Szlovákiai szemszögből nézte meg a csíkszeredai romák helyzetét, ezeket a megoldásokat javasolta
Megoldásra várva. A volt kormánybiztos szerint csak határozott lépésekkel tudja megoldani a tűzkárosultak helyzetét a városvezetés
Fotó: Veres Nándor
A felvidéki Ravasz Ábel 2016 és 2020 között volt Szlovákia romaügyi kormánybiztosa, az a legfelsőbb beosztás, ami a romák integrációjával foglalkozik a szlovák kormányon belül. A szociológus végzettséggel rendelkező elöljáró az első pillanattól felajánlotta segítségét a csíkszeredai városvezetésnek, nemrégiben pedig személyesen is ellátogatott a a hargitai megyeszékhelyre.
Korpos Attila
2021. február 06., 18:102021. február 06., 18:10
2021. február 06., 18:112021. február 06., 18:11
A kormánybiztos megkeresésünkre elmondta, több mint háromszáz romatelepet látogatott meg az elmúlt években. „Az általános tapasztalat az, hogy egy-egy, velük kapcsolatban felmerült problémát csak még jobban elmélyített az őket körülvevő közösség, például árvíz esetén még az álló épületeket is ledózerolták” – kezdte. A csíksomlyói helyzettel kapcsolatban jelezte, bár a környező lakosság nem ért ezzel egyet, romatelepek szintjén az a rész a rendezettebbek közé sorolandó. Szerinte jó esély van arra, hogy megfelelő lépésekkel felszámolható a telep.
Helyzet a Tavasz utcában
„A Tavasz utcai rész már kaotikusabb, az ott épített környezet pedig arra utal, hogy nehezebb közösség él ott. A szlovákiai telepeken például már nem látni lovakat, ez itt meglepő volt számomra. Nagyobb kihívást fog jelenteni azzal a közösséggel foglalkozni azért is, mert a másik teleppel ellentétben ez a legutóbbi évtizedekben, mesterséges szegregátumként jött létre a város szélén. A 2000-es évek elején Szlovákiában és Magyarországon is több város döntött úgy, hogy az úgynevezett nem fizető romákat kiköltözteti a település szélére alapvető szolgáltatásokkal – út-, villanyhálózat – együtt. A tapasztalat szerint kevés helyzetben vált be ez a megoldás, hiszen az addig a városban élőket elvágták a társadalomtól és nem a jobbak húzták felfele a közösséget, hanem fordítva”– mutatott rá.
Rövid-, közép- és hosszútáv
Nagy előny szerinte, hogy a csíkszeredai romák magyar anyanyelvűek. A magyar közösség részét képezik, így egy azonos anyanyelvű közösséggel kell együtt dolgozni, a nyelvi elutasítás problematikája nem áll fenn. „Egyetértek azzal, hogy a városvezetés rövid-, hosszú- és középtávú megoldásban gondolkodik. A rövidtávú már nagyrészt be van járatva.
– osztotta meg a lehetséges módozatokat. Középtávú megoldásként az 1–3 éves időtartamra fektette a hangsúlyt: egyrészt az Erőss Zsolt Aréna lakóinak, másrészt a visszaköltözöttek sorsáról kell dönteni. „A Tavasz utca esetében látszik, hogy a konténerlakások ötlete nem vált be. A következtetések levonása után az a legfontosabb, hogy a hosszútávú tervekig megfelelő körülményeket lehessen nekik biztosítani” – jelezte.
Kényszerhelyzet
A szakember megdicsérte a hetek óta fennmaradó adakozó kedvet a lakosság részéről, amely nem jellemző ilyen humanitárius katasztrófák esetében. Ellenben
„Akár régi, akár új helyszínről van szó, nem csak a környező lakosság engedélyére van szükség. A városvezetők azért vannak megválasztva, hogy döntéseket hozzanak a város lakosságának érdekében. Ez a választott mandátumuk. Folyamatos párbeszédre kell hívni a környező lakosokat, hogy mi zavarja őket. Ha nem tudnának a vezetők ilyen helyzetben lépni, megbénulna az állam vagy egy város is” – magyarázta a sarkalatos pontot. Rávilágított arra is, miért nem jó, ha egy félreeső helyre telepítik őket.
Fotó: Veres Nándor
– mutatott rá a lehetséges végkimenetelekre. Hozzátette, így nem egy olyan város lesz Csíkszereda, ahol van roma közösség, hanem egy város, amelynek terhére van a roma közösség.
Kiemelte, tanulmányok bizonyítják, hogy a bezárt, rossz életszínvonalú közösségekben több gyerek születik, ami hosszú távon több ember rosszabb körülmények között való életét jelenti.
– mesélte. Szerint azokat kellene felkarolni, akik ki szeretnének törni a telepről egy jobb élet reményében. „Javasoltam egy felmérést a lakók szándékáról. Mindamellett, hogy segíteni kell a mélyszegénységben élőket, szerintem azoknak, akik csak egy lépésre vannak attól, hogy csatlakozzanak a város alsó- vagy középosztályához, minden lehetőséget meg kell adni. Hosszú távon sokkal többen kevesebb erőfeszítés árán élhetnek a társadalom által elfogadott normák szerint”.
Fotó: Veres Nándor
Bevonás mint kulcspont
A roma közösséget passzív közösségként látjuk: várják a segítséget, amelyre angol nyelven a tanult tanácstalanság (learned helplessness) kifejezést használják. „Olyan megoldás szükséges, amelybe be lehet vonni őket is önsegélyező módon, például építkezésbe. Szlovákiában a rossz helyzetben élő romák mikrokölcsönből építenek házat maguknak úgy, hogy tervrajzot és egy építőt is kapnak. A folyamat végére az látszik, jobb emberekké válnak, mert maguknak dolgoznak, így nemcsak házat, hanem embert is építünk. Roma polgárőrség is létezik nálunk: kiválasztunk a közösségekből tiszteletet kivívott embereket, akiket rendfenntartóként alkalmazunk, így nyugodtabb a közbiztonság. Már kétszázötven településen van ilyen nagykövetünk, ilyen személyeket pedig én is láttam Csíkszeredában” – zárta Ravasz Ábel.
Mint ismert, a január 7-én este egy túlhevült kályha miatt keletkezett tűzvészben a csíksomlyói romatelepen húsz ház vált a lángok martalékává, akkor az ott lakók közül 252 személyt ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában helyeztek el a helyi hatóságok. Azóta 138-an visszaköltöztek a telepre az épen maradt házakba, vagy befogadókhoz; több mint 120 személy maradt az Erőss Zsolt Arénában, az ő elhelyezésükről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
korábban írtuk
Lángokban állt a cigánytelep, több száz ember vált hajléktalanná
Sírva menekülő anyák és gyerekek, óbégató és elkeseredett férfiak, lángokba borult putrik és gazdasági épületek, apokaliptikus, leírhatatlan látvány – ilyen volt a csíksomlyói cigánytelepen szétterjedő tűz következménye, ami több száz embert tett hajléktalanná.
Egy ideig még maradnak a sportcsarnokban
Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere érdeklődésünkre tudatta, jelen pillanatban nincs más helyszín az elhelyezéssel kapcsolatban, így az Erőss Zsolt Arénában ideiglenes elhelyezett 126 személy egy ideig – meg nem erősített információink szerint legalább áprilisig – továbbra is ott marad a sportlétesítményben. „A konténereket most gyártják, mi pedig arra kértük az illetéseket, hogy még ne szállítsák le azokat, ugyanis a városi önkormányzat jelen pillanatban csupán egyetlen olyan beltelekkel rendelkezik (a Tudor lakónegyedi ANL-s tömbházak mögött), ahová azokat le lehetne tenni raktározás céljából. De ugyanakkor költségvetés hiányában a kezünk is meg van kötve. Valószínűleg meg kell várjuk ezt is, hiszen a konténerek csak belteleken helyezhetők el” – számolt be. Mint mondta, a megfelelő energia- (fűtés szempontjából) és a vízhálózat (higiénia) megléte is fontos, de a közigazgatási eljárás elhúzódása sem segíti előre a tervezést akár bérlésről, akár vásárlásról van szó.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fellélegezhetnek a diákok: mégsem vonnák meg a szociális ösztöndíjat a vakáció idején
lie Bolojan ügyvivő miniszterelnök bejelentette, nagy valószínűséggel elvetik azt a javaslatot, hogy a vakációk alatt ne folyósítsanak szociális ösztöndíjat a diákoknak.
Fellélegezhetnek a diákok: mégsem vonnák meg a szociális ösztöndíjat a vakáció idején
Mi változott és mi nem Borbolyék perének jogerős ítéletében?
Elérhetővé vált a Borboly Csaba és 12 másik személy ellen lezajlott büntetőper jogerős ítélete az indoklással együtt. Ebből kiderül, milyen okból változott a legfőbb vádpontokban felmentésre az ítélet az elsőfokú döntéssel szemben.
Mi változott és mi nem Borbolyék perének jogerős ítéletében?
Az USR az összeférhetetlenségi helyzetben lévő helyi és megyei tanácsosok adatainak közzétételét kéri
Az USR felszólította az ANI-t, hogy tegye közzé azoknak a helyi és megyei önkormányzati képviselőknek a névsorát és párthovatartozását, akik választott tisztségük mellett valamely közintézménnyel is munkaviszonyban állnak.
Az USR az összeférhetetlenségi helyzetben lévő helyi és megyei tanácsosok adatainak közzétételét kéri
Jégesővel érkezett a vihar a nyugati szomszédunkhoz – videóval
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást bocsájtott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Az előrejelzés a székelyföldi megyéket is érinti, nyugati szomszédunknál már át is vonult a vihar.
Jégesővel érkezett a vihar a nyugati szomszédunkhoz – videóval
A minimálbér emelését kérték, még ígéretet sem kaptak az ügyvivő munkaügyi minisztertől a szakszervezetisek
Érdemi eredmény nélküli, „udvariassági” találkozónak nevezte Constantin Paraschiv szakszervezeti vezető a Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszterrel folytatott keddi egyeztetést.
Hat utca újul meg Székelykeresztúron, az egyikben már dolgozik a kivitelező
Hat utca felújítását magába foglaló beruházás kezdődött el Székelykeresztúron – elsőként az Orbán Balázs utcába vezényelték ki a munkagépeket, ahol az aszfalt feltörése zajlik. A cél az, hogy négy helyszínen még idén elvégezzék a korszerűsítést.
Hat utca újul meg Székelykeresztúron, az egyikben már dolgozik a kivitelező
Túl sok készpénzzel akarta elhagyni az országot, és nem jelentette – de hol a határ?
Hatvanezer dollárral és kétezer euróval szándékozott elhagyni Romániát a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtérről Dohába tartva egy illető, anélkül hogy a pénzösszegeket bejelentette volna a vámnál.
Túl sok készpénzzel akarta elhagyni az országot, és nem jelentette – de hol a határ?
Megoldást kér a magyar kormánytól egy román politikus az erdélyi kulturális projektek finanszírozásának folytatására
Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel.
Kilép az AUR-ból a párt hargitai alapítója
Bejelentette Viorel Buruș kedden délután egy Facebook-videóban, hogy kilép az AUR-ból, mert már nem tud azonosulni a párt céljaival és irányvonalával. A hargitai szervezet alapítója ugyanakkor nem tervezi feladni a politizálást.
Kilép az AUR-ból a párt hargitai alapítója
Megkezdődött a védelmi rendszer kiépítése a konstancai kikötőben
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben – jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Megkezdődött a védelmi rendszer kiépítése a konstancai kikötőben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!