
Fotó: Pinti Attila
Európa jövője szempontjából meghatározó lesz a 2019-es európai parlamenti választás. De milyen kihívásokkal kell szembenéznie Magyarországnak és a romániai magyar kisebbségnek? – erre a kérdésre próbáltak választ adni a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerdán.
2018. július 25., 22:522018. július 25., 22:52
Önrendelkezés, stabilitás és Európa címmel tartott panelbeszélgetést a Kós Károly sátorban Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Bakondi Magyarország szempontjából helyezte keretbe Európa jövőjét. Mint mondta, a migrációs válság 2015-ös kezdete óta hatalmas változások következtek be a kontinensen,
„Kimondja (a migrációs csomag – szerk. megj.), hogy a bevándorlás alapvető emberi jog, az államhatárt nem szabad őrizni, annak átlépése emberjogi kérdés, a bevándorlókat képzésben kell részesíteni” – sorolta a belbiztonsági főtanácsadó. Majd emlékeztetett,
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, miután a befogadó országokban egyre súlyosabb terrorcselekmények történtek, a lakossági elégedetlenség elérte a politika szintjét is, ennek köszönhető, hogy azóta számos országban jelentős változások történtek.
„Ilyen volt Olaszország, Ausztria, Franciaország, Anglia vagy Németország. Eljutottunk oda, hogy a migrációs politika, amely a nemzeti szuverenitásnak nagy kérdése, az Európai Unióban is napirendre került” – sorolta. Ennek ellenére – tette hozzá – az EU és a nemzetállamok elképzelései között továbbra is jelentős eltérés van.
– jelentette ki.
Bakondi reményei szerint „a jövő évi európai parlamenti választások után nem egy liberális többségű Európai Parlament, Európai Tanács és Európai Bizottság hoz majd döntést a migrációs politikáról.” Meglátása szerint a kisebbségi jogok, a szuverenitás és az európai közösség kérdésköre újragondolást igényel, és
Fotó: Pinti Attila
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Európa jövőjét az erdélyi magyarok vonatkozásában taglalta, ahogy fogalmazott,
„Európa nem csak a saját területükön szuverenitást gyakorló kormányok szövetsége. A régiók szerepét nem hanyagolhatjuk el, ahogy a nemzetek, nemzetállamok által képviselt népcsoportok szerepét sem az európai társadalom fejlődésében. Milyen lenne Németország, Ausztria és Svájc, ha a régiók szerepe nem az volna, ami?” – tette fel a kérdést Szilágyi. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a kulturális meghatározottság Európában nem kerülhető meg,
Szilágyi meglátása szerint „nem helyes az, hogy Brüsszel pénzt akar kiutalni azért, hogy vonzóvá tegye a migrációt, és ennek ismeretében joggal kérdezzük mi, őshonos nemzeti közösségek, az unió lakosságának tíz százaléka, hogy a mi kultúránk védelme nem érdemel jogszabályokat vagy pénzt?”
A Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésre térve az EMNP-elnök kijelentette, az nemcsak magyar siker, hanem a szolidaritás sikere is Európában.
Fotó: Pinti Attila
Szilágyi Zsolt hangot adott abbeli meggyőződésének is, miszerint
Meglátása szerint „Budapest őszinte és következetes erőfeszítéseket tesz arra, hogy közös projekteket indítson Bukaresttel”. Csakhogy – egészítette ki – „a román fél még nem ismerte fel, hogy az ország ellenségei nem a magyarok.”
Ezzel kapcsolatban a Beke-Szőcs pert említette –
Fotó: Pinti Attila
Szilágyi ugyanakkor üdvözölte Tusványos legrangosabb román politikai vendégét, Mihai Răzvan Ungureanu korábbi miniszterelnököt, „akit azért buktattak meg, mert – a magyar kar létrehozásával – be akarta tartatni a tanügyi törvényt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen”. Kijelentette,
„A normális az lett volna, hogy egy ilyen miniszterelnök ugyanolyan hosszan, ugyanolyan támogatottsággal tudjon kormányozni, mint Orbán Viktor. A két ország elitjének fejlődése ezáltal is lemérhető. Olyan intelligens miniszterelnöke, mint Ungureanu, Romániának még nem volt” – jelentette ki a néppárti elnök.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség kérelmének, és a vonatkozó per jogerős lezárásáig felfüggesztette a közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatos eljárást.
A Segesvári Középkori Fesztivál Románia legnagyobb ilyen rendezvénye. Idén július 24-26. közt várják a több mint 25 ezer látogatót az óváros falai közé, ahol először lép fel a Debreceni Történelmi Korok Hagyományőrző Egyesület is harci bemutatókkal.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismét figyelmeztetett, hogy továbbra is terjednek olyan SMS-ek, amelyekben csalók állítólagos bírságok vagy elmaradt befizetések rendezésére szólítják fel a címzetteket.
Megharapott egy veszélyesnek minősített kutya egy 26 éves férfit hétfőn Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. A sérültet kórházba szállították, az ügyben pedig büntetőeljárás indult.
Az oktatási minisztérium közvitára bocsátott kedden egy kormányhatározat-tervezetet, amely szerint pénzjutalomban részesítik a 2026. június-júliusi országos vizsgákon tízes átlagot elért diákokat.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a fekete-tengeri gázkitermelés Romániát az Európai Unió legnagyobb földgáztermelőjévé teszi.
Hetvenkét órája dolgoznak a vízszolgáltató ügyeletesei Szászrégenben, ahol meghibásodott az a nagyméretű vízvezeték, ami az üzemből ellátja a várost. Az illetékesek szerint kedd estig megoldódhat a probléma.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás a lakáspiac élénkülésének időszakában történt, hatásai pedig az egész gazdaságban érezhetők – vélik ingatlanpiaci tanácsadók.
Két, alkohol befolyása alatt vezető sofőrrel szemben intézkedtek vasárnap a Hargita megyei rendőrök. Egy székelyudvarhelyi férfi ellen büntetőeljárás indult, míg egy jogosítvány nélkül vezető csíkkozmási férfit 24 órára őrizetbe vettek.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal honlapján kedden közzétett adatokból.
3 hozzászólás