lehetőséget meg kell adni. Hosszú távon sokkal többen kevesebb erőfeszítés árán élhetnek a társadalom által elfogadott normák szerint”.

Fotó: Veres Nándor

Bevonás mint kulcspont

A roma közösséget passzív közösségként látjuk: várják a segítséget, amelyre angol nyelven a tanult tanácstalanság (learned helplessness) kifejezést használják. „Olyan megoldás szükséges, amelybe be lehet vonni őket is önsegélyező módon, például építkezésbe. Szlovákiában a rossz helyzetben élő romák mikrokölcsönből építenek házat maguknak úgy, hogy tervrajzot és egy építőt is kapnak. A folyamat végére az látszik, jobb emberekké válnak, mert maguknak dolgoznak, így nemcsak házat, hanem embert is építünk. Roma polgárőrség is létezik nálunk: kiválasztunk a közösségekből tiszteletet kivívott embereket, akiket rendfenntartóként alkalmazunk, így nyugodtabb a közbiztonság. Már kétszázötven településen van ilyen nagykövetünk, ilyen személyeket pedig én is láttam Csíkszeredában” – zárta Ravasz Ábel.

Mint ismert, a január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a csíksomlyói romatelepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz; több mint 120 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

korábban írtuk

Lángokban állt a cigánytelep, több száz ember vált hajléktalanná

Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.

Egy ideig még maradnak a sportcsarnokban

Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere érdeklődésünkre tudatta, jelen pillanatban nincs más helyszín az elhelyezéssel kapcsolatban, így az Erőss Zsolt Arénában ideiglenes elhelyezett 126 személy egy ideig – meg nem erősített információink szerint legalább áprilisig – továbbra is ott marad a sportlétesítményben. „A konténereket most gyártják, mi pedig arra kértük az illetéseket, hogy még ne szállítsák le azokat, ugyanis a városi önkormányzat jelen pillanatban csupán egyetlen olyan beltelekkel rendelkezik (a Tudor lakónegyedi ANL-s tömbházak mögött), ahová azokat le lehetne tenni raktározás céljából. De ugyanakkor költségvetés hiányában a kezünk is meg van kötve. Valószínűleg meg kell várjuk ezt is, hiszen a konténerek csak belteleken helyezhetők el” – számolt be. Mint mondta, a megfelelő energia- (fűtés szempontjából) és a vízhálózat (higiénia) megléte is fontos, de a közigazgatási eljárás elhúzódása sem segíti előre a tervezést akár bérlésről, akár vásárlásról van szó.