Nem sokra elég. Hargita megyében a havi átlagnyugdíj értéke 1637 lej volt tavaly
Fotó: Haáz Vince
Noha az egyik legaggasztóbb demográfiai jelenségként a lakosság egyre fokozódó elöregedését tartják számon Hargita megyében – mint ahogyan országszerte is –, a nyugdíjasok számának alakulása ezt nem tükrözi. Folyamatosan csökkent az elmúlt öt évben a nyugdíjasok száma a megyében. Komoly problémát vet fel azonban az, hogy a munkavállalók száma majdnem azonos a nyugdíjasokéval, azaz szinte minden munkavállalóra jut egy nyugdíjas, miközben ahhoz, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszer fenntartható maradjon, a foglalkoztatottak száma a jelenleginek a duplája kellene legyen.
2023. augusztus 16., 07:562023. augusztus 16., 07:56
Az alkalmazottak száma legalább kétszer akkora kellene legyen, mint a nyugdíjasoké ahhoz, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszer költségvetésének a törékeny egyensúlya helyreálljon – állapítja meg lefrissebb, több évet átfogó jelentésében a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár.
Az intézmény egy ötéves időszak, a 2018-2022-es periódus adatait közli összesítésében, és ebből kiderül, hogy folyamatosan csökkent a nyugdíjasok száma az elmúlt években.
Az adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az elemzett öt év alatt jelentősen csökkent a nyugdíjasok száma, ugyanakkor nagyon fontos észrevenni, hogy
– hangsúlyozza az intézmény.
Fotó: Haáz Vince
A járandóságban részesülők körében természetesen az öregségi nyugdíjasok csoportja a legnépesebb:
Lényegesen kevesebben vannak az utódnyugdíjasok (6685), a rokkantsági nyugdíjasok (6338), az előzetes (187), valamint részlegesen előzetes nyugdíjban (2257) részesülők. Ezen kategóriák közül mindössze a részlegesen előzetes nyugdíjban részesülők számában tapasztalható növekedés (19,35 százalék) az elmúlt öt évben.
A Hargita Megyei Nyugdíjpénztár a foglalkoztatottak, valamint a nyugdíjasok számáról is közöl egy összehasonlítást a jelentésében. Ebből kiderül, hogy
Fotó: Haáz Vince
2022-ben 77 060 munkavállaló, illetve 71 839 nyugdíjas szerepelt a megyei nyilvántartásokban, ráadásul ez volt a legjobb arány az elmúlt öt évben, ugyanis például 2018-ban még szinte teljesen azonos volt a számuk (75 472 foglalkoztatott, 74 497 nyugdíjas). Noha enyhén emelkedett a munkavállalók száma, ez továbbra is nagyon messze áll az ideálistól.
„A nyugdíjasok számát a foglalkoztatottakéval összevetve láthatjuk, és következtetésként megállapíthatjuk, hogy az állami biztosítási költségvetés rendkívül hiányos.
– áll a jelentésben.
Hargita megyében a legtöbb nyugdíjkategóriában a nők száma meghaladja a férfiakét. A rokkantsági nyugdíj az egyetlen kategória, amelyben a férfiak aránya magasabb, mint a nőké. Ezzel szemben
– tájékoztat a nyugdíjpénztár.
Fotó: Pál Árpád
A jelentésben ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a Hargita megyei nyugdíjak nemek szerinti elemzése azt mutatja, hogy
A nyugdíjpénztár összesítése a nyugdíjak értékéről is közöl egy összehasonlítást. Ebből kiderül, hogy Hargita megyében a havi átlagnyugdíj értéke 1637 lej volt tavaly, ami 7,77 százalékkal volt alacsonyabb az 1775 lejes országos átlagnyugdíj értékénél. A kimutatás szerint Hargita megyében 1052 lej volt az átlagnyugdíj értéke 2018-ban, 2019-ben 1167, 2020-ban 1352, 2021-ben 1483, majd erről a szintről nőtt 1637 lejre tavaly.
Adatösszevetés
A munkavállalók és nyugdíjasok arányánál is nyugtalanítóbb képet mutat egyébként a foglalkoztatottak számának a teljes lakosság számával történő összevetése. A megyei statisztikai hivatalnak az utolsó népszámlálásról közölt adatai szerint 291 950 lakosa van a megyének, és a nyugdíjpénztár információ szerint ebből 77 060-at (26,4 százalék) tett ki az aktív, azaz dolgozó lakosok csoportja tavaly. A statisztikai hivatal korcsoportokra bontott demográfiai adatai szerint ugyanakkor a 0-19 éves korcsoportba tartozók száma 66 163, amelyhez még hozzájöhet néhány ezer egyetemi hallgató, valamint elenyésző számú regisztrált munkanélküli személy. Azonban még így is jócskán meghaladja az 50-60 ezret azoknak a száma, akik sem a fiatalkorúak, sem a nyugdíjasok, sem pedig a foglalkoztatottak kategóriájában nem szerepelnek.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint már a romániai elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet a döntés Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, amelyet december végéig hivatalosítanak, és a gyakorlatban jövő év tavaszától lenne érvényes.
Szinte lehetetlen megjósolni, hogy milyen árak szerepelnek majd a számlákon 2025. április 1-jétől, ettől függetlenül az energiaügyi miniszter „belőtte”, hogy nagyjából milyen intervallumban mozoghat az elektromos energia kilowattóránkénti ára.
A hálózaton végzett javítási munkálatok miatt nem lesz víz a mai napon Gyergyószentmiklós egy részén.
Csíkszereda és Izmir, valamint a két város környékének szépségeit tárják a nézők szeme elé a megyeháza földszinti kiállítóterében nyíló fotókiállítással pénteken.
Az Anghel Saligny programmal nehéz összeegyeztetni az átfogó felújításokat, mivel kizárólag aszfaltozásokra költhetők a jóváhagyott támogatások. Emiatt Csíkszeredában több beruházás, így a Nagy István festő sétány felújítása is tovább késlekedik.
Forgalomkorlátozásra kell számítani csütörtökön a Bethlen Gábor utcában a kórház és a múzeum közötti szakaszon – adja hírül Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
Marosvásárhelyen 1948-ban államosították a római katolikus gimnázium épületét, megszüntetve ezzel az iskolát. Húsz évvel ezelőtt újraindult a római katolikus felekezeti oktatás, erre emlékeztek kedden a Keresztelő Szent János-templomban.
Egyszerűsített feltételek teljesítésével kaphatnak élelmiszer-biztonsági engedélyt a jövőben azok az őstermelők, akik feldolgozott formában értékesítenék zöldségeiket, gyümölcseiket. Az ilyen kistermelők számára új kategóriát hoz létre a szakhatóság.
Igazgató nélkül maradt a székelyudvarhelyi Hargita Business Center (HBC), miután „főnökét”, Szakács-Paál Istvánt polgármesterré választották. Szerdán kiderült, hogy fél évig Berkeczi Zsolt vezeti az intézményt.
2 hozzászólás