
Fotó: Pinti Attila
Európa jövője szempontjából meghatározó lesz a 2019-es európai parlamenti választás. De milyen kihívásokkal kell szembenéznie Magyarországnak és a romániai magyar kisebbségnek? – erre a kérdésre próbáltak választ adni a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerdán.
2018. július 25., 22:522018. július 25., 22:52
Önrendelkezés, stabilitás és Európa címmel tartott panelbeszélgetést a Kós Károly sátorban Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Bakondi Magyarország szempontjából helyezte keretbe Európa jövőjét. Mint mondta, a migrációs válság 2015-ös kezdete óta hatalmas változások következtek be a kontinensen,
„Kimondja (a migrációs csomag – szerk. megj.), hogy a bevándorlás alapvető emberi jog, az államhatárt nem szabad őrizni, annak átlépése emberjogi kérdés, a bevándorlókat képzésben kell részesíteni” – sorolta a belbiztonsági főtanácsadó. Majd emlékeztetett,
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, miután a befogadó országokban egyre súlyosabb terrorcselekmények történtek, a lakossági elégedetlenség elérte a politika szintjét is, ennek köszönhető, hogy azóta számos országban jelentős változások történtek.
„Ilyen volt Olaszország, Ausztria, Franciaország, Anglia vagy Németország. Eljutottunk oda, hogy a migrációs politika, amely a nemzeti szuverenitásnak nagy kérdése, az Európai Unióban is napirendre került” – sorolta. Ennek ellenére – tette hozzá – az EU és a nemzetállamok elképzelései között továbbra is jelentős eltérés van.
– jelentette ki.
Bakondi reményei szerint „a jövő évi európai parlamenti választások után nem egy liberális többségű Európai Parlament, Európai Tanács és Európai Bizottság hoz majd döntést a migrációs politikáról.” Meglátása szerint a kisebbségi jogok, a szuverenitás és az európai közösség kérdésköre újragondolást igényel, és
Fotó: Pinti Attila
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Európa jövőjét az erdélyi magyarok vonatkozásában taglalta, ahogy fogalmazott,
„Európa nem csak a saját területükön szuverenitást gyakorló kormányok szövetsége. A régiók szerepét nem hanyagolhatjuk el, ahogy a nemzetek, nemzetállamok által képviselt népcsoportok szerepét sem az európai társadalom fejlődésében. Milyen lenne Németország, Ausztria és Svájc, ha a régiók szerepe nem az volna, ami?” – tette fel a kérdést Szilágyi. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a kulturális meghatározottság Európában nem kerülhető meg,
Szilágyi meglátása szerint „nem helyes az, hogy Brüsszel pénzt akar kiutalni azért, hogy vonzóvá tegye a migrációt, és ennek ismeretében joggal kérdezzük mi, őshonos nemzeti közösségek, az unió lakosságának tíz százaléka, hogy a mi kultúránk védelme nem érdemel jogszabályokat vagy pénzt?”
A Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésre térve az EMNP-elnök kijelentette, az nemcsak magyar siker, hanem a szolidaritás sikere is Európában.
Fotó: Pinti Attila
Szilágyi Zsolt hangot adott abbeli meggyőződésének is, miszerint
Meglátása szerint „Budapest őszinte és következetes erőfeszítéseket tesz arra, hogy közös projekteket indítson Bukaresttel”. Csakhogy – egészítette ki – „a román fél még nem ismerte fel, hogy az ország ellenségei nem a magyarok.”
Ezzel kapcsolatban a Beke-Szőcs pert említette –
Fotó: Pinti Attila
Szilágyi ugyanakkor üdvözölte Tusványos legrangosabb román politikai vendégét, Mihai Răzvan Ungureanu korábbi miniszterelnököt, „akit azért buktattak meg, mert – a magyar kar létrehozásával – be akarta tartatni a tanügyi törvényt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen”. Kijelentette,
„A normális az lett volna, hogy egy ilyen miniszterelnök ugyanolyan hosszan, ugyanolyan támogatottsággal tudjon kormányozni, mint Orbán Viktor. A két ország elitjének fejlődése ezáltal is lemérhető. Olyan intelligens miniszterelnöke, mint Ungureanu, Romániának még nem volt” – jelentette ki a néppárti elnök.
Különleges szakmai találkozót tartottak a hétvégén a Váradi József Iskola step by step tagozatos tanítónőinek szervezésében. A kétnapos regionális konferencia középpontjában a mese, mint híd állt.
Románia előrelépéseket tett a gyermekvédelem területén, ugyanakkor a rendszer továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy az érintett intézmények együttműködjenek – hangsúlyozta hétfőn Luca Niculescu miniszterelnök.
Az év első kilenc hónapjában 25,537 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 3.6 százalékkal, azaz 883,7 millió euróval nagyobb, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Államkötvényt azok a személyek vásárolhatnak, akik a jegyzés napjáig betöltötték a 18. életévüket.
Várhatóan november 10-én, kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, amelynek újraindítását a hétfőn 00 óra 42 perckor kezdték meg – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Meghalt a kórházban a szombati krakkói lövöldözés elkövetője, aki hat emberrel végzett a lengyel város központjában – közölte hétfő hajnalban a lengyel rendőrség.
Újabb fagyos reggelre ébredt az ország hétfőn: a hőmérséklet Románia nagy részén fagypont alá süllyedt, a legalacsonyabb értéket pedig ismét Csíkszeredában jegyezték, ahol mínusz 10,3 Celsius-fok volt.
Épp most omlik össze a teljes európai társadalmi szerződés, hiszen kiderült: jóléti juttatásokat csak adni lehet az embereknek, visszavenni azonban már nem – mondja Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, akivel Románia dilemmáit is számba vettük.
A Duna vízhozama a következő napokban is jóval elmarad a novemberi sokéves átlagtól – derül ki az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) vasárnap közétett előrejelzéséből.
Akár mínusz 11 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet hétfőre virradóan Székelyföldön, de az ország szinte egész területén fagypont alatti értékekre kell számítani. A jövő hét közepétől azonban országszerte jelentős felmelegedés várható.
3 hozzászólás