Számvevőszék: vissza kell fizetni a koronavírus-járvány alatt kapott egyes juttatásokat

A Számvevőszék csaknem kétszáz oldalas jelentése kitér arra, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek a koronavírusos betegek kezelésével megbízott kórházak és milyen árkülönbségekkel tudták beszerezni a létfontosságú védőfelszereléseket: maszkokat, kesztyűket, védőköpenyeket.

A jelentés példaként említi, hogy a Maros Megyei Klinikai Kórháznál a korábbi hónapokhoz képest

Egy azonos minőségű köpenyért volt amikor 42 lejt, máskor 98 lejt fizettek. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban hasonló a helyzet, a keretszerződésben és a direkt vásárlásban szereplő összegek nagyon különböznek egymástól.

Egy egyszerű sebészmaszk ára a keretszerződésben 0,06 lej volt, de kénytelenek voltak esetenként 4 lejért is beszerezni.

A termékek beszerzése minden esetben a közbeszerzési portál online katalógusából történt, figyelve arra, hogy a legolcsóbb terméket válasszuk, viszont voltak olyan esetek, hogy mielőtt az odaítélési procedúra véglegesítődött volna, a forgalmazó már nem tudott kiszolgálni.

– mondta Konrád Judit.

Többletkiadások fedezet nélkül

A jelentés leszögezi: országos szinten a szükségállapotban 54,7 millió eurót költöttek a plusz órák kifizetésére, a juttatásokra és az egészségügyi személyzet pénzbeli ösztönzésére. Ezeknek a juttatásoknak az odaítélését is vizsgálta a Számvevőszék .

A számvevőszék jelentése szerint a kórház vezetősége nem adhatott juttatást azért, mert az alkalmazottak, a járványra való tekintettel, szabadnapok és szabad hétvégék nélkül dolgoztak, és azért sem, mert megváltozott munkakörülmények között, tehát jóval nehezebb helyzetben kellett helytálljanak (holott egész nap maszkban, védőfelszerelésben végezték a munkájukat, folyamatos fertőzésveszélyben, éjjel- nappal, hosszított műszakban, családjuktól elválasztva hónapokon keresztül).

Konrád Judit szerint a Számvevőszék illetékesei úgy értékelték, hogy az év elején meghatározott, a nehéz körülményekre vonatkozó juttatásokat nem lehet megemelni, nem lehet a járványhelyzetre hivatkozni, mert egyik törvény sem szabályozta külön törvényben azt, hogy világjárvány van. „Pedig minden, az egészségügyi minisztériumtól érkezett átirat azzal kezdődött, hogy hogyan kell megelőzni és leküzdeni a koronavírus járványt. Külön törvényben nem szabályozták ezt, így nem lehetett a koronavírus világjárványra hivatkozva megemelni a nehéz munkakörülmények miatt biztosított pótlékot.

– fejtette ki.

Kifogásolták a plusz órákat is, arra hivatkozva, hogy a munkatörvénykönyvnek erre szigorú előírásai vannak. De szintén a munkatörvénykönyvben van megszabva, hogy mennyi lehet a túlóra, ha járvány vagy más rendkívüli helyzet van. Köteleztek minket, hogy ezeket a pénzeket visszafizessük. Mi megóvtuk a döntést, mert úgy érezzük, hogy méltánytalanok ezek a döntések. Mi nagyon nehéz helyzetben kellett helytálljunk, és a járvány még nem járt le” – mondta az igazgató.

Ki vonható felelősségre?

A juttatások témakörnél negatív példaként említette a jelentés a Maros Megyei Klinikai Kórházat is, ahol összesen 1,5 millió eurót osztottak szét, ezen a címen.

Maros megyében, a vizsgált időszakban egy különleges helyzet állt fenn, hiszen a prefektusi hivatal leváltotta az akkori igazgatót, és ideiglenesen, a szükségállapot idejére mást nevezett ki. Azóta az ideiglenes igazgató már újra csak urológus szakorvos, és a korábbi igazgató vezeti újra a Maros Megyei Klinikai Kórházat. Az egészségügyi intézményt a Maros Megyei Tanács tartja fent, ezért a tanácselnököt, Péter Ferencet kértük meg, hogy értékelje a számvevőszék jelentését.

Megjegyezném, hogy a Maros Megyei Klinikai Kórház a járványhelyzetben a többi kórházhoz képest is nagyon nehéz helyzetbe került, hiszen a szükségállapot idejére a prefektus leváltotta a kórházmenedzsert, és más menedzsert nevezett ki a helyére. Ezt a felelőtlen cserét ráadásul a megyei tanács megkérdezése és beleegyezése nélkül tette meg a prefektus. Az általa kinevezett menedzser hajtotta végre a szóban forgó beszerzéseket” – összegezett Péter Ferenc.